A BFM TV-csatorna, valamint a L’Express című hetilap megbízásából az Elabe közvéleménykutató változatlanul a hivatalban lévő elnök Macront látja az egyik biztos továbbjutónak a francia kétfordulós elnökválasztáson, (jóllehet, a korábbi felmérések szerint támogatottsága 3 százalékkal romlott, és jelenleg 20 százalékon áll, de egyelőre mindenki más legfeljebb 17 százalékig tudta feltornázni magát).

Valérie Pécresse, aki az LR tavaly decemberi belső előválasztásán sokakat meglepve első helyen végzett és ezzel pártja hivatalos jelöltjévé vált, hétről hétre jön fel, aminek legfrissebb jele, hogy az Elabe fent említett kutatásában azonos (17) százalékra hozták ki a szélsőjobboldali Marine Le Pennel, akit előzőleg egész éven át Macron mellett a leendő „biztos másodiknak” tartott mindenki.

Tekintve, hogy Le Pennek Macron mellett a saját térfelén is meg kell küzdenie az ugyancsak szélsőjobbról nyomuló Éric Zemmourral, elemzések szerint nem zárható ki, hogy az áprilisi szavazás pillanatában e kettő végül egymást fogja gyengíteni, utat nyitva ahhoz, hogy Pécresse, ha csak egy-két százalékkal is, de eléjük ugorjon, és ő legyen a második továbbjutó.

Az Elabe szerint egy ilyen helyzetben viszont Macron könnyen szorongatott helyzetbe kerülhet, ugyanis

a mostani mérések azt mutatják, hogy a második forduló – egy mai szavazás esetén – 50-50 százalékos „döntetlent” hozna Macron és Pécresse között,

mikor is néhány ezer, szélsőséges esetben néhány száz voks is eldönthet mindent.

A kép teljességéhez tartozik, hogy időközben Pécresse hátországa is megbillent, amennyiben egy hete kivált a köztársaságiak pártjából az LR korábbi második embere, Guillaume Petier, és sokak megrökönyödésére átállt a szélsőjobboldali Zemmour táborába. Petier meg is indokolta lépését: úgy vélte, hogy Pécress „ideológiailag” túlságosan is közel áll mindahhoz, amit Macron is képvisel, és szerinte egyedül csak a markánsan újat mondó Zemmour lehet képes felrázni és maga mögé állítani a jobboldalt, elérve ezzel Macron bukását.

Petier egyúttal úgy vélte, hogy ugyanezen okból hamarosan mások is követik majd a köztársaságiak soraiból.

Le Pen mindeközben európai uniós politikájának úgymond újszerűségével igyekszik további híveket szerezni. Mint pártjának szóvivője, Julien Odoul a Euractiv francia kiadásának adott interjúban kifejtette, Le Pen, ha elnökké választják, elsőként Brüsszelbe látogat majd, hogy értésre adja: feltett szándéka „az emberek nélkül és az emberek akarata ellenében” saját ágendát követő uniós intézmények szarvát letörni, és élére állni a „szabad nemzetek együttműködésévé” váló új EU elérésének.

E megközelítés

sarkalatos pontja, hogy az EU-jog e szerint csakis másodlagos lehet a nemzeti joghoz képest, az Európai Bizottságot pedig vissza kell minősíteni az EU-tanács „titkárságává”.

További fontos törekvés Le Pen részéről a migráció elleni harc, aminek jegyében „alapos átalakítást” helyezne kilátásba a külső határok megerősítéséért felelős szervezet, a Frontex, valamint az EU-belső határokon szabad átjárást biztosító Schengen-szabályok esetében.