Infostart.hu
eur:
385.34
usd:
332.03
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
AVDIIVKA, UKRAINE - JANUARY 24: Ukrainian servicemen from the 25th Air Assault Battalion are seen stationed in Avdiivka, Ukraine on January 24, 2022. (Photo by Wolfgang Schwan/Anadolu Agency via Getty Images)
Nyitókép: Wolfgang Schwan/Anadolu Agency via Getty Images

Tálas Péter: Oroszország valószínűleg kis területeket szeretne megszerezni Kelet-Ukrajnában

Az orosz haderő nem fogja a Krímhez hasonlóan jelölés nélküli katonákkal elfoglalni Ukrajna keleti részét, mert ezúttal demonstrálni szeretné katonai erejét – véli a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének igazgatója. Tálas Péter szerint a nyugatról Ukrajnába érkező fegyverek csak elnyújtani tudják az ellenállást.

Egy esetleges orosz–ukrán háború egy gyenge, korlátozott lehetőségekkel rendelkező Ukrajna és egy katonai nagyhatalomnak számító Oroszország összecsapással lenne – mondta el az InfoRádiónak Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének igazgatója. Szerinte, ha tömeges mozgósítással járó, nagy háborúra kerül sor, akkor nagy hangsúlyt fognak kapni a precíziós légicsapások, és az ukrán haderőt, élőerőt és infrastruktúrát fogják támadni az oroszok. Ha Moszkva stratégiai csapásban gondolkodik, azt a vezetési-irányítási rendszerre fogja mérni, távolsági csapásokkal, elektronikus hadviseléssel, kibertámadások kíséretében annak érdekében, hogy ne legyen vesztesége.

Az utóbbi időben látott, az ukrán kormányzati portálok ellen végrehajtott kibertámadások már demonstrációi voltak annak, hogy milyen háborús előkészítő műveletek történhetnek – tette hozzá a biztonságpolitikai szakértő.

Úgy vélte, az előbb vázoltnál

valószínűbb az a forgatókönyv, hogy Oroszország kis területeket szeretne megszerezni Kelet-Ukrajnában.

Ebben az esetben a „line of contact” (demarkációs vonal) környékén fognak összeütközni – fogalmazott Tálas Péter, aki szerint ebben benne lehet akár Mariupol elfoglalása, bár egy városi harc nagyon kockázatos.

Az orosz katonák ugyanakkor már ott vannak a kelet-ukrajnai területeken, a keletukrán szeparatisták között – hangsúlyozta Tálas Péter. "Viszont, ha csak korlátozott háborúra is kerül sor, muszáj lesz megjelennie az orosz haderőnek, ha nem is teljes pompájában, de a maga felirataival, kitűzőivel és zászlóval" – jegyezte meg a szakértő. Meglátása szerint pszichológiai és üzenetjellege lehet annak, hogy ma Oroszország bizonyítani akarja, képes Ukrajnát rákényszeríteni arra, hogy valamilyen ultimátumnak eleget tegyen.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének igazgatója szerint az ukrán vonalak megkerülhetők: tulajdonképpen nem sok mindent tudnak csinálni, mert vagy a frontot tartják, vagy területet adnak föl, megpróbálva hátrálni, ezáltal szerinte az oroszok jobb helyzetben vannak.

Mindeközben a Nyugat vélhetően nem fog katonai szerepet vállalni, annál legalábbis semmiféleképpen sem többet, minthogy fegyvereket ad és diplomáciai támogatást nyújt Kijevnek. Ezek azonban érdemben nem befolyásolják egy esetleges háború kimenetelét, de elhúzhatják az ellenállást, veszteségeket okozva az orosz haderőnek, ami Moszkvának sem jó – mondta Tálas Péter.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×