Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.1
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Nyitókép: Pixabay.com

Megkegyelmezhetnek a kivégzett boszorkányoknak Skóciában

Az évszázadokkal ezelőtt halálra ítéltek nagy többsége nő, boszorkányság vádjával kerültek a bíróság elé.

A skót parlament elé a törvényjavaslatot Natalie Don nyújtotta be, aki a közösségi médiában számolt be kezdeményezéséről.

"Ezeknek a nőknek a kriminalizálása csak erősíti a nemi sztereotípiákat napjainkban. Úgy vélem, ennek a hibának a helyreállítása valódi hatást gyakorol a társadalomban még mindig meglévő nemi és patriarchális attitűdök megkérdőjelezésére" - mondta Don, a többségi Skót Nemzeti Párt tagja.

A képviselőnő a Claire Mitchell ügyvédnő által vezetett Skócia boszorkányai csoporttal közösen dolgozik az ügyért: a Skócia boszorkányai az 1563 és 1736 között boszorkánysággal vádoltak jogi kegyelemért, hivatalos bocsánatkérésért és nemzeti emlékműért kampányol.

Ide vezetik vissza az egyenlőtlenségeket

"Natalie látja az összefüggést az akkor és most történtek között.

A férfiak és a nők még mindig nem egyenlőek a társadalomban, amit fontos felismerni, mert ez azt jelenti, hogy társadalomként fejlődünk,

erőfeszítéseket tehetünk azért, hogy jobban csináljuk" - mondta Mitchell az Euronewsnak.

A törvényjavaslatról elmondta: a kegyelemmel hivatalosan és jogilag is elismerik, hogy ezek az emberek nem voltak boszorkányok, míg bocsánatot azért szükséges kérni az érintettekről, mert az el nem ítéltek közt is sokan menekülésre kényszerültek a vádak miatt.

"Néhányukat felmentették a boszorkányság vádja alól, de aztán tönkrement az életük. Ők kegyelmet nem kaphatnak, de bocsánatkérésre jogosultak" - magyarázta Mitchell.

Megfojtották, elégették őket

Történészek szerint a közel 200 évig érvényben lévő skót boszorkánytörvény alapján körülbelül

3837 embert vádoltak meg boszorkánysággal.

A boszorkányság halálos bűncselekménynek számított, az elítélteket megfojtották, majd testüket máglyán égették el. A gyanúsítottak kétharmada esetében volt halálos ítélet a per vége.

A gyanúsítottakat bebörtönözték és megkínozták, hogy vallomást tegyenek, a nők nem szólalhattak fel a saját védelmükben. A kínzás egyik formájaként alvásmegvonást alkalmaztak, valamint a gyanúsítottakat tűkkel szurkálták meg, hogy az ördög jelének bizonyítékát keressék. Már az is megfelelő bizonyíték volt amellett, hogy valaki boszorkány, ha az időről időre veszekedésbe keveredett akár szomszédaival. Végül 1736-ban elismerték, hogy a boszorkányság nem létezik, és a törvényt megváltoztatták.

Hosszan éltek félelemben a skót nők

Mitchell szerint ugyanakkor a pereknek hosszú távú hatása maradt a skót nőkre, akik félelemben éltek miattuk.

"Féltek kitűnni. Féltek hangot adni a véleményüknek,és ez bizonyára hatással volt a nők pszichéjére, akik továbbadták a gyermekeiknek ezt a mentalitást" - mondta Mitchell. Véleménye szerint el kell ismerni, hogy igazságtalanságot szenvedtek el az elítéltek és a meggyanúsítottak is: ehhez egy emlékművet is szeretnének. A csoport azt reméli, 2022. március 8-án a skót parlament hivatalosan is bocsánatot kér majd az áldozatoktól.

Címlapról ajánljuk
Csikós Zsóka: már ki merem jelenteni, hogy van esélyem a világ legjobbjai ellen

Csikós Zsóka: már ki merem jelenteni, hogy van esélyem a világ legjobbjai ellen

Pályafutása során először Csikós Zsóka lett az év magyar női kajakosa. Bár az idei évnek úgy vágott neki, hogy a világjátékokra akar kijutni, végül nem a maratoni számokban, hanem a rövidebb távokon halmozta az Eb- és vb-érmeket. A Szolnoki Kajak-Kenu Klub versenyzője az InfoRádióban azt mondta: korábban nem mindig értette, miért van akkora mizéria a csapathajók összeállításánál, jövőre azonban már párosban és/vagy négyesben is szerepelne.

Szakértő: fegyveres bandák uralják Líbiát és osztozkodnak a mesés energiavagyonon – de mit csináljon Európa?

Moammer el-Kadhafi uralmának 2011-es megdöntése óta polgárháborúról polgárháborúra bukdácsol az észak-afrikai emirátus, a fel-fellángoló konfliktusokba pedig időnként Európa nagyhatalmai is beleállnak, pedig még az Egyesült Államok is tudja: nem jó itt „megégni”. Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója beszélt a helyzetről az InfoRádióban, és arról is, mitől is függ, hogy indulnak-e onnan migránsok Európába vagy sem.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×