Infostart.hu
eur:
355.85
usd:
308.36
bux:
133748.91
2026. június 8. hétfő Medárd
Világító nukleáris veszélyszimbólummal teleszórt világtérkép.
Nyitókép: Getty Images/matejmo

Veszélyes fordulat: újra nő a világ nukleáris arzenálja – jelentés

A világ mind a kilenc nukleáris fegyverrel rendelkező országa fejlesztette és bővítette arzenálját a növekvő globális feszültségek közepette - hívta fel a figyelmet hétfőn kiadott jelentésében a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI).

„Egyre több bizonyíték van arra, hogy a nukleáris fegyverekkel rendelkező államok félreteszik leszerelési kötelezettségvállalásaikat, sőt elállnak azoktól, ehelyett nukleáris izmaikat fitogtatják” – jelentette ki Hans Kristensen, a SIPRI kutatója. Hangsúlyozta, hogy ezzel „új kockázatokat teremtenek, és táplálják a fegyverkezési verseny dinamikáját”.

A svéd intézet becslései szerint Oroszország és az Egyesült Államok birtokában van a világ nukleáris robbanófejeinek mintegy 83 százaléka. A készlet a hidegháború vége után fokozatosan csökkent a robbanófejek leszerelésével. Ez a tendencia azonban a kutatók szerint megfordulhat az elkövetkező években a leszerelés ütemének lassulása, és az új nukleáris fegyverek telepítése következtében.

A kilenc atomfegyver-hatalom – az Egyesült Államok, Oroszország, az Egyesült Királyság, Franciaország, Kína, India, Pakisztán, Észak-Korea és Izrael – 2026 januárjában 12 187 nukleáris robbanófejjel rendelkezett a SIPRI adatai szerint.

A kutatók szerint ennek négyötödét, mintegy 9745 darabot tároltak a katonai készletekben potenciális felhasználásra. Az előző évhez képest többet – becslések szerint 4012 darabot – rakétákra és repülőgépekere telepítettek. A ballisztikus rakétákat 2100-2200 robbanófejjel szerelték fel a legnagyobb készültségi szintre, ezek többsége Oroszországhoz vagy az Egyesült Államokhoz tartozott, kisebb számban pedig az Egyesült Királysághoz és Franciaországhoz. Az Európai Unióban – az Egyesült Királyság kilépése után – Franciaország maradt az egyetlen nukleáris hatalom.

Címlapról ajánljuk
Döntések az Országgyűlésben: megszavazták a képviselők a fizetésük csökkentését

Döntések az Országgyűlésben: megszavazták a képviselők a fizetésük csökkentését

Tisztségviselőket és tagokat választottak négy vizsgálóbizottság élére hétfőn az Országgyűlésben. A parlament egyhangúlag, az ellenzék szavazataival is döntött az országgyűlési képviselői tiszteletdíjak, juttatások, támogatás, valamint az országgyűlési képviselőcsoportoknak járó költségvetési források jelentős csökkentéséről. Magyar Péter többször is utalt rá napirend előtti felszólalásában, hogy az előző ciklusban képviselőnként 7 milliós keretből gazdálkodtak. Most a tényleges képviselői jövedelmek 10-35 százalék között csökkennek, az Országgyűlés működése a következő négy évben 50 milliárd forinttal kevesebbe kerül majd.
Megvan, honnan jöhet az első százmilliárdos spórolás a Tisza-kormánynak

Megvan, honnan jöhet az első százmilliárdos spórolás a Tisza-kormánynak

Már hallgatható a Portfolio Checklist hétfői adása. A műsor első részében Magyarország kamatkiadásairól volt szó, amely a GDP 3,8%-át emésztette fel 2025-ben, és ezzel Európa harmadik legmagasabb értékét adta. Hogy milyen ágakon és mennyivel csökkenthető ez az arány, arról Beke Károllyal, a Portfolio Makro rovatának elemzőjével beszélgettünk. A műsor második részében a hazai lakáspiacon elmúlt évben lezajlott drámai átalakulásról volt szó. A témában Sándorfi Balázzsal, a Bankmonitor vezérigazgatójával beszélgettünk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×