eur:
408.03
usd:
375.1
bux:
73837.78
2024. november 4. hétfő Károly
A csernobili atomerőmű negyedik blokkjának belseje 2021. április 15-én. A sérült négyes blokkot 1986 novemberében egy ideiglenes betonszarkofággal fedték le, majd 2016-ban új, korszerű, az ígéretek szerint 100 évre biztonságot nyújtó védőburkot építettek köré negyven ország pénzügyi összefogásával. A műszaki csúcsteljesítménynek számító, 36 ezer tonna súlyú, 110 méter hosszú, 257 méter széles és 105 méter magas, félhenger formájú acélszarkofág 2 milliárd euróba került. Az észak-ukrajnai erőmű 4-es reaktorblokkjában 1986. április 26-án bekövetkezett robbanás volt a világ eddigi legsúlyosabb atomerőmű-katasztrófája.
Nyitókép: MTI/EPA/Oleg Petraszjuk

Újra jönnek adatok Csernobilból - van is ok aggodalomra, meg nincs is

Aszódi Attila, a BME Nukleáris Technikai Intézetének egyetemi tanára az InfoRádióban elmondta, az értékek a négy nap után újra publikus mérési pontokról megnyugtatónak látszanak, és magyarázat is van az adatvesztés előtti órák emelkedésére. Ugyanakkor a "katonai logika" tartogathat még meglepetéseket.

Az oroszok által elfoglalt csernobili atomerőműből kapott adatok alapján nem kell a létesítmény problémáira következtetni - hangsúlyozta a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézetének egyetemi tanára.

Aszódi Attila ugyanakkor hozzátette: a katonai logika másképp működik, mint a polgári felfogás.

"A híradások szerint bevonultak az orosz csapatok, ellenőrzésük, úgymond védelmük alá vonták a létesítmény területét, de nincs arról hír, hogy műszakilag is átvették volna" - húzta alá, ez azt jelenti, az üzemeltető személyzetet valószínűleg nem cserélték le, az ottani őrök vonulhattak vissza, és orosz tankok válthatták fel a helyüket.

A telephelyen lévő sugárzási viszonyokkal kapcsolatos hírek terén viszont "több dolog is van":

  1. a csernobili dózisteljesítmény-mérők adatai eltűntek február 24-ről 25-re virradóan, mintha lekapcsolták volna a műszereket, számítógépeket, amelyek az adatokat megjelenítették
  2. négy napon keresztül nem voltak elérhetőek adatok, de úgy, hogy előtte a körzeti dózisteljesítmény jó pár ponton jelentősen, a többszörösére ugrott.

"Most ellenőriztem ezeket az adatokat, néhány mérési ponton visszatértek, újra látszanak az eredmények, ebből azt látom, hogy

a mérési pontokban a körzeti dózisteljesítmény azon a szinten van, ami korábban a pontokon nagyjából megszokott volt"

- szögezte le Aszódi Attila: ez azt sejteti, hogy a mérésieredmény-kiesés előtti felívelés "nem bizonyult tartósnak".

Úgy látja, az érkező harckocsik által felkevert por is okozhatta a hirtelen adatemelkedést, "ez tűnik hihető magyarázatnak".

Az egyetemi tanár nem is érzi úgy, hogy az oroszoknak vagy bárkinek érdekében állna, hogy baj történjen Csernobilban, "de az a baj, hogy

a katonai logika időnként nagyon máshogy működik, mint a polgári emberé.

Hogy milyen terveik vannak a szereplőknek és mit akarnak, azt sok szempontból nem értjük most, nem tudjuk".

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×