eur:
408.05
usd:
375.07
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Olaf Scholz német kancellár a biztonsági helyzettel foglalkozó kormányülés kezdetén Berlinben 2022. március 7-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását Ukrajnában.
Nyitókép: MTI/EPA pool/Clemens Bilan

"A NATO nem lép be az orosz-ukrán háborúba"

Ezt a német kancellár jelentette ki Berlinben, mielőtt megbeszélést folytatott volna a katonai szövetség főtitkárával.

A NATO nem lép be Oroszország Ukrajna elleni háborújába - jelentette ki Olaf Scholz német kancellár csütörtökön Berlinben.

A kancellár Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral folytatott megbeszélése előtt tett sajtónyilatkozatában kiemelte, hogy országa kiáll "a bátor ukránok mellett" és pénzügyi és humanitárius támogatás mellett katonai felszerelésekkel is segíti, hogy "megvédhessék hazájukat az orosz agresszióval szemben".

Hozzátette, hogy "megrendít bennünket a sok orosz fiatal sorsa is, akiket vezetőik értelmetlen háborúba küldenek, saját szomszédjaik ellen".

"Fontos, hogy ezeknek

a fiatal embereknek a sorsa Oroszországban is ismertté váljék, mindenkinek tudnia kell Oroszországban, hogy egyedül (Vlagyimir) Putyin elnök viseli a felelősséget,

ha meghalnak vagy megsebesülnek" - mondta Olaf Scholz, kiemelve: mindent meg kell tenni azért, hogy a lehető leghamarabb elhallgassanak a fegyverek.

Ugyanakkor - fűzte hozzá a német kancellár - "azt is világosan és egyértelműen ki kell mondani, hogy a NATO nem lép be katonailag ebbe a háborúba".

"Ez Putyin elnök háborúja"

- jelentette ki Jens Stoltenberg, hozzátéve, hogy az orosz elnöknek meg kell állítania a háborút, vissza kell vonnia csapatait és vissza kell térnie a diplomáciához.

A harminc európai és észak-amerikai országot összefogó védelmi szövetség továbbra is támogatja Ukrajnát, hogy élhessen az ENSZ Alapokmányában rögzített önvédelmi jogával, ugyanakkor felelősséget visel azért, hogy ne mélyüljön még tovább a konfliktus, mert csak "még veszélyesebbé válna, még több szenvedéssel, halállal és rombolással járna" - tette hozzá Jens Stoltenberg.

A NATO főtitkára egyben kifejezte nagyrabecsülését a szövetség keleti tagállamainak védelmét, valamint az Ukrajna és az ukrajnai menekültek támogatását szolgáló német erőfeszítések iránt, és az európai biztonságpolitika korszakfordító fejleményeként jellemezte a berlini vezetés azon vállalását, hogy ezentúl minden évben a hazai össztermék (GDP) 2 százalékát meghaladó összegű közpénzt fordít védelemre, és ötödik generációs harci repülőgépekkel - amerikai F35-ösökkel - erősíti meg légierejét.

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×