eur:
396.84
usd:
355.48
bux:
74510.83
2024. szeptember 29. vasárnap Mihály
European flags in front of the Berlaymont building, headquarters of the European commission in Brussels.
Nyitókép: Jorisvo/Getty Images

Feledy Botond: izgalmas év vár az Európai Unióra

Kiélezett mérkőzés zajlik az Európai Parlamentben, amíg az nincs lefutva, minden nap hozhat meglepetést – mondta a külpolitikai elemző az InfoRádió Aréna című műsorában, ahol beszélt a francia elnökválasztás esélyeiről is.

Nagyon izgalmas év előtt áll az Európai Unió, nagyon sok szempontból – jelentette ki Feledy Botond az InfoRádió Aréna című műsorában. Az Európai Parlament eljutott megbízatása feléhez, ezért belső intézményi változások jönnek: lecserélik az elnököt és az elnökséget. A napokban elhuny David Sassoli, az EP szocialista elnöke, de ettől függetlenül is váltás jött volna a posztján, mert a megegyezés alapján a két nagy párt felosztotta az amúgy ötéves pozíciót kétszer két és fél éves pozícióra.

Emellett fontos idei feladatként említette a külpolitikai elemző, hogy az EU-nak néhány nagyon fontos új fejlődési irányról is döntenie kell, ezeket részben már bemutatta Ursula von der Leyen bizottsági elnök a korábbi évértékelő beszédében. "A félvezető-piactól az akkumulátorokig a modern technológiai irányokban például látszik, hogy az EU akar lépni, illetve a felújítási alapot el is fogják erre költeni" – mondta Feledy Botond.

Az idei évben lesz ráadásul a francia elnökválasztás, ami egybeér az Európai Unió francia soros elnökségi tisztével.

"Ha ezeket vesszük, akkor

minden adott egy izgalmas évhez, ahol lehetnek változások.

Ráadásul az Európai Unió el fogja fogadni – várhatóan az első negyedév végén – az új stratégiai dokumentumát, ami a külpolitikai, biztonságpolitikai értelmezését fogja megadni az uniónak, ami után a NATO fogja ugyanezt a stratégiai dokumentumát megújítani. Tehát Amerika és Európa is kénytelen lesz picit mélyebben, picit tartalmasabban beszélgetni" – tette hozzá.

Romlottak a Néppárt pozíciói

Az Európai Parlament tisztújításáról elmondta, a megegyezés szerint mostantól a parlament mandátumának lejártáig néppárti elnök vezetné a testületet. Jelen állás szerint erre a máltai európai néppárti jelölt, Roberta Metsola a legesélyesebb, csakhogy ezért egyre nagyobb árat kér a baloldal. Ennek az elemző szerint az az oka, hogy az Európai Parlamentben is gyengülni látják az Európai Néppártot, amiatt most a baloldal az Európai Parlament főtitkári pozícióját kéri. Ezt a posztot eddig a német jobboldalhoz köthető Klaus Welle töltötte be, aki gyakorlatilag az Európai Parlament egyik legfontosabb, ha nem a legfontosabb "szürke eminenciása".

"Az ő fejét követeli a baloldal, hogy saját főtitkárt tudjanak kinevezni ahhoz, hogy beálljanak Roberta Metsola mögé. Ez a mérkőzés zajlik, és amíg ez nincs lefutva, nincs megszavazva, addig minden nap hozhat még meglepetést" – jelentette ki Feledy Botond.

Francia elnökválasztás

Az Európai Unió jövője szempontjából komoly jelentősége van a tavaszi franciaországi elnökválasztásnak, ráadásul éppen ebben az időszakban Franciaország az uniós soros elnöke is. Feledy Botond szerint nem is véletlenül, és ennek komoly szerepe lehet a kampányban, elsősorban Emmanuel Macron oldalán.

Az elemző úgy látja, hogy a francia kampány még nagyon nyitott,

sok még a párt nélküli jelölt és a jelölt nélküli párt,

ráadásul hivatalosan még Macron sem jelentette be az indulását. Elképesztő erősorrend-változásra már nem számít, de a baloldal még nem zárta le a belső pozíciófoglalási háborúját, ugyanez a jobboldalon már lefutott. "Az egykoron Nicolas Sárkozy fémjelezte, most éppen Republicannak, republikánusoknak hívott párt Valérie Pécresse, a párizsi régió vezetője mögé sorakozott fel némi meglepetésre. Voltak más klasszikusabb jelöltek, de Pécresse-re esett a választás" – mondta Feledy Botond.

Emellett színesebb a paletta a korábbi elnökválasztásokhoz képest a jobboldal szélén, mert Marine Le Pennel szemben megjelent egy még radikálisabb kihívó, Eric Zemmour, aki nagyon antagonisztikus figurája volt eddig is a francia közéletnek, és most belépett mint elnökjelölt. Megjelenése az elemző szerint leginkább a szélsőjobboldali szavazatok megosztására lesz alkalmas, mindenki másnak, aki nem rájuk akar szavazni, ez alighanem egy pozitív fejlemény.

Feledy Botond beszélt egy kutatásról, amely szerint a francia társadalom 2015-ben 42 százalékban vallotta magát jobboldali beállítottságúnak, ez most 44 százalék, tehát egy nagyon enyhe jobbra tolódás látható. Nincs lemorzsolódás jobboldalon, viszont a szélsőjobb identitással rendelkező franciák 12-ről 10 százalékra csökkentek egy felmérés alapján, míg baloldalon ez szintén 6 százalékról 5-re csökkent.

"Tehát egy meglehetősen picike része az a társadalomnak, amelyik, ha akarna, a széleken egyre nagyobb számú pártból választhatna. Tehát

a választás középen fog eldőlni.

Innentől kezdve az a kérdés, hogy Valérie Pécresse-szel szemben fel tud-e állítani egy olyan Macron-alternatívát a baloldal, aki kredibilis, ezt eddig nem látjuk" – tette hozzá az elemző. Tettek egy kísérletet Párizs főpolgármesterével, de Anne Hidalgo nem tudott áttörni. Most egy volt miniszter, Christiane Taubira próbálja elérni azt, hogy legyen egy új közös jelöltje a baloldalnak, de nem mindenki szeretne mögé felsorakozni.

A kampányban fontos szerep jut az uniónak és a soros elnökségnek Feledy Botond szerint.

"Úgy is mondhatjuk, hogy Franciaország azért soros elnök, mert ezt fel akarják használni a belpolitikában. Macronnal szemben uniós szinten némi ellenérzést szült, hogy az Európai Unió jövőjéről szóló konferenciasorozatot – ami egy állampolgári konzultációnak tekinthető – azért találta ki, hogy aztán az elnöksége végén, most áprilisban lezárhassa, mert a saját táborát, ami egy rendkívül heterogén tábor, lényegében csak az európai üggyel tudja összefogni" – mondta a külpolitikai elemző.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Vasárnap Ausztria választ: a Szabadságpárt visszatérhet a csúcsra

Épp hogy csak túljutott Ausztria a rendkívüli károkat okozó áradások nehezén, az ország a hét végén újabb, ezúttal politikai megméretés előtt áll. Több mint 6,3 millióan járulhatnak a szavazóurnák elé, hogy újabb öt évre új parlamentet, illetve új kormányt válasszanak.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.09.30. hétfő, 18:00
Kövér László
az Országgyűlés elnöke
Harmadik világháborúval riogatott Trump, egyetlen döntéssel meg lehetne rengetni Oroszországot – Ukrajnai háborús híreink szombaton

Harmadik világháborúval riogatott Trump, egyetlen döntéssel meg lehetne rengetni Oroszországot – Ukrajnai háborús híreink szombaton

Donald Trump republikánus amerikai elnökjelölt és Volodimir Zelenszkij ukrán államfő a New York-i Trump Towerben folytattak beszélgetést. A találkozó után Trump azt írta saját közösségi platformján, a Truth Social-ön, ha nem ő győz az elnökválasztáson, jön a harmadik világháború. Az elmúlt hónapok legfontosabb kérdése, hogy az európai vezetők és az Egyesült Államok döntéshozói engedélyezik-e Kijevnek, hogy a Nyugattól kapott modern fegyverrendszereket bevessék Oroszország területe ellen. Az amerikai Institute for the Study of War (ISW) intézet írt egy elemzést, hogy miért lenne fontos egy ilyen lépést megtenniük Ukrajna szövetségeseinek. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×