eur:
411.27
usd:
392.21
bux:
79551.8
2024. november 25. hétfő Katalin
Horst Seehofer német belügyminiszter újságíróknak nyilatkozik a német parlamenti alsóház, a Bundestag épületében 2020. május 28-án, mielőtt megkezdődik a tervezett németországi autópályadíjak meghiúsulásának okait vizsgáló bizottság ülése. Az Európai Bíróság az európai uniós joggal ellentétesnek minősítette a külföldi autósokat terhelő autópálya-használati díj tervét 2019-ben. Az autópályadíjat a személygépkocsik és lakóautók után kellett volna megfizetni a külföldieknek és a németeknek is, de őket a gépjárműadó csökkentésével tehermentesítették volna.
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Nagyobb lesz a szigor a német-lengyel határon

Az állandó ellenőrzés visszaállítása is felvetődött.

Az illegális migráció miatt megerősítik a német-lengyel határ ellenőrzését, a német-osztrák határon pedig ismét meghosszabbítják az átkelők ideiglenesen visszaállított állandó ellenőrzését - mondta a német belügyminiszter.

Horst Seehofer a Bild am Sonntag című lapban közölt interjúban elmondta, hogy a határőrizetért felelős szövetségi rendőrség nyolc századát vezényelték a Lengyelországgal közös határszakaszra a helyi egységek munkájának támogatására, és szükség esetén további erősítést is küldenek. "Szigorúan ellenőrizni fogjuk a határvidéket és a Lengyelországgal közös zöldhatárt" - húzta alá a miniszter.

Azzal kapcsolatban, hogy a német-lengyel és a német-osztrák határszakasz is úgynevezett schengeni belső határ, amelyen alapesetben nincs folyamatos ellenőrzés, kiemelte, hogy meg kell őrizni a belső határok szabad átjárhatóságát, de ez csak akkor lehetséges, ha működik a külső határ védelme.

Ez a feltétel egyelőre nem teljesül kellőképpen. A kormány ezért értesítette az Európai Bizottságot, hogy további hat hónappal meghosszabbítják a 2015-ben visszaállított állandó ellenőrzést Bajorország tartomány és Ausztria határán, ahol eléri Németországot a balkáni migrációs útvonalon és az Olaszország felől érkező menedékkérők többsége.

Ha a német-lengyel határon nem javul a helyzet, akkor azt is meg kell fontolni, hogy Lengyelországgal és a határvidéken fekvő Brandenburg tartománnyal egyeztetve ezen a határszakaszon is visszaállítsák-e az állandó ellenőrzést.

Azonban ezt a kérdést már a következő kormánynak kell eldöntenie

- fejtette ki Horst Seehofer.

Ismertette, hogy a fehérorosznak és keletinek is nevezett migrációs útvonalon - Fehéroroszországon és Lengyelországon keresztül - az év eleje óta 6162 ember lépett be engedély nélkül Németországba.

Továbbra is érkeznek menedékkérők a balkáni útvonalon és Olaszország felől is. Ráadásul a tálib hatalomátvétel után Afganisztánból az európai uniós társországokba menekített afgánok közül egyre többen vándorolnak át Németországba. Mindez azt jelenti, hogy "nem lehet nem észrevenni a Németországba irányuló migrációt" - mondta a miniszter.

A lengyel-fehérorosz határon kiépíteni tervezett védelmi rendszerről azt mondta, hogy a varsói vezetés törekvése az uniós külső határ ellenőrzésére "legitim".

Kiemelte: "az európai eszme alapján meggyőződésem, hogy tudnunk kell, ki jön hozzánk", ezért "jogszerű, hogy a külső határt úgy védjük, hogy a zöldhatáron megakadályozzuk a felderítetlen belépéseket".

A Németországba Fehéroroszországon és Lengyelországon keresztül érkező menedékkérők száma az Aljakszandr Lukasenka elnök vezette minszki rezsim tevékenységével összefüggésben ugrott meg. Az Európai Bizottság ezt a tevékenységet államilag finanszírozott és fehérorosz állami idegenforgalmi vállalatok által szervezett embercsempészetként jellemezte egy októberi jelentésében.

Németországba a legutóbbi nagy migrációs hullám idején, 2015-ben mintegy 890 ezer menedékkérő érkezett. Számuk 2016-ban 280 ezerre süllyedt, és azóta is folyamatosan csökken, de a százezret így is minden évben meghaladta.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Nagy Márton
nemzetgazdasági miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×