eur:
411.23
usd:
392.64
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Luxembourg, 2017. május 10.Az Európai Unió Bíróságának, a Curiának a bejárata Luxembourgban 2017. május 10-én, amikor megkezdődik a tárgyalás a menedékkérők elosztását célzó uniós mechanizmus ellen benyújtott magyar és szlovák kereset ügyében. (MTI/EPA/Julien Warnand)
Nyitókép: MTI/EPA/Julien Warnand

Indul a nagy per Luxemburgban, sok milliárd a tét

Kezdődik az Európai Unió Bíróságán a magyar és lengyel beadvány tárgyalása. Ezen múlik, hogy tudja-e érvényesíteni az Unió a jogállamisági előírásokat a retorziókkal az eddigiek alapján leginkább fenyegetett két országgal is szemben.

Ma kezdődik az Európai Unió Bíróságán annak a magyar és lengyel beadványnak a tárgyalása, amely megsemmisítené a jogállamiságot sértő tagállamokkal szemben az unió pénzügyi érdekeit védő rendeletet. A téma fontosságát jelzi, hogy a luxemburgi székhelyű testület teljes ülésen, vagyis mind a 27 bíró jelenlétében tárgyalja a kereseteket, amire rendkívül ritkán, csak kivételes jelentőségű esetekben kerül sor. A tanácskozást kétnaposra tervezik: a magyar és a lengyel kormány képviselői, illetve a megtámadott törvényt jóváhagyó uniós intézmények jogászai hétfő délután tartják meg a perbeszédeiket, míg a bírák és az első véleményt majd megfogalmazó főtanácsnok kedden fogják feltenni az ügyekkel kapcsolatos kérdéseiket. A beadványokat sürgősséggel tárgyalja az EU Bírósága, ami azt jelenti, hogy idén decemberben, de legkésőbb a jövő év elején megszülethet az ítélet – írja a Népszava.

Az “uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről szóló rendeletet” tavaly decemberben hagyták jóvá a közösség társ-jogalkotói: az Európai Parlament és a tagállami miniszterekből álló EU Tanács. A jogszabály szerint a támogatások megvonásával sújthatók azok a jogállami normaszegések, amelyek közvetlenül és bizonyíthatóan sértik az unió költségvetési érdekeit.

Orbán Viktor magyar és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök tavaly év végén a közösségi büdzsé egyhangú egyetértéshez kötött elfogadásának vétójával próbálta megakadályozni a jogszabály elfogadását.

Végül annyit sikerült kiharcolniuk, hogy az előírások alkalmazását addig elhalasszák, amíg az uniós bíróság nem dönt a jogszerűségükről.

Érvelésük szerint az EU a rendelet jóváhagyásával túllépett a hatáskörén, a szöveg sok helyütt homályos, többféle értelmezésre ad lehetőséget, ami sérti a jogbiztonságot. A két ország idén márciusban nyújtotta be a kifogásait részletesen indokló és megsemmisítést kérő keresetét az uniós bíróságon.

Az uniós vezetők Orbánnal és Morawieckivel kötött külön alkuja mindmáig meggátolta a jogsértő tagországok felelősségre vonását, amit az Európai Parlament folyamatosan és élesen bírál. A képviselő-testület szerint az állam- és kormányfők nem tilthatják meg az előírások alkalmazásával megbízott Európai Bizottságnak, hogy akkor és úgy indítsa el az eljárást, amikor és ahogy jónak látja – írja a Népszava. Az EP perrel fenyegeti a biztosi testületet, ha záros határidőn belül nem hívja tetemre a közösségi forrásokkal visszaélő és a jogállami értékeknek fittyet hányó kormányokat.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×