Infostart.hu
eur:
377.05
usd:
319.49
bux:
0
2026. február 25. szerda Géza
Megrongálódott lakóépületek romjai között tolja kerékpárját egy férfi a délkelet-ukrajnai Mariupolban2022. március 10-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását Ukrajnában.
Nyitókép: MTI/AP/Jevhen Maloletka

Varsó: Vlagyimir Putyin már elvesztette a háborút politikailag

És katonailag sem áll nyerésre Andrzej Duda lengyel elnök szerint. Ő sem zárta ki vegyi fegyverek orosz bevetését.

A lengyel államfő szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök politikailag már elvesztette az ukrajnai háborút, és katonailag sem áll nyerésre.

Andrzej Duda a BBC brit közszolgálati televízió vasárnapi politikai magazinműsorában úgy fogalmazott: az ukrajnai orosz invázió a második világháború óta nem látott méretű hadművelet, és az orosz haderő elsöprő túlerőben van, jelenleg mégsem képes győzelmet aratni.

Arra a kérdésre, hogy Putyin elszánhatja-e magát vegyi fegyverek bevetésére, ahogy attól egyes nyugati szakértők tartanak, Duda azt mondta:

az orosz elnök "bármit bevethet", mert nagyon nehéz helyzetbe került.

Arra a felvetésre, hogy tömegpusztító fegyverek bevetése esetén a NATO-nak be kellene-e avatkoznia, a lengyel elnök kitérően azt mondta: mindenki reméli, hogy Putyin semmiféle ilyen eszközt – sem vegyi, sem biológiai, sem nukleáris fegyvert – nem használ. Ha azonban ez mégis bekövetkezik, az fordulatot jelentene, és a NATO-nak komolyan el kellene gondolkodnia a további teendőkön, mert ez már veszélyes helyzetet teremtene nemcsak Európa, nemcsak a szűkebb közép-európai térség, hanem az egész világ számára – mondta Andrzej Duda.

Arra a kérdésre, hogy a lengyel légierő MiG-29-es harci repülőgépeinek esetleges átadása Ukrajnának milyen hatást gyakorolna, a lengyel államfő úgy fogalmazott: ez nagyon érzékeny ügy, és különböző vélemények hangzottak el arról, hogy Lengyelország átadja-e Ukrajnának ezeket a gépeket vagy sem.

Duda kijelentette: a lengyel közvéleményt komoly félelemmel töltötte el ez a terv, mivel Oroszország világossá tette, hogy hadüzenetnek tekintené a lengyel MiG-29-esek átadását Ukrajnának.

A Varsó által korábban felvetett elképzelés alapján Lengyelország összes MiG-29-es típusú vadászgépét áttelepítette volna a németországi Ramsteinben működő NATO-támaszpontra, és az Egyesült Államok rendelkezésére bocsátotta volna azokat.

Az amerikai védelmi minisztérium azonban elutasította ezt a felajánlást, azzal az indokkal, hogy a terv erőteljes reakcióra késztethetné Oroszországot, és ez növelhetné a NATO és Oroszország közötti katonai eszkaláció lehetőségét.

A vasárnapi BBC-interjúban a lengyel elnök is azt mondta, hogy

harci repülőgépek átadása, vagy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azon kérésének teljesítése, hogy a Nyugat létesítsen repüléstilalmi övezetet Ukrajna légterében, ahhoz vezethetne, hogy NATO-repülőgépeket kellene Ukrajna légterébe vezényelni.

Ennek valószínűsíthető következményeként a NATO légiereje közvetlen konfrontációba kerülhetne orosz harci repülőgépekkel, és ez akár a harmadik világháború kitörését is jelenthetné – mondta Andrzej Duda a vasárnapi BBC-műsorban.

A repüléstilalmi övezet kialakítására vonatkozó ukrán kérés a háború kezdete óta többször is elhangzott, de a nyugati vezetők rendre egyértelművé tették, hogy erre nem kerülhet sor, mivel ilyen intézkedés a háború súlyos, egész Európára kiterjedő eszkalációjának kockázatával járna.

Ben Wallace brit védelmi miniszter a BBC rádiónak nyilatkozva a minap szintén azt mondta: az ukrajnai repüléstilalmi zóna deklarálása óhatatlanul ahhoz vezetne, hogy a NATO légierejének orosz harci gépeket kellene lelőnie nyílt légi összecsapásokban.

A brit fegyveres erők vezérkari főnöke, Sir Tony Radakin tengernagy ugyancsak a BBC-nek nyilatkozva a minap kijelentette: a Nyugatnak mindenképpen el kell kerülnie a háborút Oroszországgal, mert egy ilyen háború a mostani rettenetes helyzetnél is még rosszabbat teremtene. "Semmit nem akarunk kevésbé, mint a háborút Oroszországgal" – fogalmazott a brit vezérkari főnök.

Címlapról ajánljuk
A Diana-botrány „semmiség” volt ehhez képest – Gálik Zoltán a brit monarchia válságáról

A Diana-botrány „semmiség” volt ehhez képest – Gálik Zoltán a brit monarchia válságáról

Őrizetbe vették hétfőn Peter Mandelsont, a brit Munkáspárt volt főideológusát az Epstein-ügyben folyó vizsgálat keretében. András volt yorki herceget – aki közeli barátságot ápolt a szexuális bűncselekmények miatt elítélt amerikai milliárdossal – több nappal korábban, február 19-én tartóztatták le hivatali visszaélés gyanúja miatt. Az ügy fejleményeiről és lehetséges következményeiről Gálik Zoltánnal, a Budapesti Corvinus Egyetem docensével beszélgettünk.

Donald Trump: korszakalkotó fordulatot értünk el – évértékelő

Donald Trump megtartotta második ciklusának első hivatalos évértékelő beszédét (State of the Union address) a Kongresszus két háza előtt. Az amerikai elnök rekordhosszúságú beszédében határozott védelmébe vette második elnöki ciklusának első évét, „korszakos fordulatot” emlegetve.
inforadio
ARÉNA
2026.02.25. szerda, 18:00
Bóka János
európai uniós ügyekért felelős miniszter
Mire számíthatunk ma a tőzsdéken?

Mire számíthatunk ma a tőzsdéken?

A héten vegyes mozgások voltak eddig láthatók a tőzsdéken, részben az amerikai vámok körüli bizonytalanság helyezett nyomást a piacokra, miután a Legfelsőbb Bíróság múlt heti döntése alapján érvénytelennek ítélte Donald Trump viszonossági vámjait, majd az elnök szintre rögtön új importvámokat jelentett be. Emellett a mesterséges intelligencia diszruptív hatása miatt is aggódnak a befektetők, ami miatt több szektort is megütöttek a hét elején. Mostanra viszont hangulatjavulás látszik a piacokon, tegnap fordultak az amerikai tőzsdék, majd az ázsiai piacok is emelkedtek ma, a dél-koreai és a japán piac ráadásul új csúcsot is döntött, és az előjelek alapján Európában is jó hangulatban indulhat majd a kereskedés. Fontos gyorsjelentések is érkeznek ma, itthon a Magyar Telekom és a Rába jelent, az USA-ban pedig az Nvidia teszi közzé legfrissebb számait.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×