Január 11. volt a határideje annak, hogy a lengyel kormány részletes tervet mutasson be a brüsszeli Európai Bizottságnak a lengyel Legfelsőbb Bíróság Fegyelmi Tanácsa működésének a felfüggesztéséről.

Az Európai Bíróság

tavaly július 14-én szólította fel a lengyel kormányt a Fegyelmi Tanács adott formájú működésének a felfüggesztésére

addig, amíg a luxembourgi testület meghozza végső ítéletét az utóbbi ügyében. A luxembourgi bírák az Európai Bizottság megkeresése alapján vizsgálják az említett fegyelmi testület működésének összeegyeztethetőségét az EU-szerződésben foglaltakkal.

Brüsszeli megítélés szerint a Fegyelmi Tanács jelen formájú léte és működése sérti az igazságszolgáltatás függetlenségének az elvét Lengyelországban – tekintettel például tagok kinevezési módjára –, ami jogi bizonytalanságot teremt az Unió egységes piacához szervesen kötődő lengyel vonatkozású ügyletek kapcsán.

Tekintve, hogy a lengyel kormány nem tett eleget az Európai Bíróság ítéletében foglaltaknak, a Bizottság szeptemberben – az ilyen esetekben szokásos eljárást követve – ítélet végre nem hajtásáért pénzbüntetés kiszabását kérte a luxembourgi taláros testülettől. Válaszul ez utóbbi

tavaly október 27-én úgy határozott, hogy napi 1 millió eurós (360 millió forintos) pénzbírsággal sújtható mindaddig, amíg az ítéletben foglaltak teljesülnek.

Az októberi luxembourgi bírósági verdikt heves politikai visszhangot váltott ki a lengyel kormány részéről, Zbigniew Ziobro lengyel igazságügy-miniszter zsarolásról és egy lengyel alkotmányos testület működésébe történő beavatkozásról beszélt, és kilátásba helyezte, hogy kormánya nem fogja alávetni magát az újabb ítéletnek sem.

Az Európai Bizottság ezt követően a téli szünet előtt, december 22-én külön jegyzékben tájékoztatta Varsót, hogy milyen lépések várhatóak, amennyiben 2022. január 11-ig nem adja tanújelét végrehajtási szándékának.

A jegyzék kapcsán a brüsszeli testület szóvivője egy nappal a határuidő előtt, e hét hétfőn kifejtette: ha mindez válasz nélkül marad, az Európai Bizottság úgy tekinti majd a helyzetre, hogy Varsó nem szándékozik az Európai Bíróság ítéletét végrehajtani, aminek fényében

a testület továbblép az ilyenkor esedékes eljárási szabályok szerint, és megküldi a büntetés kifizetésére felszólító levelet a lengyel kormánynak.

Tekintve, hogy az október 27-i luxembourgi ítéletről november 3-én kapta meg a lengyel fél a hivatalos értesítést, így a napi büntetés kiszámítása is e naptól kezdődik, ami azt jelenti, hogy az említett, kifizetésre felszólító levél most már minimum 70 millió euróról szól majd – teszik hozzá bizottsági források. Ha a lengyel kormány megtagadja a büntetés befizetését, akkor a Bizottság a Varsónak esedékes közösségi kifizetésekből visszafoghat ezzel megegyező részt.

Megfigyelők megjegyzik, hogy pénzbüntetés kiszabása európai bírósági ítélet késedelmes végrehajtása miatt nem ismeretlen az európai uniós eljárások történetében, de

tényleges „behajtásra” eddig még nem került sor,

lévén az ilyen helyzetbe került országok az utolsó percben eddig mindig hozzáfogtak a kérdéses bírósági döntés teljesítéséhez, vagy pedig befizették a kirótt büntetést.

A kötelezettséget jelentő precedens hiánya amúgy azt is jelenti, hogy elviekben van bizonyos mozgástér még további időhúzásra, ha például a lengyel kormány további egyeztetésre tesz javaslatot és a Bizottság bizonyos megfontolásokból hajlandó halasztani a pénzbüntetés határidejét.

A brüsszeli Euractiv lengyel kiadványa szerint Ziobro vasárnap azt nyilatkozta az országos lengyel lapnak, a Rzeczpospolitának, hogy

az Európai Bíróság lengyel megítélés szerint „túlterjeszkedett hatáskörén” a kérdéses ítéletével,

és ezért a Luxembourgban megkérdőjelezett Fegyelmi Tanácsoknak változatlan formában fenn kell maradniuk.

Néhány nappal korábban lengyel kormányzati tisztviselők szintén arról beszéletek, hogy „jogtalan” a lengyel kormány felé támasztott követelés, és Varsó „nem fog behódolni a zsarolásnak”.

Az Európai Bíróság végső ítélete a lengyel Legfelső Bíróság Fegyelmi Tanácsának működéséről amúgy a következő hónapokban várható, ám az ideiglenes (tavaly júliusi, majd ezt megerősítő októberi) határozat és vele a napi pénzbírság ténye továbbra is mindaddig érvényben marad, amíg lengyel részről meg nem kezdődik az utóbbi teljesítése.