Infostart.hu
eur:
379.56
usd:
321.86
bux:
131158.76
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
AVDIIVKA, UKRAINE - JANUARY 24: Ukrainian servicemen from the 25th Air Assault Battalion are seen stationed in Avdiivka, Ukraine on January 24, 2022. (Photo by Wolfgang Schwan/Anadolu Agency via Getty Images)
Nyitókép: Wolfgang Schwan/Anadolu Agency via Getty Images

Tálas Péter: Oroszország valószínűleg kis területeket szeretne megszerezni Kelet-Ukrajnában

Az orosz haderő nem fogja a Krímhez hasonlóan jelölés nélküli katonákkal elfoglalni Ukrajna keleti részét, mert ezúttal demonstrálni szeretné katonai erejét – véli a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének igazgatója. Tálas Péter szerint a nyugatról Ukrajnába érkező fegyverek csak elnyújtani tudják az ellenállást.

Egy esetleges orosz–ukrán háború egy gyenge, korlátozott lehetőségekkel rendelkező Ukrajna és egy katonai nagyhatalomnak számító Oroszország összecsapással lenne – mondta el az InfoRádiónak Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének igazgatója. Szerinte, ha tömeges mozgósítással járó, nagy háborúra kerül sor, akkor nagy hangsúlyt fognak kapni a precíziós légicsapások, és az ukrán haderőt, élőerőt és infrastruktúrát fogják támadni az oroszok. Ha Moszkva stratégiai csapásban gondolkodik, azt a vezetési-irányítási rendszerre fogja mérni, távolsági csapásokkal, elektronikus hadviseléssel, kibertámadások kíséretében annak érdekében, hogy ne legyen vesztesége.

Az utóbbi időben látott, az ukrán kormányzati portálok ellen végrehajtott kibertámadások már demonstrációi voltak annak, hogy milyen háborús előkészítő műveletek történhetnek – tette hozzá a biztonságpolitikai szakértő.

Úgy vélte, az előbb vázoltnál

valószínűbb az a forgatókönyv, hogy Oroszország kis területeket szeretne megszerezni Kelet-Ukrajnában.

Ebben az esetben a „line of contact” (demarkációs vonal) környékén fognak összeütközni – fogalmazott Tálas Péter, aki szerint ebben benne lehet akár Mariupol elfoglalása, bár egy városi harc nagyon kockázatos.

Az orosz katonák ugyanakkor már ott vannak a kelet-ukrajnai területeken, a keletukrán szeparatisták között – hangsúlyozta Tálas Péter. "Viszont, ha csak korlátozott háborúra is kerül sor, muszáj lesz megjelennie az orosz haderőnek, ha nem is teljes pompájában, de a maga felirataival, kitűzőivel és zászlóval" – jegyezte meg a szakértő. Meglátása szerint pszichológiai és üzenetjellege lehet annak, hogy ma Oroszország bizonyítani akarja, képes Ukrajnát rákényszeríteni arra, hogy valamilyen ultimátumnak eleget tegyen.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének igazgatója szerint az ukrán vonalak megkerülhetők: tulajdonképpen nem sok mindent tudnak csinálni, mert vagy a frontot tartják, vagy területet adnak föl, megpróbálva hátrálni, ezáltal szerinte az oroszok jobb helyzetben vannak.

Mindeközben a Nyugat vélhetően nem fog katonai szerepet vállalni, annál legalábbis semmiféleképpen sem többet, minthogy fegyvereket ad és diplomáciai támogatást nyújt Kijevnek. Ezek azonban érdemben nem befolyásolják egy esetleges háború kimenetelét, de elhúzhatják az ellenállást, veszteségeket okozva az orosz haderőnek, ami Moszkvának sem jó – mondta Tálas Péter.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Deák András: az orosz olaj meg fogja találni a helyét

Deák András: az orosz olaj meg fogja találni a helyét

Donald Trump amerikai elnök és Narendra Modi indiai miniszterelnök abban állapodott meg, hogy India nem vásárol több orosz olajat. Ez azonban nem okoz gondot az orosz gazdaságnak – mondta az InfoRádiónak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa.
Itt az EKB kamatdöntése!

Itt az EKB kamatdöntése!

Megérkezett a bejelentés az Európai Központi Bank (EKB) idei első kamatdöntéséről, melyben a testület Kormányzótanácsa változatlanul a 2 százalékos szinten hagyta az irányadó betéti rátát. A mai kamatdöntő ülés legfontosabb kérdése azonban nem maga a döntés, hanem az, hogy a közelmúlt eseményei (hirtelen gyengülő dollár és erősödő euró, geopolitikai ellentétek, meglepő növekedési és inflációs adatok) mennyire térítették el az EKB-t a korábban kijelölt monetáris politikai pályáról. Ezen kérdésekre vélhetően Christine Lagarde jegybankelnök sajtótájékoztatója adja meg a válaszokat. Az eseményről ebben a cikkben élőben tudósítunk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×