Infostart.hu
eur:
382.2
usd:
328.23
bux:
108922.07
2025. december 6. szombat Miklós
Horst Seehofer német belügyminiszter újságíróknak nyilatkozik a német parlamenti alsóház, a Bundestag épületében 2020. május 28-án, mielőtt megkezdődik a tervezett németországi autópályadíjak meghiúsulásának okait vizsgáló bizottság ülése. Az Európai Bíróság az európai uniós joggal ellentétesnek minősítette a külföldi autósokat terhelő autópálya-használati díj tervét 2019-ben. Az autópályadíjat a személygépkocsik és lakóautók után kellett volna megfizetni a külföldieknek és a németeknek is, de őket a gépjárműadó csökkentésével tehermentesítették volna.
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Nagyobb lesz a szigor a német-lengyel határon

Az állandó ellenőrzés visszaállítása is felvetődött.

Az illegális migráció miatt megerősítik a német-lengyel határ ellenőrzését, a német-osztrák határon pedig ismét meghosszabbítják az átkelők ideiglenesen visszaállított állandó ellenőrzését - mondta a német belügyminiszter.

Horst Seehofer a Bild am Sonntag című lapban közölt interjúban elmondta, hogy a határőrizetért felelős szövetségi rendőrség nyolc századát vezényelték a Lengyelországgal közös határszakaszra a helyi egységek munkájának támogatására, és szükség esetén további erősítést is küldenek. "Szigorúan ellenőrizni fogjuk a határvidéket és a Lengyelországgal közös zöldhatárt" - húzta alá a miniszter.

Azzal kapcsolatban, hogy a német-lengyel és a német-osztrák határszakasz is úgynevezett schengeni belső határ, amelyen alapesetben nincs folyamatos ellenőrzés, kiemelte, hogy meg kell őrizni a belső határok szabad átjárhatóságát, de ez csak akkor lehetséges, ha működik a külső határ védelme.

Ez a feltétel egyelőre nem teljesül kellőképpen. A kormány ezért értesítette az Európai Bizottságot, hogy további hat hónappal meghosszabbítják a 2015-ben visszaállított állandó ellenőrzést Bajorország tartomány és Ausztria határán, ahol eléri Németországot a balkáni migrációs útvonalon és az Olaszország felől érkező menedékkérők többsége.

Ha a német-lengyel határon nem javul a helyzet, akkor azt is meg kell fontolni, hogy Lengyelországgal és a határvidéken fekvő Brandenburg tartománnyal egyeztetve ezen a határszakaszon is visszaállítsák-e az állandó ellenőrzést.

Azonban ezt a kérdést már a következő kormánynak kell eldöntenie

- fejtette ki Horst Seehofer.

Ismertette, hogy a fehérorosznak és keletinek is nevezett migrációs útvonalon - Fehéroroszországon és Lengyelországon keresztül - az év eleje óta 6162 ember lépett be engedély nélkül Németországba.

Továbbra is érkeznek menedékkérők a balkáni útvonalon és Olaszország felől is. Ráadásul a tálib hatalomátvétel után Afganisztánból az európai uniós társországokba menekített afgánok közül egyre többen vándorolnak át Németországba. Mindez azt jelenti, hogy "nem lehet nem észrevenni a Németországba irányuló migrációt" - mondta a miniszter.

A lengyel-fehérorosz határon kiépíteni tervezett védelmi rendszerről azt mondta, hogy a varsói vezetés törekvése az uniós külső határ ellenőrzésére "legitim".

Kiemelte: "az európai eszme alapján meggyőződésem, hogy tudnunk kell, ki jön hozzánk", ezért "jogszerű, hogy a külső határt úgy védjük, hogy a zöldhatáron megakadályozzuk a felderítetlen belépéseket".

A Németországba Fehéroroszországon és Lengyelországon keresztül érkező menedékkérők száma az Aljakszandr Lukasenka elnök vezette minszki rezsim tevékenységével összefüggésben ugrott meg. Az Európai Bizottság ezt a tevékenységet államilag finanszírozott és fehérorosz állami idegenforgalmi vállalatok által szervezett embercsempészetként jellemezte egy októberi jelentésében.

Németországba a legutóbbi nagy migrációs hullám idején, 2015-ben mintegy 890 ezer menedékkérő érkezett. Számuk 2016-ban 280 ezerre süllyedt, és azóta is folyamatosan csökken, de a százezret így is minden évben meghaladta.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.08. hétfő, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
Kiszabadult a szélsőjobboldali szellem a palackból: Európában jól ismert üzenetekkel erősödik a „japán Trump”

Kiszabadult a szélsőjobboldali szellem a palackból: Európában jól ismert üzenetekkel erősödik a „japán Trump”

Az utóbbi évek alaposan átrajzolták Japán politikai életének valóságát. Az elmúlt 70 évben szinte folyamatosan kormányzó jobboldali Liberális Demokrata Párt (LDP) történelmi válságát éli, közben új formációk emelkednek fel. A helyzet 2025 novemberében forró lett Tokióban, amikor a kormányfő kijelentette, hogy a szigetország beavatkozna katonailag, amennyiben Kína megtámadná Tajvant. A mondatok súlyos feszültséghez vezettek, ám ennél is érdekesebb, hogy a miképpen hatott a szigetországban már egyébként is erősödő japán nacionalizmusra. Ennek legfőbb képviselője már okozott meglepetést választások során, ráadásul olyan politikai trendek törtek be az ország mindennapjaiba, amelyek máshol már jól ismertek lehetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×