Infostart.hu
eur:
358.15
usd:
305.62
bux:
0
2026. május 14. csütörtök Bonifác
II. Erzsébet brit királynő centenáriumi misére érkezik a londoni királyi katonai kápolnába, a Guards Chapelbe 2019. február 22-én. A londoni Wellington laktanya kápolnája és lelkészi hivatala a királyi előtagot 100 évvel ezelőtt kapta V. György királytól.
Nyitókép: MTI/EPA/Andy Rain

II. Erzsébet nem ilyen jubileumra vágyott

Trónra lépésének hetvenedik évében a brit monarchia alapjai kezdenek recsegni-ropogni: a királynő hiába népszerű, ha a trőnörökös, Károly nem az, Harry és András herceg neve pedig botrányokban bukkant fel az elmúlt években.

András herceg szexuális erőszak vádjával, királyi címétől megfosztva áll bíróság elé, Harry Amerikáig menekült és rasszizmussal vádolja a királyi családot: a február 6-án trónra lépésének 70. évfordulóját ünneplő II. Erzsébet szájíze keserű lehet a nagy napon, melyet ráadásul a közelmúltban elhunyt férje, Fülöp herceg nélkül ünnepel.

A királynő iránti szeretet garantálja, hogy amíg életben van, az ezeréves monarchia biztonságban van. Erzsébet azonban 95 éves, és azt, hogy halálát követen mi történik majd, megjósolni nagyon nehéz lenne a Reuters cikke szerint.

Erzsébet szerepe megingathatatlan

"A monarchia és a királynő a legtöbb ember számára egyet jelent. Amint véget ér a királynő uralkodása, minden esély megvan arra, hogy a közvélemény meg fog fordulni" – mondta a Reutersnek Graham Smith, a Republic nevű monarchiaellenes csoport vezetője.

Ahhoz, hogy királyságból köztársasággá alakulhasson az ország, parlamenti döntés is elégséges, de

ha Erzsébet halála valóban a monarchia végét is jelenti, szinte biztos, hogy a britek népszavazással döntenek a fordulatról.

Az ország egyébként egyetlen évtized erejéig volt már köztársaság. I. Károly 1649-es kivégzését követően. Ezt leszámítva 1066 óta királyság az államforma: ekkor hódította meg I. Vilmos Angliát.

A monarchia talapzatán nem most keletkeztek az első repedések. A kilencvenes években Erzsébet három gyermekének házassága is tönkrement, majd Diana hercegnő 1997-ben autóbalesetben életét vesztette. Új lendületet adtak azonban a királyi ház irányába áramló szimpátiának a királynő korábbi jubileumai, valamint Vilmos herceg 2011-es esküvője is.

A monarchia támogatói szerint Erzsébet stabilitást ad az országnak, és komoly turisztikai vonzerőt is jelent a királyi család. Az ellenzők ugyanakkor úgy vélik, az adófizetők pénzén élhetnek kiváltságos életet a királyi család tagjai anélkül, hogy ezért tennének bármit is, egyes családtagok viselkedése pedig kifejezett visszatetszést kelt a közvéleményben.

Botrány botrány hátán

A 61 éves András herceg, Erzsébet kedvenc gyermeke szexuális visszaélések vádjával kerül bíróság elé: megfosztották címeitől, már nem mecénás a királyi család tagjaként és az ő királyi fensége megnevezést sem használhatja.

"A monarchia számára ez a véget jelenti. Nem tölthetsz el ezer évet azzal, hogy mindenkinek azt mondod, különleges vagy, aztán valós időben, egy bírósági perben mindenki arra jön rá, hogy valójában nem vagy az" – írta Camilla Long rovatvezető a Sunday Times című napilapban.

Közben Harry, a család egyik kedvenc tagja, feleségével, Meghannel Los Angelesbe költözött és onnan vitt be néhány ütést a családnak. Károly az után került a figyelem középpontjába, hogy Michael Fawcett, aki évtizedek óta a jobbkeze és közeli bizalmasa, felmondott az örökös egyik legfontosabb jótékonysági szervezetének vezetői pozíciójából, mivel állítólag kitüntetéseket ajánlott fel adományokért cserébe. Fawcett nem kommentálta nyilvánosan a vádakat.

"Hogy ezek a botrányok önmagukban elégségesek-e ahhoz, hogy megfelelő számú ember gondolja úgy Nagy-Britanniában, hogy ne legyen többé monarchia, azt kétlem"

– mondta Penny Junor királyi életrajzíró. Egy decemberi felmérés szerint is a monarchia mellett teszi le voksát az emberek nagy része, 83 százaléknak pedig pozitív a véleménye Erzsébetről.

Változniuk kell és ezt tudják is

Barbados ugyanakkor tavaly függetlenedett az országtól, Károly egyre kevésbé népszerű és a 30 év alattiak egyre inkább szabadulnának a királyi családtól. Ehhez azonban több kell, mint néhány botrány a királyi család egyes tagjaival kapcsolatosan.

Nincs jele annak sem, hogy a kormányzó Konzervatív Párt támogatná a monarchia megszüntetését, míg a fő ellenzéki Munkáspárt részben azért szenvedett vereséget a 2019-es választásokon, mert korábbi vezetőjét nem találták elég hazafiasnak.

Boris Johnson tavaly, Fülöp herceg halála után megjegyezte, hogy Erzsébet férje 73 éven át segített feleségének irányítani a monarchiát, hogy az továbbra is vitathatatlanul létfontosságú intézmény maradjon nemzeti életünk egyensúlya és boldogsága szempontjából.

Maguk a királyi családtagok is tudatában vannak annak, hogy alkalmazkodniuk kell a változó világhoz.

Míg a politikusok a szavazóurnáknál szembesülnek a közvélemény akaratával, a királyi család számára az üzenet gyakran nehezebben olvasható,

– mondta egy 1997-es beszédében Erzsébet, aki uralkodása alatt soha nem adott interjút.

"Mindent megtettem, hogy helyesen értelmezzem a jeleket házasságom és királynői uralkodásom évei alatt. És mi, mint család, a jövőben is együtt fogunk erre törekedni" – fogalmazott akkor.

Címlapról ajánljuk

Republikon: több oka is van, hogy Budapest most egy ideig tiszás lesz

Míg korábban a fővárosi kerületek egyértelműen illeszkedtek a kertvárosi jobboldal – lakótelepi baloldal vagy a belvárosi liberális – külvárosi munkás sémákba, addig mára Budapest összességében már kevésbé írható le ideológiai kategóriákkal – erre jutott a Republikon elemzése. A fővárosban egy gyorsan változó politikai tér rajzolódik ki, ahol a pártpreferenciákat egyre inkább a rövid távú politikai kínálat, a vezetői hitelesség és az aktuális társadalmi kérdések alakítják. A Republikon elemzője, Fűzfa Csaba beszélt a részletekről az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.05.14. csütörtök, 18:00
Kuzmányi István
diakónus, a Magyar Kurír és az Új Ember főszerkesztője
30 év a pénzügyi IT-ben: mitől tudott tartósan sikeres maradni egy magyar cég?

30 év a pénzügyi IT-ben: mitől tudott tartósan sikeres maradni egy magyar cég?

A Dorsum idén 30 éves, a vállalat három évtizede fejleszt informatikai és digitalizációs megoldásokat a pénzügyi szektornak, elsősorban a befektetési és vagyonkezelési területen – a back office rendszerektől és működést támogató folyamatoktól egészen a termékalapú, skálázhatóbb platformlogikáig. A jubileum apropóján Kő Róberttel, a cég alapító-tulajdonosával és Mészáros Mariannal, a Dorsum vezérigazgatójával beszélgettünk arról, hogyan indult a vállalat, miben erős ma, és milyen irányok határozhatják meg a következő éveket. A beszélgetésben kitértünk arra is, hogy a nemzetközi terjeszkedés során mi jelentette a legnagyobb kulturális vagy működési kihívást a külföldi piacokon, és hogyan tudták a megszerzett tapasztalatokat később a saját javukra fordítani. Rákérdeztünk arra is, mit tartanak a fejlődés kulcsának, valamint arra, hogy a 2022-es vezetőváltás, vagyis Mészáros Mariann érkezése óta mi változott a cég mindennapi működésében és belső kultúrájában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×