Infostart.hu
eur:
379.71
usd:
321.68
bux:
133311.7
2026. február 4. szerda Csenge, Ráhel
HONG KONG, CHINA - JANUARY 03: Hong Kong Chief Executive Carrie Lam leaves the Legislative Council main chamber after a oath-swearing ceremony on January 3, 2022 in Hong Kong, China. Hong Kongs Legislative Council is welcoming new members at a ceremony today, following a revamp of the electoral system by Beijing to ensure only “patriots” hold political power. (Photo by Anthony Kwan/Getty Images)
Nyitókép: Anthony Kwan

Vége a demokráciának? Új időszámítás köszöntött be Hongkongban

Letette a hivatali esküt az új hongkongi parlament, miután a különleges közigazgatású városban a közelmúltban elfogadott törvények értelmében már csak a „hazafias” jelöltek indulhattak a választáson. A sinológus szerint Peking az 1997-ben Hongkongnak garantált 50 év felét sem várta meg, hogy a saját rendszeréhez igazítsa a városállamot.

A hetvenről kilencven fősre bővített törvényhozásnak immáron harmincöt helyett csak húsz tagját választották közvetlenül, hetven tagot Pekinghez hű bizottságok delegáltak. Újdonság az is, hogy a képviselők a Kínai Népköztársaság címere előtt tették le egyesével a hivatali esküjüket az ülésteremben, Carrie Lam kormányzó előtt. Ezt egy tavaly októberben életbe lépett törvény írja elő, melynek értelmében a kormányzó, a bírák, a kormány és a törvényhozás tagjainak eskütételén ki kell függeszteni a Kínai Népköztársaság lobogóját és címerét.

„Én nem látok semmilyen jogsértést. A szólás és sajtószabadság sem sérül. A hongkongiak továbbra is szabadon kifejezhetik magukat, amíg betartják a törvényeket” – vélekedett Mak-Mei-Kuen, a törvényhozói tanács egyik új tagja.

A Hszinhua kínai állami hírügynökség megjegyzi, hogy az eskü jogilag kötelező erejű, és aki hamisan esküszik vagy esküjét megszegi, annak jogi következményekkel kell számolnia.

Hongkong, 2022. január 3.
Junius Ho, a hongkongi törvényhozói tanács egyik újonnan megválasztott tagja (b) leteszi hivatali esküjét Carrie Lam hongkongi kormányzó előtt (j) Hongkongban 2022. január 3-án. A 2021 decemberében tartott hongkongi törvényhozói tanácsi választásokon rekordalacsony, 30 százalékos részvételi arány mellett mind a 90 mandátumot Peking-párti jelöltek nyerték meg.
MTI/AP/Kin Cheung
Junius Ho, a hongkongi törvényhozói tanács egyik újonnan megválasztott tagja (b) leteszi hivatali esküjét Carrie Lam hongkongi kormányzó előtt (j) Hongkongban 2022. január 3-án. A 2021 decemberében tartott hongkongi törvényhozói tanácsi választásokon rekordalacsony, 30 százalékos részvételi arány mellett mind a 90 mandátumot Peking-párti jelöltek nyerték meg. MTI/AP/Kin Cheung

Hétfőn a legnagyobb ellenzéki hírportál, a Citizen News önként szüntette meg működését, hogy megvédje alkalmazottait. Chris Yeung, a Citizen News alapítója és főírója sajtótájékoztatóján azt mondta:

„amit a sajtószabadságról értettünk, az nagyon megváltozott”.

A leállási döntésük kiváltó oka az volt, hogy a hatóságok a múlt héten razziát tartottak a Stand News-nál, és letartóztattak hét embert – köztük szerkesztőket és korábbi igazgatósági tagokat –, akik állítólagos összeesküvéssel készültek lázító anyagok közzétételére.

Kína szerint az új hongkongi rendszer helyreállítja a stabilitást, és a pluralizmus továbbra is érvényesül a városban. Nem így látja viszont Salát Gergely sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, valamint a Külügyi és Külgazdasági Intézet munkatársa. Emlékeztetett, Hongkong Kínához való 1997-es csatlakozásakor a pekingi vezetés azt vállalta, hogy 50 évig nem nyúl hozzá a sziget társadalmi, politikai és gazdasági berendezkedéséhez, és egyfajta státuszt fog élvezni. Most azonban úgy tűnik, hogy „picit” felgyorsítják azt, aminek egyébként 50 év elteltével amúgy is nagy valószínűséggel be kellett volna következnie, miszerint Hongkong egyikévé váljon a nagy, gazdag dél-kínai városoknak – vélekedett a szakember.

Salát Gergely arra is felhívta a figyelmet, hogy egyrészt egész Kínán belül zajlik egy központosítás, valamint egy nacionalista hullám, melynek örvén a központi hatalom kiterjesztését szorgalmazzák, és dolgoznak is ezen kőkeményen a hatóságok. Másrészt annyira „problémás volt Hongkong, köztük a 2019-es nagy tüntetéseivel, hogy a pekingi hatóságok úgy döntöttek, hogy a kérdést most gyorsan lezárják, hogy Hongkong szűnjék meg úgymond egy problémaforrásnak lenni – ismételte meg a Pázmány Péter Katolikus Egyetem munkatársa.

Hongkongban 2019-ben súlyos zavargások és utcai összecsapások robbantak ki a Pekingből javasolt változtatások és a később életbe is léptetett nemzetbiztonsági törvény ellen, ami szigorúan bünteti a rendszerrel szembeni ellenállás szinte minden formáját. A korábbi ellenzék egy része a törvény miatt börtönbe került, mások elhagyták az országot, vagy egyszerűen felhagytak a politizálással.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor a Mandiner Klubesten: Magyarország Brüsszel útjában áll, ezért nyílt a választási csata

Orbán Viktor a Mandiner Klubesten: Magyarország Brüsszel útjában áll, ezért nyílt a választási csata

Szerda este a Mandiner Klubest vendége Orbán Viktor miniszterelnök volt. „Jól állunk, de a csata még nyílt” – mondta a választásokról, hozzátéve: „ha megdolgozunk érte, nyerünk”. A kormányfő szerint Brüsszel beavatkozik a magyar kampányba, sőt még Kijev is. „A tét az, hogy sorsot fogunk választani. Ha letérünk a magyar rendszerről, és brüsszeli rendszert hozunk be, nem lehet majd visszatérni”. „Az én kihívóim Brüsszelben vannak, nem Magyarországon. Küldtek ide valakit” – fogalmazott. Donald Trump esetleges magyarországi látogatásáról azt mondta: „Csalogatom. Adtam időpontokat neki”.

Szergej Lavrov ijesztő kijelentést tett a béke esélyeiről

Ha a kijevi vezetés delegációja az ukrajnai rendezésről Abu-Dzabiban tartott tárgyalásokra a bejelentett biztonsági garanciákkal érkezett, akkor ez újfent megerősíti azt, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek valójában nem kell a béke – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.
Történelmi támadás érte Ukrajnát, tárgyalóasztalhoz ülnek a háborúzó felek - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

Történelmi támadás érte Ukrajnát, tárgyalóasztalhoz ülnek a háborúzó felek - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

Oroszország példátlanul súlyos ballisztikusrakéta-támadást hajtott végre Ukrajna energiaellátó rendszere ellen: több nagyváros, köztük Harkiv és Kijev, szinte teljesen áram és fűtés nélkül maradt. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint a csapás annyira súlyos, hogy az a béketárgyalások következő körére is hatással lesz - az egyeztetések ma folytatódnak, a delegációk már asztalhoz is ültek. Közben az oroszok nagy erőkkel ostromolják Pokrovszk és Huljajpole térségét, mindkét városban már csak pár házat tartanak az ukrán védők. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború eseményeivel szerdán.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×