Infostart.hu
eur:
357.69
usd:
304.68
bux:
132484.92
2026. május 13. szerda Imola, Szervác
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, Jens Stoltenberg NATO-főtitkár és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (b-j) sajtóértekezletet tart a 30 államot tömörítő észak-atlanti védelmi szervezet brüsszeli székházában 2022. február 24-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én hajnalban katonai művelet végrehajtását rendelte el a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségeiben is támadtak katonai célpontokat, és támadást indítottak az oroszbarát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területeken. Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be. A nyugati világ elítélte az orosz hadműveletet, és súlyos szankciókat helyezett kilátásba Moszkva ellen.
Nyitókép: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

Rendkívüli brüsszeli csúcs - Második fokozatba lép Oroszország elszigetelési kísérlete

Ukrán EU-tagság, SWIFT-rendszerből történő kizárás, "harapós" lépések - ezek hangoztak el csütörtök éjjel, rövidesen döntéseket is hoznak a tagállami állam- és kormányfők.

Az Európai Unió tagállamai állam- és kormányfői a csütörtök éjszakába nyúló rendkívüli csúcstalálkozójukon megállapodtak az Oroszország elleni új szankciócsomagról, amely az ország pénzügyi szektorára, az energia- és közlekedési ágazatára, a kettős felhasználású termékekre, valamint az exportellenőrzésre és az exportfinanszírozásra, a vízumpolitikára, és további orosz személyek szankcionálására terjed ki.

Az uniós vezetők azt követően ültek össze, hogy Oroszország támadást indított csütörtökön Ukrajna ellen. Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtök hajnalban rendelte el katonai művelet végrehajtását a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségeiben is támadtak katonai célpontokat, és támadást indítottak az oroszbarát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területeken. Az EU - és párhuzamosan az Egyesült Államok - ezért döntött újabb szankciócsomagról Oroszország ellen. Csúcstalálkozójukon az Európai Unió tagállami vezetői nyilatkozatot fogadtak el, és ebben rögzítették, hogy újabb szankciókat helyeznek kilátásba Oroszországgal, és Fehéroroszországgal szemben is, elítélve Minszk szerepét az orosz támadásban.

A tagállamok közül

Lengyelország, Szlovénia és Belgium szorgalmazta a lehető legerősebb szankciókat Oroszországgal szemben.

Alexander De Croo belga szövetségi miniszterelnök a tanácskozásra érkezésekor elmondta: "harapós" szankciókra van szükség Moszkva ellen, és "rendkívül meg kell nehezíteni az orosz vezetés működését a nemzetközi környezetben". Janez Jansa szlovén kormányfő érkezéskor kifejtette: az Oroszország elleni szankciók bevezetése mellett az is fontos, hogy az Európai Unió kilátásba helyezze Ukrajna mielőbbi teljes jogú EU-tagságát 2030-ra. A lengyel miniszterelnök, Mateusz Morawiecki azt nyilatkozta a jelen lévő újságíróknak, hogy az EU-nak meg kell állítania Moszkvát, és ennek érdekében egységesnek kell lennie a szankciókat illetően.

A politikusok leszögezték: egyetértenek a további korlátozó intézkedések bevezetésében, amelyek az orosz pénzügyi szektorra, az energetikai és a közlekedési ágazatra, a kettős felhasználású termékekre, valamint az exportellenőrzésre és az exportfinanszírozásra, a vízumpolitikára, és további orosz személyek szankcionálására terjednek ki.

Egyes uniós vezetők úgy vélték, hogy ebben a második uniós szankciós csomagban szükség lenne leszögezni Oroszország kizárását a SWIFT globális bankközi fizetési rendszerből is, de több tagország - a többi között Németország - ellenezte ezt a lépést.

A szankciókat - és már azok ismertetett részleteit - hivatalosan a külügyminiszterek fogadják el pénteken.

Címlapról ajánljuk

Volt munkatársak, többdiplomás szakemberek – Lassan érkeznek az államtitkári nevek

Egyre több államtitkári név lát napvilágot azok után, hogy a Tisza-kormány szerdán ténylegesen is megkezdi a munkáját. Van a miniszterek között, aki a kormánypárton belül választ magának kvázi helyettest, van, aki az egyetemi világból, és van, aki a szakértői szcénából.
inforadio
ARÉNA
2026.05.13. szerda, 18:00
Bauer Bence
a Mathias Corvinus Collegium Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója
Megalakult a Tisza-kormány - Szerdán érkeznek az új bejelentések az első kormányülés után

Megalakult a Tisza-kormány - Szerdán érkeznek az új bejelentések az első kormányülés után

Véghajrájába ért a Tisza-kormány megalakulása: a mai nap befejeződtek a miniszterjelöltek bizottsági meghallgatásai, majd 13.30-kor mindenki megkapta hivatalos kinevezését Sulyok Tamás köztársasági elnöktől. Délután 16 órától a frissen kinevezett miniszterek parlamenti esküjüket is letették, amivel hivatalosan is megalakult az új, Magyar Péter vezette kormány. A mai meghallgatásokon több fontos üzenet is elhangzott, Kármán András leendő pénzügyminiszter például a kata adózási rendszer visszahozataláról, valamint a vállalati különadók sorsáról is beszélt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×