Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.71
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Mesefigurák társaságában talál menedéket ukrán zászló alá bújva egy kislány ChemiS kazah származású, Csehországban élő utcai művész prágai falfestményén 2022. március 21-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását Ukrajnában.
Nyitókép: MTI/EPA/Martin Divisek

Több uniós pénzt kaphatnának a menekülteket befogadó tagállamok

Az ukrajnai háború elől menekülteket befogadó tagállamok támogatására az Európai Bizottság azt javasolta, hogy 3,4 milliárd euróval (mintegy 1300 milliárd forint) növeljék az uniós régiókat segítő alapból (REACT-EU) származó teljes előfinanszírozást - közölte a brüsszeli testület szerdán.

Az Európai Bizottság tájékoztatása szerint az intézkedés felgyorsítja a tagállamok hozzáférését a menekültek teljes körű ellátásához szükséges infrastrukturális, valamint a lakhatást, az eszközöket és a felszereléseket biztosító kiadásaikat támogató uniós forrásokhoz.

Az előfinanszírozás segíti továbbá a menekültek hozzáférésének biztosítását a munkaerőpiachoz, valamint a menekült gyermekek oktatása, a befogadás, az egészségügyi ellátás és a gyermekgondozás terén jelentkező kiadásokat.

Az uniós bizottság valamennyi tagállam esetében azt javasolja, hogy

  • az előfinanszírozás mértékét a REACT-EU csomagban meghatározott 11 százalékról 15 százalékra növelje.
  • Ezenkívül a Bizottság azt javasolja, hogy ezt az arányt 45 százalékra növeljék az ukrajnai háború frontországai - Magyarország, Lengyelország, Románia és Szlovákia -, valamint azon tagállamok, köztük Ausztria, Bulgária, Csehország és Észtország esetében, amelyek népességük arányában a legtöbb menekültet fogadták Ukrajnából február 24. és március 23. között.

Az előfinanszírozás teljes összege a növeléssel együtt 3,4 milliárd eurót tesz ki, amelyet a társjogalkotók jóváhagyását követően kell kifizetni a tagállamoknak - közölték.

A javasolt módosításokat az Európai Parlamentnek, majd az Európai Unió Tanácsának kell elfogadnia.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×