Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 20. vasárnap Friderika
Az amerikai hadsereg lefoglalt egy újabb, iráni olaj csempészetéhez köthető tartályhajót csütörtökön, egy nappal azután, hogy az iráni Forradalmi Gárda két hajó felett is átvette az irányítást a stratégiai fontosságú Hormuzi-szorosban.
Nyitókép: Department of War/X

Irán keményen üzent a világnak

Irán kizárólagos ellenőrzése alá került az elkövetkező 30 napra a Hormuzi-szoros - jelentette ki vasárnap Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter, miután az Egyesült Államokkal kötött törékeny tűzszünet látszólag kezd semmivé foszlani egy sor kölcsönös támadás nyomán.

A iráni diplomácia vezetője Bagdadban tartott sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy az energiahordozók és egyéb áruk globális tengeri kereskedelme szempontjából rendkívüli jelentőséggel bíró útvonal "újfent teljességgel iráni ellenőrzés alá kerül az elkövetkező 30 napban".

Aragcsi hangsúlyozta, hogy

a tengerszorosért a felelősséget kizárólag Irán viseli.

"Bármilyen beavatkozás, vagy arra irányuló próbálkozás, hogy párhuzamos struktúrát alakítsanak ki, csak tovább fogja bonyolítani a helyzetet, további feszültséget és késedelmet okozva e stratégiailag kulcsfontosságú vízi útvonal újranyitásában" - fogalmazott.

A Hormuzi-szoros újranyitása kulcselemét képezi a Washington és Teherán között korábban létrejött keretmegállapodásnak, amely a február végén kirobbant konfliktusban a tűzszünet mellett arról is rendelkezik, hogy az iszlám köztársaság nem szedhet hajók áthaladásáért díjat a két fél közötti végső rendezésre rendelkezésre álló 60 napos tárgyalási időszak alatt.

Irán tárgyalásokra készül Ománnal arról, hogyan lehet a nemzetközi joggal összhangban és a szomszédos államokkal együttműködve a tengerszoros kérdésében továbblépni. Elemzők szerint az esetleges díjak vitákhoz vezethetnek, különösen ami a nemzetközi jogi kötelezettségeket illeti.

Címlapról ajánljuk
Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Amerika és Kína nem csupán a kereskedelmi volumen csökkentésén dolgozik. Mindkét ország célja az, hogy egy válságban chipek, kritikus ásványok, energia és ipari kapacitások hiánya miatt ne lehessen térdre kényszeríteni. Száz évvel ezelőtt Nagy-Britannia és Németország is hasonló úton indult el. Akkor a gazdasági versenyből fokozatosan biztonsági dilemma, fegyverkezés, blokkosodás, majd háború lett. Ma is ez a legnagyobb kockázat. Ha ugyanis a kölcsönös függőséget mindkét fél veszélynek tekinti, akkor a béke egyik legerősebb gazdasági motivátora tűnhet el.

Magyar Péter bejelentése Pécsett: lehet, hogy a kormány rendezi meg a Békemenetet

Ezen gondolkodik a miniszterelnök és Ruff Bálint kancelláriaminiszter azok után, hogy a megrendezni tervezők idő előttiségre hivatkozva lemondták az október 23-ra tervezett rendezvényt. Magyar Péter Pécsett beszélt őszi országjárásán. Bejelentette: elengedhetik a szolidaritási hozzájárulás egy részét az önkormányzatoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Az idei, rendkívül meleg nyár is rámutatott arra, hogy a városokban egyre fontosabb szerep jut a fáknak és a zöldfelületeknek a hőterhelés mérséklésében. A városok túlzott beépítése nemcsak a természetet károsítja, hanem a városi hőszigethatás erősödésén keresztül az egészséget és az élhetőséget is veszélyezteti. Tanulmányok szerint a nagyvárosok jelentősen melegebbek lehetnek környezetüknél, miközben a fák, parkok, vízfelületek és más megoldások mérsékelhetik a hőterhelést. Európa városaiban azonban a zöldfelületekhez való hozzáférés egyenlőtlen, és az úgynevezett 3–30–300-as szabálynak is csak a lakosság kisebb része felel meg teljesen. Budapest különösen érintett: a sűrűn beépített területeken erős a hőhatás, miközben a zöld-kék infrastruktúra bővítését a helyhiány, a finanszírozás és a szabályozási-bürokratikus akadályok is nehezítik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×