Infostart.hu
eur:
387.49
usd:
335.21
bux:
0
2026. március 26. csütörtök Emánuel
Olaf Scholz német kancellár a biztonsági helyzettel foglalkozó kormányülés kezdetén Berlinben 2022. március 7-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását Ukrajnában.
Nyitókép: MTI/EPA pool/Clemens Bilan

"A NATO nem lép be az orosz-ukrán háborúba"

Ezt a német kancellár jelentette ki Berlinben, mielőtt megbeszélést folytatott volna a katonai szövetség főtitkárával.

A NATO nem lép be Oroszország Ukrajna elleni háborújába - jelentette ki Olaf Scholz német kancellár csütörtökön Berlinben.

A kancellár Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral folytatott megbeszélése előtt tett sajtónyilatkozatában kiemelte, hogy országa kiáll "a bátor ukránok mellett" és pénzügyi és humanitárius támogatás mellett katonai felszerelésekkel is segíti, hogy "megvédhessék hazájukat az orosz agresszióval szemben".

Hozzátette, hogy "megrendít bennünket a sok orosz fiatal sorsa is, akiket vezetőik értelmetlen háborúba küldenek, saját szomszédjaik ellen".

"Fontos, hogy ezeknek

a fiatal embereknek a sorsa Oroszországban is ismertté váljék, mindenkinek tudnia kell Oroszországban, hogy egyedül (Vlagyimir) Putyin elnök viseli a felelősséget,

ha meghalnak vagy megsebesülnek" - mondta Olaf Scholz, kiemelve: mindent meg kell tenni azért, hogy a lehető leghamarabb elhallgassanak a fegyverek.

Ugyanakkor - fűzte hozzá a német kancellár - "azt is világosan és egyértelműen ki kell mondani, hogy a NATO nem lép be katonailag ebbe a háborúba".

"Ez Putyin elnök háborúja"

- jelentette ki Jens Stoltenberg, hozzátéve, hogy az orosz elnöknek meg kell állítania a háborút, vissza kell vonnia csapatait és vissza kell térnie a diplomáciához.

A harminc európai és észak-amerikai országot összefogó védelmi szövetség továbbra is támogatja Ukrajnát, hogy élhessen az ENSZ Alapokmányában rögzített önvédelmi jogával, ugyanakkor felelősséget visel azért, hogy ne mélyüljön még tovább a konfliktus, mert csak "még veszélyesebbé válna, még több szenvedéssel, halállal és rombolással járna" - tette hozzá Jens Stoltenberg.

A NATO főtitkára egyben kifejezte nagyrabecsülését a szövetség keleti tagállamainak védelmét, valamint az Ukrajna és az ukrajnai menekültek támogatását szolgáló német erőfeszítések iránt, és az európai biztonságpolitika korszakfordító fejleményeként jellemezte a berlini vezetés azon vállalását, hogy ezentúl minden évben a hazai össztermék (GDP) 2 százalékát meghaladó összegű közpénzt fordít védelemre, és ötödik generációs harci repülőgépekkel - amerikai F35-ösökkel - erősíti meg légierejét.

Címlapról ajánljuk
Elemző: iráni migrációs hullám fenyegeti Európát, az uniónak jó tanulópénz volt 2015

Elemző: iráni migrációs hullám fenyegeti Európát, az uniónak jó tanulópénz volt 2015

Az iráni háború és a közel-keleti válság következményeként újabb migrációs hullám indulhat meg a jövőben Európa felé. Törökország és az Európai Unió sem szeretné, hogy megismétlődjön a 2015-ös válság, ezért már most összehangolt lépéseket tettek egy esetleges migrációs hullám megállítására. László Dávid, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője az InfoRádióban elmondta: Irán nemcsak küldő, hanem befogadó ország is, így ha a perzsa államban még tovább romlik a biztonsági vagy a gazdasági helyzet, tömegek kelhetnek útra Európa irányába.

Orbán Viktor terrorállamnak nevezte Ukrajnát

Esztergomban folytatta országjárását a Fidesz-KDNP elnöke.
inforadio
ARÉNA
2026.03.26. csütörtök, 18:00
Pál István Szalonna
Kossuth-díjas népzenész, a Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetője
Felpörögtek az események a Közel-Keleten - Mire számíthatunk ma a tőzsdéken?

Felpörögtek az események a Közel-Keleten - Mire számíthatunk ma a tőzsdéken?

Az elmúlt napokban visszapattantak a tőzsdék, miután több indikáció is érkezett az iráni háború deeszkalációjával kapcsolatban, beleértve Donald Trump hét eleji megszólalását az egyeztetésekről, és az amerikai béketervről. Az piacok azonban ma újra lefordultak, miután Irán jelezte, hogy nem szándékozik közvetlen tárgyalásokat folytatni az Egyesült Államokkal, még akkor sem, ha Teherán jelenleg vizsgálja az amerikai javaslatot a háború befejezésére. Abbas Araghchi iráni külügyminiszter kijelentette, hogy a két ország közötti, közvetítőkön keresztül történő üzenetváltás nem jelenti azt, hogy tárgyalásokat folytatnánk az USA-val. Szerdán az iráni állami média arról számolt be, hogy az ország elutasítja az Egyesült Államok tűzszüneti ajánlatát, és ismertette a háború befejezésére vonatkozó saját feltételeit. Az eseményeket követően ismét lefordulás látszik a tőzsdéken, az ázsiai piacok estek ma reggel, és a határidős indexek alapján Európában is eséssel indulhat a nap.  

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×