Infostart.hu
eur:
385.09
usd:
331.62
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
15 February 2022, Russia, Moskau: Russian President Vladimir Putin looks on at a joint press conference with German Chancellor O. Scholz (SPD) after several hours of one-on-one talks in the Kremlin. Scholz met the Russian president for talks on the situation on the Ukrainian-Russian border. Formally, it is an inaugural visit of the Chancellor. Photo: Kay Nietfeld/dpa (Photo by Kay Nietfeld/picture alliance via Getty Images)
Nyitókép: Kay Nietfeld/dpa (Photo by Kay Nietfeld/picture alliance via Getty Image

Csiki Varga Tamás: a konfliktus eszkalálásához vethetnek be vegyi fegyvert

Oroszország akkor vethet be vegyi vagy biológiai fegyvert, ha a normál katonai eszközök bevetésével nem képes elérni a céljait, de ennek még súlyosabb szankciós következményei lehetnek – mondta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének munkatársa.

Joe Biden amerikai elnök szerint Oroszország vegyi és biológiai fegyvereket akar bevetni Ukrajnában. Csiki Varga Tamás szerint olyan esetben kerülhet szóba vegyi vagy biológiai fegyverek alkalmazása orosz részről, ha eszkalálni szeretnék az ukrajnai konfliktust, amire pedig akkor van esély, ha a normál katonai eszközök bevetésével nem képes elérni a céljait.

„Ha egy kicsit sarokba van szorítva, eredménykényszerben van, de ezt az eddig alkalmazott eszközökkel nem tudja elérni” – fogalmazott a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének munkatársa, megjegyezve: az eszkaláció esélye, tekintettel, hogy egy hónapja zajlik az orosz offenzíva és nem sikerült a kezdeti politikai célokat elérni, időről időre felmerülhet ez a fajta kockázat.

Joe Biden azt is mondta, hogy ha Oroszország vegyi vagy biológiai fegyvert vet be Ukrajnában, az súlyos nyugati választ fog maga után vonni. Csiki Varga Tamás szerint feltételezhető, hogy ez nem katonai, pláne nem hasonló jellegű fegyver bevetését jelentené, hanem ismételten politikai és gazdasági szankciókat. Hozzátette: az ilyen jellegű tömegpuszitó fegyverek alkalmazása nemcsak a Nyugat részéről jelentene egyébként új minőséget a konfliktusban, hanem

az eddig semleges álláspontot képviselő országokat, köztük Indiát és Kínát is jó eséllyel Oroszország ellen hangolná,

ami megint csak visszatartó erő lehet Moszkva esetében. Tehát ennek az eshetőségnek a külső kontrollja sokkal erősebb adott esetben. mint a belső, hiszen orosz oldalról ez pusztán politikai döntés kérdése – magyarázta a szakértő.

Csiki Varga Tamás azzal kapcsolatban, hogy az ukránok szerint az orosz elit egy része merényletet tervez Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen, kifejtette: ezt külső forrásból nyilvánvalóan sem megerősíteni, sem megcáfolni nem lehet, de a híresztelés mindenesetre jól illeszkedik abba az információs hadviselési sémába, amit Ukrajna, de bárki más is követne hasonló helyzetben, igyekezve zavart okozni az őt megtámadó ország belső viszonyaiban, ami akár a háború végkimenetelét is befolyásolhatja. Emlékeztetett, Oroszország egy erősen centralizált, autoriter rendszer, ahol nem egészen úgy változnak a politikai viszonyok, mint egy demokratikus országban. Nem egy négy-öt évenként megrendezett választás során, a szabad népakarat által hozott döntések szerint, hanem sokszor politikai puccsok révén. Az viszont nem kétséges, hogy a gazdasági és a politikai eliten belül, illetve az ennek alárendelt katonai vezetők körén belül

komoly feszültségek lehetnek,

hiszen egy hónapja zajlik a háború, és csak sikertelenségről, nagyon komoly gazdasági és katonai veszteségekről lehet egyelőre beszámolni – mutatott rá a szakértő.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

A brit Spectator magazin arról ír: Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben, ukrán erőműveket és lakóházakat egyaránt célba véve. A válságos energiahelyzet közepette sok ukrán nehéz döntés elé kényszerül: maradjon, vagy hagyja el az országot. Miközben a határátkelők forgalma körülbelül 27%-kal nőtt, a lap szerint az Vlagyimir Putyin "ördögien cinikus" stratégiája, hogy megfossza az ukránokat a lakóhelyüktől, és a humanitárius menekültválság révén politikai nyomást gyakoroljon az európai fővárosokra. Mindeközben Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be, "és Európának fizikailag vége lenne." Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap reagált Donald Trump azon kijelentésére, miszerint ő állna a békekötés útjában. Mint mondta, "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×