eur:
402.9
usd:
372.2
bux:
91585.71
2025. március 28. péntek Gedeon, Johanna
Munkások dolgoznak az orosz földgázt Ukrajna és Lengyelország megkerülésével Németországba szállító Északi Áramlat-2 gázvezeték fogadóállomásánál a németországi Lubminban 2019. március 26-án. Finnország partvidékénél 2018 szeptemberében kezdődött meg az Oroszországot Németországgal összekötő földgázvezeték tengeri szakaszának lefektetése. Az Északi Áramlat-2 egy 9,5 milliárd eurós projekt, amelynek keretében két új, összesen évi 55 milliárd köbméter szállítási kapacitású vezetékkel bővítik a Balti-tenger fenekén húzódó Északi Áramlatot, amelynek vezetéke az oroszországi Viborgból indul és a németországi Greifswald mellett fekvő Lubminnál éri el a német partot. A gázvezetékből már 600 kilométert, a teljes hossznak mintegy a felét már lefektették.
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Moszkva gyors döntést vár az Északi Áramlat-2 beindításáról

A német kormánytól "pragmatikus, és a fogyasztók érdekeit szolgáló" döntést vár az orosz nagykövet.

Gyakorlatias és gyors döntés szükséges az Oroszországot Németországgal összekötő Északi Áramlat-2 földgázvezeték beindításáról - jelentette ki a berlini orosz nagykövet a dpa német hírügynökségnek adott interjújában.

Nyilatkozatában Szergej Nyecsajev kiemelte, hogy Oroszország kész azonnal megkezdeni a földgázszállítást a Balti-tenger alatt kiépített Északi Áramlat vezetékrendszer új vezetékpárján.

Az orosz gázt Ukrajna és Lengyelország kikerülésével Nyugat-Európába juttató rendszer kapacitását megduplázó - évi 110 milliárd köbméterre emelő - vezetékpár üzembe helyezésének ügyében "senkinek sincs szüksége mesterséges késedelemre" - mondta a diplomata.

Hozzátette: Oroszország elvárja, hogy az új német szövetségi kormány "pragmatikus, és a fogyasztók érdekeit szolgáló" döntést hozzon az ügyben.

A diplomata azt is közölte, hogy Oroszország kész az azonnali gázszállításra.

A december elején hivatalba lépett kormány - a Német Szociáldemokrata Párt (SPD), a Zöldek és a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) koalíciója - külügyminisztere, Annalena Baerbock szerint nem lehet teljességgel pragmatikus, azaz politikai megfontolások nélküli, kizárólag gyakorlatias szempontokat mérlegelő döntést hozni, mert az Északi Áramlat-2 "több magángazdasági beruházásnál".

A fejlesztés eltérő európai megítélése, az utóbbi években megmutatkozott különböző felfogások sora azt jelzi, hogy az Északi Áramlat-2-nek a gazdasági funkció mellett van "geopolitikai szerepe" is - fogalmazott a német diplomácia vezetője, szintén a német hírügynökségnek.

A Zöldek politikusa hozzátette, hogy az előző, Angela Merkel vezette kormány - Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU) szövetségének koalíciója az SPD-vel - is arra az álláspontra helyezkedett, hogy az új földgázvezeték "felvet biztonságpolitikai kérdéseket".

Azzal kapcsolatban, hogy Olaf Scholz kancellár, az SPD politikusa vele ellentétben tisztán gazdasági projektként jellemezte a beruházást, az üzembe helyezés ügyében folytatott eljárást pedig teljességgel politikamentesnek nevezte, Annalena Baerbock kijelentette, hogy nem lát különbséget az engedélyeztetési folyamat megítélésében.

Kifejtette, hogy az engedélyeztetés ügyében a hálózatos iparágak működését felügyelő hatóság (Bundesnetzagentur) dönt. "Olaf Scholz és én különböző szavakkal írtuk le ezt a helyzetet" - mondta.

A berlini orosz nagykövet viszont nyilatkozatában megjegyezte: "úgy hallom, az új kormány szerint az Északi Áramlat-2 egy magánszektorbeli projekt, amelyet nem szabad összekapcsolni a politikával".

Arra a kérdésre, hogy Oroszország számon kéri-e majd Olaf Scholznál a beruházás politikamentességéről szóló kijelentését, azt mondta, hogy ilyet nem tesznek, de tudomásul veszik szavait és remélik, hogy sikerül befejezni a beruházást, amely "mindenkinek hasznos lenne".

Az Északi Áramlat-2 már elkészült, de az üzembe helyezését megelőző németországi hatósági eljárást november közepén felfüggesztették. A Bundesnetzagentur akkori közleménye szerint a vezetékpár németországi szakaszát üzemeltető vállalat akkor kaphatja meg a szállítás megindításához szükséges tanúsítványt, ha megfelel az uniós jogra épülő német előírásoknak.

A hatóság tanúsítási eljárása az Európai Unió (EU) gázirányelvének rendelkezéseit követi. Ez azokra a csővezetékekre vonatkozik, amelyek az EU-n kívüli, úgynevezett harmadik országokból vezetnek a közösség területére, és 2019 után készültek el. A rendelet előírja, hogy a vezeték üzemeltetését és a benne szállított gáz értékesítését szét kell választani, és hozzáférést kell biztosítani a vezetékhez a beruházástól független, külső, harmadik beszállítóknak. Ezek a feltételek egyelőre nem teljesülnek az Észak Áramlat-2 esetében, amelynek fő beruházója az orosz Gazpromhoz tartozó, svájci központú Nord Stream 2 AG.

A beruházás bírálói - a többi között az Egyesült Államok - szerint az új vezetékpár lehetőséget ad Oroszországnak arra, hogy az EU-ba irányuló gázszállításokból kiiktassa Ukrajnát, mint tranzitországot. Oroszország továbbá a beruházás révén egyetlen útvonalra terelheti az EU-nak szánt gázszállítmányok 80 százalékát, és domináns helyzetbe kerülne a német piacon, mert részesedését 40 százalékról több mint 60 százalékra emelné.

Címlapról ajánljuk
Gacsályi József: keressük azt az egyensúlyi állapotot, amivel a víz és az ember barátságban tud élni

Gacsályi József: keressük azt az egyensúlyi állapotot, amivel a víz és az ember barátságban tud élni

Van-e vízhiány Magyarországon? Egyáltalán sok-e a víz vagy kevés a mi országunkban? Hiba volt-e a folyók szabályozása? Hogyan kerülhet víz a Homokhátságra? Miről kell meggyőzni a gazdákat ahhoz, hogy engedjék elárasztani a földjüket vízzel? Ezekre az érdekes kérdésekre is választ kaphatunk abból a beszélgetésből, amelyben Gacsályi József, az Országos Vízügyi Főigazgatóság műszaki főigazgató-helyettese volt az InfoRádió Aréna című műsorának vendége.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.03.28. péntek, 18:00
Vitézy Dávid
a Főváros Közgyűlés tagja, a Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője
Ördögi kör: a hőhullámok hajtják a világ áraméhségének növekedését

Ördögi kör: a hőhullámok hajtják a világ áraméhségének növekedését

Tavaly több mint kétszer annyival nőtt a világ áramfogyasztása, mint az elmúlt évtized átlagos éves bővülése. A növekmény több mint fele Kínához fűződik, de a fejlett gazdaságokban is fordulatra került sor. A fogyasztásbővülés zöme az ingatlanszektorhoz kötődött, az egyik legfontosabb hajtóerőt pedig a hűtési igény erősödése jelentette, a klímaváltozásnak tulajdonított hőhullámok következtében. A világ áramtermelésének növekedését 2024-ben rekord arányban fedezték a megújulók és a nukleáris energia, amelyek súlya a termelésben szintén új csúcsra emelkedett, ezzel együtt továbbra is a szén maradt a világ első számú villamosenergia-termelési forrása.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×