Valaha Buddha-szobrok magasodtak a helyoldalban, ahol most öt dollárnak megfelelő összegért bárki szembesülhet azok hűlt helyével. Az NBC újságírói egy férfival találkoznak a bejáratnál, ahol jegyeiket egy tálib állítja ki. Mint kiderül, az afgán férfi kisgyermek volt akkor, amikor a szobrokat felrobbantották, azóta vágyott arra, hogy eljöhessen ide.

"Örülök, hogy felrobbantották őket. Valójában a romok miatt érkeztem" – mondja a tálibokat támogató afgán.

Iszlámellenesnek vélték, felrobbantották

A két, tizenhatodik századi Buddha-kolosszus egyike közel 38, míg a másik majdnem 55 méteres magasságával tekintett le a hegyoldalba vájva a tájra. A buddhisták szent területe volt ez, mely az ókori Selyemút része. Amikor 2001-ben a tálibok közzétették, hogy le fogják rombolni, mivel pogány ikonoknak tartják, nagy volt a nemzetközi felháborodás, ennek ellenére az iszlámellenesnek vélt Buddhákat felrobbantották. Hatalomátvételük óta próbálják valamivel visszafogottabb arcukat mutatni a tálibok, erre van okuk is: nagy rajtuk a nemzetközi nyomás a kulturális értékek védelmével kapcsolatosan.

"Bámiján mindig is olyan terület volt Afganisztánban, amelyre a külvilág összpontosított. A tálibok tudják ezt, ezért próbálják magukat a maguk kissé ügyetlen módján még mindig konstruktív kormánynak beállítani" – mondja Llewelyn Morgan, egy, a Buddhákról szóló könyv szerzője, az Oxfordi Egyetem professzora.

A hegyoldal kis barlangjai egykor buddhista szentélyek voltak, ma a Buddhák körül jórészt üresek, távolabb embereknek adnak otthont. Az UNESCO 2003-ban a világörökség részévé nyilvánította a területet és az USA-val dolgozott együtt azon, hogy amit lehet, megmenthessen a szobrok maradványaiból.

Kétséges a terület jövője

A szervezet egy kulturális központ és múzeum létrehozását is támogatta Bámijánban, hogy integrálja a helyi közösségeket, és feltárja Bámiján gazdag kulturális hátterét – olvasható a szervezet honlapján. A tálibok irányításával a szervezet jövője már nem egyértelmű. Az UNESCO nem válaszolt a megkeresésekre, de a nyáron a hatalomba visszakerültt militáns csoportot követő napokban nyilatkozatot adott ki, amelyben az ehhez hasonló helyszínek megőrzésére szólított fel.

"Afganisztán jövője szempontjából létfontosságú, hogy megóvjuk és megőrizzük ezeket a műemlékeket" - írta az ügynökség.

Bár a Buddha-szobrok helyén egykor állványzat maradt a fülkékben, a konzerválási munkálatok mostanra befejeződtek.

Abdullah Sarhadi, a terület kormányzója, aki közel négy évet töltött fogolyként Guantánamóban, azt mondta, hogy a tálibok megváltoztak, meg fogják őrizni a történelmi emlékműveket. Egyelőre arra vár, hogy többet tudjon a tálib vezetés szándékairól, mielőtt bármilyen változtatást eszközölne a helyszínen.

"Meg akarjuk mutatni a világnak, hogy Afganisztánban most béke és biztonság van" – mondta Sarhadi.

A szélsőséges iszlám csoportok jellemzője ez a pusztítás

A kulturális értékek pusztítása nemcsak a tálibokra, de az Iszlám Államra is jellemző. Szíriában Palmüra városának több mint 1900 éves Baalshamin templomát robbantotta föl, majd később a Baál templommal is ugyanezt tette. Szíriában a Mar Elian kolostor, Apamea ókori római város maradványai, Dura-Europos görög kori telepe, a bronzkori Mari maradványai is áldozatul estek rombolásaiknak. Irakban Hatra városa, a római kor egy független királyságának fővárosa vált semmivé,

Moszul területén pedig ninivei maradványokat pusztítottak el.

A Moszuli Múzeum és Könyvtár kincseivel is végeztek könyvégetést is tartottak, de Nimrud ősi asszír városa sem úszhatta meg sorsát. Ezzel persze közel sincs vége a listának: felbecsülhetetlen értékek vesztek oda világszerte a szélsőséges iszlám szervezetek miatt.