eur:
408.43
usd:
375.06
bux:
73838.69
2024. november 5. kedd Imre
Florin Citu román miniszterelnök-jelölt a választások nyomán megalakult új, jobbközép koalíciós kormányról tartandó szavazás előtt a parlament bukaresti üléstermében 2020. december 23-án.
Nyitókép: MTI/Baranyi Ildikó

Nem jutottak közelebb a román kormányválság megoldásához

Előzetes koalíciós megállapodás nélkül kezdődtek meg a kormányalakítási egyeztetések a román elnöki hivatalban, ahol Klaus Iohannis államfő külön-külön fogadta a parlamenti pártok küldöttségeit, miután a múlt héten a parlament megbuktatta a Florin Citu liberális miniszterelnök vezette jobbközép koalíciós kormányt.

Az elnök a múlt héten arra hivatkozva halasztotta el csaknem egy héttel az alkotmány által előírt konzultációk megkezdését, hogy nézete szerint az egymást támadó pártoknak időre van szükségük ahhoz, hogy túltegyék magukat a személyes sérelmeken, tárgyalóasztalhoz üljenek és felelős döntést hozva megegyezzenek egy új kormány összetételéről. Az elmúlt napokban azonban semmilyen formális találkozó nem volt a parlamenti pártok között, így minden küldöttség csak a saját álláspontját hangoztatva járult az elnöki palotába anélkül, hogy megnevezett volna egy működőképes kormánytöbbséget.

Iohannis elsőként a volt pártja, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) küldöttségét fogadta. A párt élére két hete megválasztott Florin Citu a találkozó után elmondta: nem tettek javaslatot a kormányfő-jelölt személyére, mivel a bizalmatlansági szavazáson bebizonyosodott, hogy a PNL körül nincs kormánytöbbség. Szerinte a kormánybuktató erők - a legnagyobb frakcióval rendelkező Szociáldemokrata Párt (PSD), a nacionalista Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) és a jobbközép kormányból kilépett Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) - bebizonyították, hogy többséggel rendelkeznek, így az "új koalíció" felelőssége, hogy kormányt adjon az országnak. Citu megerősítette: a liberálisok nem fognak az USR-vel kormányozni, miután volt koalíciós partnerük megszavazta a bizalmatlansági indítványt.

A PSD sem javasolt miniszterelnököt. A párt úgy értékelte: a parlament jelenlegi összetétele és az elmúlt hónapok politikai válsága kizárja egy stabil kormányzást támogató parlamenti többség kialakítását, ezért előrehozott választásokat szorgalmaz. Marcel Ciolacu pártelnök Iohannist tette felelőssé a kialakult válságért.

A PSD szerint 2022. márciusában lehetne választásokat rendezni, addig pedig válságkezelő szakértői kormányt kellene beiktatni.

Az USR a párt élére frissen megválasztott Dacian Ciolos számára kért kormányalakítási megbízást az államfőtől, miután a liberálisok nem javasoltak miniszterelnököt. Ciolos szerint a - Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ) is magában foglaló - tavaly decemberben alakult jobbközép koalíciót kell helyreállítani, olyan miniszterelnökkel (nem Cituval), aki élvezi a teljes koalíció bizalmát. Az USR egy általa szorgalmazott "reformmenetrendet" is vitt az elnöki hivatalba korábbi - koalícióban feszültséget keltő - követeléseivel, egyebek között az RMDSZ által elutasított kétfordulós polgármesterválasztás bevezetésével.

A konzultáció-sorozat során hétfő délután az RMDSZ, az AUR és a (nem magyar) kisebbségi képviselők frakciójának küldöttségét fogadja az államfő.

Címlapról ajánljuk
Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Az már egyáltalán nem számít rendkívülinek, hogy hétről hétre csökken a hárompárti német kormánykoalíció támogatottsága, és az Olaf Scholz kancellár vezette, a szociáldemokrata SPD-ből, a Zöldek Pártjából és a szabad demokrata FDP-ből álló koalíció felbomlása kevesebb mint egy évvel a jövő őszi parlamenti választások előtt szinte állandóan napirenden van. Ráadásul nem az ellenzék kényszeríti erre a kormányt, hanem Christian Lindner pénzügyminiszter.

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×