Egyszerűen, egy kis odafigyeléssel sokat tehetünk a pénzünk, adataink biztonságáért nyaraláskor is.

Népszerűek például a repülőtéri telefontöltő-állomások, de ügyelni kell, hogy saját adaptert vagy power töltőt.

Bankolást ne intézzünk ingyenes wifire csatlakozva, mert nagyon könnyen kártékony kódok települhetnek a gépünkre, telefonunkra, és itt sokkal nagyobb az adatvesztés, illetve az adathalászat veszélye. Inkább próbáljuk meg saját mobileszközről intézni ezt a folyamatot, kapcsoljuk be a roamingot, vagy VPN-en keresztül bankoljunk, ha valahol nagyon muszáj.

Hasznos tipp még, hogy

a papír alapú beszállókártyánkat semmiképpen ne dobjuk ki a kukába, vagy legalább próbáljuk meg széttépni előtte

– sőt, inkább használjuk a telefonunkon lévő QR-kódot, mert az nem tud rossz kezekbe kerülni – tanácsolta a szakjogász. A kinyomtatott beszállókártyákon ugyanis rengeteg olyan személyes adat szerepel, amivel a későbbiek során vissza lehet élni. Ilyen a születési név vagy az utazási adatok.

Tóth Judit Lenke arra is figyelmeztet, hogy a szálláshelyeken is legyünk résen és ügyeljünk arra, hogy kinek adjuk oda a személyes okmányainkat, illetve hogy ők hogyan járnak el ezzel.

„Ha például azt mondják egy szálláshelyen, hogy hagyjuk ott a személyigazolványunkat a recepción és megőrzik, ekkor kvázi letétben hagyjuk ott a személyigazolványokat, illetve okmányainkat, ami viszont nem jogszerű. Vagy azt mondják, hogy a biztonság kedvéért beszkennelik, lefénymásolják, és megőrzik a képet. Erre egy szoftvert kell használniuk, ami átemeli az adatokat az ő rendszerükbe, és nem végez a képről, tehát a képmásunkról, a fényképünkről mentést. Csak így lehet ez jogszerű” – mondta.

Jogszerűtlen az is, ha egy nagy szálláshelyfoglaló portál például elkéri a személyi igazolvány fotóját – mutatott rá, hozzátéve azonban, hogy az európai országoknak különbözőek az állásfoglalásai ezzel kapcsolatban

„Gyakori hiba, hogy a szálláshelyek túlzóan bekérik a dokumentumokat. Például Spanyolországban egy hotel épp azért kapott 30 ezer eurós büntetést, mert a turisták útleveleit a fotóval együtt beszkennelte, és jogalap nélkül tárolta. Fontos egyébként, hogy a jogalap nélküli tárolás az itt azt jelentette, hogy nincsen konkrét adatkezelési tájékoztató, tehát nyugodtan merjünk kérni adatkezelési tájékoztatót a szálláshely-szolgáltatótól arra vonatkozóan, hogy miként kezeli az adatainkat, ki az adatkezelő cég, amelyik rendelkezik efölött, aki a szállodát üzemelteti, van-e adatvédelmi felelősük, hogyan lehet vele kapcsolatba lépni, illetve ha mondjuk a kamerafelvételeket el akarom kérni, mert elhagytam valamit, akkor azt hogyan tudom megtenni, és kinek kell válaszolnia erre, lehet-e egyáltalán ilyen kéréssel élni. Az adatkezelési tájékoztató tartalma szabályozva van a GDPR 13.-14. cikkében” – emelte ki az adatvédelmi szakjogász.

Figyelmeztetett arra is, hogy

a szállást elhagyva digitálisan is takarítsunk magunk után.

Ez azt jelenti, hogy – főleg az Európai Unióban – be tudunk jelentkezni bizonyos eszközökbe, például az okostévékbe mondjuk a Netflix-fiókunkkal vagy az HBO Go-előfizetésünkkel, de ezekből ki is kell a végén jelentkezni, hiszen ott például meg vannak adva a bankkártya- és a személyes adataink is, amelyekről „nem kéne tájékoztatni a következő vendégsereget” – emelte ki Tóth Judit Lenke.

A cikk Varga Mónika interjúja alapján készült.