Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 20. vasárnap Friderika
Izraeli katonák házakat rombolnak le a dél-libanoni Tajbehben 2026. április 27-én. Az elõzõ nap az izraeli hadsereg a megszállva tartott dél-libanoni ütközõövezeten kívül lévõ hét település kiürítésére szólított fel, mert folytatja hadmûveletét arra hivatkozva, hogy a Hezbollah libanoni Irán-barát síita szervezet megsérti a tûzszünetet.
Nyitókép: MTI/EPA/Atef Szafadi

Földrengés-méretű robbanássorozat Dél-Libanonban, Izrael figyelmeztetett

Az izraeli hadsereg (IDF) Dél-Libanonban felrobbantotta az Irán által támogatott libanoni síita Hezbollah terrorszervezet egyik kiterjedt alagútrendszerét.

Az IDF közlése szerint vasárnap este a dél-libanoni Madzsdal Zún falunál feltárt föld alatti alagútrendszert semmisítették meg, amely a Hezbollah egyik legfontosabb katonai támaszpontja volt.

A detonációra előre figyelmeztették Észak-Izrael lakóit, mert akkora erejű volt, hogy téves földrengésriasztást is kiválthatott volna.

  • A több mint kétszáz méter hosszú,
  • a földfelszín alatt több mint huszonöt méter mélyen,
  • iráni technológiával épített létesítményben

korábban több száz fegyvert tároltak, köztük drónokat, robbanófejeket, robbanóanyagokat, valamint izraeli célpontokra irányított indítóaknákat.

Benjámin Netanjahu miniszterelnök és Jiszráel Kac védelmi miniszter közös közleményben számolt be az akcióról, amelyről Izrael előzetesen tájékoztatta az Egyesült Államokat és annak libanoni különmegbízottját.

Az izraeli határtól mintegy tíz kilométerre fekvő Madzsdal Zún a Hezbollah egyik "előkészületi faluja" volt, amely látszólag civil településként működött, valójában azonban katonai támaszpont volt, ahonnan megfigyelték Izraelt, és a háború során támadásokat indítottak izraeli települések ellen.

Az IDF szerint az alagútrendszer a Hezbollah egyik legjelentősebb katonai létesítménye volt. Robbanásbiztos ajtókkal, négy indítóaknával és tizenkét helyiséggel rendelkezett, amelyeket fegyverraktárként és a terroristák elszállásolására használtak. A komplexumban több tucat szétszerelt drónt, repülőeszköz-alkatrészeket, robbanófejeket és robbanóanyagokat találtak. A létesítmény megsemmisítését célzó művelet során az izraeli hadsereg több mint húsz Hezbollah-fegyverest ölt meg.

Címlapról ajánljuk
Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Amerika és Kína nem csupán a kereskedelmi volumen csökkentésén dolgozik. Mindkét ország célja az, hogy egy válságban chipek, kritikus ásványok, energia és ipari kapacitások hiánya miatt ne lehessen térdre kényszeríteni. Száz évvel ezelőtt Nagy-Britannia és Németország is hasonló úton indult el. Akkor a gazdasági versenyből fokozatosan biztonsági dilemma, fegyverkezés, blokkosodás, majd háború lett. Ma is ez a legnagyobb kockázat. Ha ugyanis a kölcsönös függőséget mindkét fél veszélynek tekinti, akkor a béke egyik legerősebb gazdasági motivátora tűnhet el.

Magyar Péter bejelentése Pécsett: lehet, hogy a kormány rendezi meg a Békemenetet

Ezen gondolkodik a miniszterelnök és Ruff Bálint kancelláriaminiszter azok után, hogy a megrendezni tervezők idő előttiségre hivatkozva lemondták az október 23-ra tervezett rendezvényt. Magyar Péter Pécsett beszélt őszi országjárásán. Bejelentette: elengedhetik a szolidaritási hozzájárulás egy részét az önkormányzatoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Az idei, rendkívül meleg nyár is rámutatott arra, hogy a városokban egyre fontosabb szerep jut a fáknak és a zöldfelületeknek a hőterhelés mérséklésében. A városok túlzott beépítése nemcsak a természetet károsítja, hanem a városi hőszigethatás erősödésén keresztül az egészséget és az élhetőséget is veszélyezteti. Tanulmányok szerint a nagyvárosok jelentősen melegebbek lehetnek környezetüknél, miközben a fák, parkok, vízfelületek és más megoldások mérsékelhetik a hőterhelést. Európa városaiban azonban a zöldfelületekhez való hozzáférés egyenlőtlen, és az úgynevezett 3–30–300-as szabálynak is csak a lakosság kisebb része felel meg teljesen. Budapest különösen érintett: a sűrűn beépített területeken erős a hőhatás, miközben a zöld-kék infrastruktúra bővítését a helyhiány, a finanszírozás és a szabályozási-bürokratikus akadályok is nehezítik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×