Miután Kazahsztánban megszüntették a kommunikációs lehetőségeket, köztük az internetet is leállították, továbbá a határokat is lezárták, az információ kiáramlása rendkívül korlátozottá, mondhatni egyirányúvá vált, ami azt jelenti, hogy a kormány kommunikálja azt, amit éppen akar, illetve amire szüksége van – fogalmazott a Kis-Benedek József.

A Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (KBSZSZ) bevonulása, helyesebben az orosz katonai erők megjelenése valamelyest stábízalja a helyzetet, ugyanakkor elégedetlenséget is indukál, vagyis a nemzetbiztonsági szakértő szerint közel sem lehet még arról beszélni, hogy a kazah válság lezárult. Annak hátterében ugyanis nem kizárólag a gázárak megemelése áll, hanem már régóta tapasztalható egyéb tényezőket is fel lehet sorolni. Ilyen például az alacsony fizetések kérdése és a késések a kifizetésekben, valamint a rossz munkafeltételek, a környezetpusztulás, továbbá az óriási méreteket öltő korrupció – hangsúlyozta a címzetes egyetemi tanár. Hozzátette: elégedetlenség van a vagyonukat külföldre mentő, de jól élő gazdagok miatt, továbbá az egészségügyi ellátás sem nevezhető hatékonynak, miközben a pandémia nyilvánvalóan Kazahsztánban is tombol.

A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök, aki feloszlatta a korábbi kormányt, olyan erőszakos módon verte le a kirobbant tiltakozásokat, ami nem szokás manapság, tűzparancsot adva a katonáknak, akik így felszólítás nélkül lőhettek. Ennek következtében 164-en veszítették életüket, valamint még mindig folynak a letartóztatások, amelyek durba becslések szerint 6 ezer embert érintenek.

A tüntetések pillanatok alatt elterjedtek az egész országban, olyan állapotot eredményezve, ami igencsak aggaszthatja Vlagyimir Putyin orosz elnököt, természetesen a helyi vezetés mellett – tette hozzá Kis-Bendek József.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársa egyetért azokkal a nyugati sajtóban megjelent hírekkel, melyek szerint

egyfajta hatalmi harc látható Kazahsztánban, és a jelenlegi elnök próbálja a korábbi elnök árnyékhatalmát megdönteni.

Nurszultan Abisuli Nazarbajev eltávolítása ugyanis nem történt meg teljes egészében: nyilván, mint elnök nem maradt meg, de Tokajevet rendkívül zavarta az, hogy még helyet foglal a nemzetbiztonsági tanácsban, megtartva elnöki pozícióját – márpedig ennek a szervezetnek nagyon nagy szerepe van az ország életében –, tehát a hatalom megosztott – mutatott rá a szakértő. Hozzátette: a hatalmi harc is indokolhatja, hogy rövid időn belül a helyzet nem fog megváltozni Kazahsztánban.

Kis-Benedek József sejtése szerint a zavargások mögött inkább a korábbi elnök, tehát Nazarbajev állhat, hiszen a kialakult helyzet a jelenlegi elnöknek, Tokajevnek nem áll az érdekében. Vagyis egyáltalán nem biztos, hogy spontán tüntetésekről lett volna szó, megjegyezendő azonban az is, hogy a biztonsági szervek – és ez meghatározó tényező – inkább a tüntetők oldalára álltak, tehát valószínűleg nem véletlen, hogy Tokajev azonnal külföldről kért segítséget – mondta a nemzetbiztonsági szakértő.