Hétfőn már 11 nap telt el azóta, hogy Donald Trump és Maszúd Peszeskján amerikai és iráni elnökök – egymástól több ezer kilométer távolságra – aláírták a szándéknyilatkozatot. Az alku szerint 60 napot adtak maguknak, hogy rendezzék a fegyveres konfliktust, amely az elmúlt napokban a Hormuzi-szoros körüli vita miatt ismét incidensekhez vezetett.

Most először egy név nélkül nyilatkozó amerikai illetékes közölte, hogy

„folytatódik a szándéknyilatkozat összes témájához kötődő technikai kérdések megvitatása.

Mindkét oldal leáll a harci cselekményekkel, a hajók szabadon mozoghatnak”.

Múlt csütörtökön egy iráni drón csapódott be egy szingapúri zászló alatt haladó teherhajóba. Az amerikaiak ezek után iráni célpontokra lőttek, az irániak pedig a Washingtonnal szövetséges Öböl-országokat, illetve az ottani amerikai támaszpontokat vették célba. Bahreinben egy lakóház tetejét találták telibe, de szerencsére senkinek sem esett bántódása.

Ugyan a feleknek meg kéne állapodniuk az iráni atomprogram kérdésében, de kénytelenek a Hormuzi-szorosra, illetve Teherán ama figyelmeztetésére koncentrálni, hogy az ott haladó teljes hajóforgalmat ellenőrizni akarja. A háború kezdetén az irániak számára ez még nem volt opció – lehet, hogy ezért is ismételgetik, hogy a keretegyezmény egyfajta megalázó kapituláció volt Washington részéről.

Most az Iráni Forradalmi Gárda azzal fenyeget, hogy ha az áthaladó hajók nem a szorosnak az iráni partokhoz közelebbi részén haladnak át, akkor „a korábbinál keményebben lépnek fel velük szemben”. Az irániak emellett áthaladási illetéket követelnek, amiről Washington hallani sem akar.

A helyzetet az komplikálja, hogy a szoros északi része teljesen Irán felségvizeinek számít, míg a déli Omán joghatósága alá esik. Legszűkebb pontján nincs nemzetközi víz, és eddig a Nemzetközi Hajózási Szervezet határozta meg azokat a korridorokat, amelyeken be, illetve ki lehetett haladni. Ezek részben iráni, részben ománi vizeken át futottak.

Most Irán azt követeli, hogy a befelé és a kifelé tartó hajók kizárólag a saját partjaihoz közel haladjanak, amiért Teherán illetéket számol fel.

További zavaró tényező, hogy sem Irán, sem az Egyesült Államok nem írta alá azt az ENSZ-egyezményt, amely szabad áthaladást biztosít a hajóknak.

Az elmúlt napok harci cselekményeivel párhuzamosan Donald Trump amerikai elnök ismét azzal fenyegetőzött, hogy „többé nem fog létezni az Iráni Iszlám Köztársaság, ha további támadásokat hajt végre”. Ezt követte azonban az a hétfői bejelentése, hogy a szembenálló felek leállítják a támadásokat és kedden mégis leülnek tárgyalni. Trump egy közösségimédia-posztban azt állította, hogy a találkozót Irán kérte. Irán azonban híres belső hatalmi harcairól: míg Peszeskján elnök üdvözölte a keretmegállapodást és azt állította, Irán már most befagyasztott pénzeket kap vissza miatta, addig az egyik főtárgyaló tagadta, hogy találkozót szerveztek volna az amerikaiakkal.