Infostart.hu
eur:
386.91
usd:
328.86
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Midsection of unrecognizable caucasian boy and african american girl, holding hands.
Nyitókép: Nenad Stojnev/Getty Images

A rasszizmus és idegengyűlölet felszámolására szólít fel az EP

Az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén nagy többséggel állásfoglalást fogadott el.

Az EP-képviselők állásfoglalásukban a sport, az oktatás, a kultúra és a média területén tapasztalható rasszizmus és idegengyűlölet felszámolására szólítanak fel – olvasható az uniós törvényhozó testület Strasbourgban kiadott sajtóközleményében.

A képviselők azt javasolják, hogy a gyűlöletbeszédet és idegenellenességet az illetékes hatóságok szerint bizonyítottan terjesztő médiaorgánumok

ne juthassanak uniós és állami finanszírozáshoz.

Az állásfoglalásban az EP felszólít az egyes európai uniós tagállamok oktatási rendszerében még mindig létező faji és etnikai alapú szegregáció megszüntetésére is. Az EP szerint továbbá a nemzeti tanterveket felül kell vizsgálni olyan szempontból, hogy ne tartalmazzanak előítéletes ábrázolást és sztereotípiákat, amelyek aztán általános diszkriminációt eredményeznek. A tankönyvekben az európai kisebbségek történelmének is helyet kellene kapnia, és a törzsanyagban az eltérő faji és etnikai háttérrel rendelkező szerzőknek, történészeknek, tudósoknak, művészeknek és más személyiségeknek is szerepelniük kellene.

A megszavazott állásfoglalás azt is szorgalmazza, hogy uniós tagállamok műtárgyakat szolgáltassanak vissza a származási helyüknek megfelelő országnak vagy az illetékes kulturális intézetnek, és felkérik az Európai Bizottságot, hogy segítse elő az erről szóló párbeszédet.

A képviselők szerint a sporttal kapcsolatban tapasztalható rasszizmus, gyűlöletbeszéd és erőszak semmilyen mértékben nem tolerálható, és sürgetik az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy ez ellen vezessen be hatékony szankciókat. A tagállamoknak emellett védelmet kell nyújtaniuk a rasszimust elítélő és a sokszínűség mellett kiálló sportolóknak, akiket ezért megtorlás érhet – tették hozzá.

Az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének kutatásai azt mutatják, hogy

  • az észak-afrikai származású emberek 45 százaléka,
  • a romák 41 százaléka, és
  • a szubszaharai háttérrel rendelkezők 39 százaléka

tapasztal hátrányos megkülönböztetést származása vagy bevándorlói háttere miatt.

Egy 2019-es Eurobarométer felmérés szerint az európaiak nagyobb része úgy véli, hogy hazájában elterjedt a faji alapú megkülönböztetés. A megkülönböztetés leggyakrabban

  • a „roma származás” (61 százalék),
  • az „etnikai hovatartozás” (59 százalék) és
  • a „bőrszín” (59 százalék) alapján történik

a beérkezett válaszok szerint.

Címlapról ajánljuk
Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

A 2021 és 2024 közötti négy évből háromban hazánk területének 70 százalékát aszály sújtotta. Egy uniós jelentés szerint Magyarországon 2022-ben a biogazdálkodás mindössze a termőterületek 6,3 százalékán volt jellemző, miközben az EU 2030-ra 25 százalékos célt tűzött ki. Koczóh Levente András, a Green Policy Center senior klímapolitikai szakértője vázolta, milyen változtatásokra lenne itthon szükség.
VIDEÓ
Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

2025-ben az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (Asia-Pacific Economic Cooperation – APEC) csúcstalálkozóját Kjongdzsuban tartották, ez a név csak a legelszántabb történelem vagy földrajz iránt érdeklődő közönség számára lehet ismerős Magyarországon. A település pedig egykoron az ókor egyik legnagyobb királyságának volt a fővárosa, ahol máig szinte „szabadtéri múzeumként” sorjáznak az egykori emlékek. A modern idegenforgalmi kihívások ugyanakkor dilemmával szembesítik a várost, hogy megőrizze a karakterét a jövőben is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×