eur:
411.68
usd:
395.29
bux:
79551.8
2024. november 24. vasárnap Emma
HONG KONG, CHINA - JANUARY 03: Hong Kong Chief Executive Carrie Lam leaves the Legislative Council main chamber after a oath-swearing ceremony on January 3, 2022 in Hong Kong, China. Hong Kongs Legislative Council is welcoming new members at a ceremony today, following a revamp of the electoral system by Beijing to ensure only “patriots” hold political power. (Photo by Anthony Kwan/Getty Images)
Nyitókép: Anthony Kwan

Vége a demokráciának? Új időszámítás köszöntött be Hongkongban

Letette a hivatali esküt az új hongkongi parlament, miután a különleges közigazgatású városban a közelmúltban elfogadott törvények értelmében már csak a „hazafias” jelöltek indulhattak a választáson. A sinológus szerint Peking az 1997-ben Hongkongnak garantált 50 év felét sem várta meg, hogy a saját rendszeréhez igazítsa a városállamot.

A hetvenről kilencven fősre bővített törvényhozásnak immáron harmincöt helyett csak húsz tagját választották közvetlenül, hetven tagot Pekinghez hű bizottságok delegáltak. Újdonság az is, hogy a képviselők a Kínai Népköztársaság címere előtt tették le egyesével a hivatali esküjüket az ülésteremben, Carrie Lam kormányzó előtt. Ezt egy tavaly októberben életbe lépett törvény írja elő, melynek értelmében a kormányzó, a bírák, a kormány és a törvényhozás tagjainak eskütételén ki kell függeszteni a Kínai Népköztársaság lobogóját és címerét.

„Én nem látok semmilyen jogsértést. A szólás és sajtószabadság sem sérül. A hongkongiak továbbra is szabadon kifejezhetik magukat, amíg betartják a törvényeket” – vélekedett Mak-Mei-Kuen, a törvényhozói tanács egyik új tagja.

A Hszinhua kínai állami hírügynökség megjegyzi, hogy az eskü jogilag kötelező erejű, és aki hamisan esküszik vagy esküjét megszegi, annak jogi következményekkel kell számolnia.

Hongkong, 2022. január 3.
Junius Ho, a hongkongi törvényhozói tanács egyik újonnan megválasztott tagja (b) leteszi hivatali esküjét Carrie Lam hongkongi kormányzó előtt (j) Hongkongban 2022. január 3-án. A 2021 decemberében tartott hongkongi törvényhozói tanácsi választásokon rekordalacsony, 30 százalékos részvételi arány mellett mind a 90 mandátumot Peking-párti jelöltek nyerték meg.
MTI/AP/Kin Cheung
Junius Ho, a hongkongi törvényhozói tanács egyik újonnan megválasztott tagja (b) leteszi hivatali esküjét Carrie Lam hongkongi kormányzó előtt (j) Hongkongban 2022. január 3-án. A 2021 decemberében tartott hongkongi törvényhozói tanácsi választásokon rekordalacsony, 30 százalékos részvételi arány mellett mind a 90 mandátumot Peking-párti jelöltek nyerték meg. MTI/AP/Kin Cheung

Hétfőn a legnagyobb ellenzéki hírportál, a Citizen News önként szüntette meg működését, hogy megvédje alkalmazottait. Chris Yeung, a Citizen News alapítója és főírója sajtótájékoztatóján azt mondta:

„amit a sajtószabadságról értettünk, az nagyon megváltozott”.

A leállási döntésük kiváltó oka az volt, hogy a hatóságok a múlt héten razziát tartottak a Stand News-nál, és letartóztattak hét embert – köztük szerkesztőket és korábbi igazgatósági tagokat –, akik állítólagos összeesküvéssel készültek lázító anyagok közzétételére.

Kína szerint az új hongkongi rendszer helyreállítja a stabilitást, és a pluralizmus továbbra is érvényesül a városban. Nem így látja viszont Salát Gergely sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, valamint a Külügyi és Külgazdasági Intézet munkatársa. Emlékeztetett, Hongkong Kínához való 1997-es csatlakozásakor a pekingi vezetés azt vállalta, hogy 50 évig nem nyúl hozzá a sziget társadalmi, politikai és gazdasági berendezkedéséhez, és egyfajta státuszt fog élvezni. Most azonban úgy tűnik, hogy „picit” felgyorsítják azt, aminek egyébként 50 év elteltével amúgy is nagy valószínűséggel be kellett volna következnie, miszerint Hongkong egyikévé váljon a nagy, gazdag dél-kínai városoknak – vélekedett a szakember.

Salát Gergely arra is felhívta a figyelmet, hogy egyrészt egész Kínán belül zajlik egy központosítás, valamint egy nacionalista hullám, melynek örvén a központi hatalom kiterjesztését szorgalmazzák, és dolgoznak is ezen kőkeményen a hatóságok. Másrészt annyira „problémás volt Hongkong, köztük a 2019-es nagy tüntetéseivel, hogy a pekingi hatóságok úgy döntöttek, hogy a kérdést most gyorsan lezárják, hogy Hongkong szűnjék meg úgymond egy problémaforrásnak lenni – ismételte meg a Pázmány Péter Katolikus Egyetem munkatársa.

Hongkongban 2019-ben súlyos zavargások és utcai összecsapások robbantak ki a Pekingből javasolt változtatások és a később életbe is léptetett nemzetbiztonsági törvény ellen, ami szigorúan bünteti a rendszerrel szembeni ellenállás szinte minden formáját. A korábbi ellenzék egy része a törvény miatt börtönbe került, mások elhagyták az országot, vagy egyszerűen felhagytak a politizálással.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Gyenesei Leila: új vezetéssel és más szemlélettel nagy lendületet kaphat az öttusa

Gyenesei Leila: új vezetéssel és más szemlélettel nagy lendületet kaphat az öttusa

Tizenkét év után lett újra magyar tagja a Nemzetközi Öttusa Szövetség elnökségének, miután Gyenesei Leilát beválasztották az irányító testületbe a tisztújító kongresszuson. A világbajnok öttusázó az InfoRádióban elmondta: a sportág népszerűbbé és jobban eladhatóbbá válhat azzal, hogy a lovaglás helyére bekerült az akadályverseny a számok közé.

Demkó Attila: az orosz–ukrán háború legvéresebb szakasza következik

A lehetséges tárgyalások előtt várható a háború legrosszabb szakasza – mondta az InfoRádióban a biztonságpolitikai szakértő, miután Ukrajna nyugati rakétákat lőtt ki Oroszországra, az pedig minden korábbinál keményebb válaszlépésekkel fenyegetőzik, sőt egyet már végre is hajtott Dnyipro városával szemben.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Nagy Márton
nemzetgazdasági miniszter
Ki tudják-e gazdálkodni a cégek a béremelést? Megszólaltak a munkáltatók

Ki tudják-e gazdálkodni a cégek a béremelést? Megszólaltak a munkáltatók

A 3 éves bérmegállapodást egyszerre tartja ambiciózusnak és a munkavállalók szempontjából kompenzációnak a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége. A munkaadói oldal kigazdálkodhatónak tartja 2025-re az egyszámjegyű minimálbér- és garantált bérminimumemelést, de azt azért jelezték, hogy főleg a kisebb vállalkozásoknál igencsak sok cég szűnt meg az elmúlt 2 évben. Szerintük egyértelműen a kisebb vállalatok voltak ennek az időszaknak a vesztesei. A munkaadói oldalon úgy látják, hogy a magyar piac elsősorban a termelékenység növelésével tudná jobban megtartani a munkaerőt, nem pedig a jelentős minimálbéremeléssel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×