Infostart.hu
eur:
379.61
usd:
322.07
bux:
133311.7
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
Mario Draghi, az Európai Központi Bank volt elnöke sajtótájékoztatót tart a római Quirinale elnöki palotában 2021. február 3-án, miután Sergio Mattarella olasz államfő felkérte őt egy szakértői kormány megalakításra. Olaszországban január közepén robbant ki a kormányválság, és a többség egyben tartására irányuló egyeztetések kudarcba fulladtak.
Nyitókép: MTI/AP/Alessandra Tarantino

A hat legnagyobb olasz városból háromnak balközép polgármestere lesz

Az Öt Csillag Mozgalom veszteségeket szenvedett el a helyhatósági választásokon.

Az olasz fővárost elveszítette az Öt Csillag Mozgalom (M5S), így a balközép és jobbközép főpolgármester jelöltje közötti második forduló várható, miközben Milánóban, Bolognában és Nápolyban a baloldal megszerezte a voksok több mint felét az első részleges eredmények szerint, melyeket a helyhatósági választások hétfői urnazárása után közöltek.

Milánóban a Zöld Európa színeit képviselő polgármester Giuseppe Sala a leadott szavazatok több mint felét megszerezte, és újabb öt évig vezetheti a második legnagyobb olaszországi várost. A baloldal jelöltje győzött a hagyományosan erre a politikai oldalra szavazó Bolognában, valamint Nápolyban is: utóbbi kettőben a Demokrata Párt (PD) és az Öt Csillag Mozgalom (M5S) közös jelöltet állított. Torinóban szintén a baloldali jelölt előnyét mutatják az első felmérések, miközben Triesztben a távozó jobbközép polgármester kapott több szavazatot. A jobbközép szerezte meg a déli Calabriát, ahol tartományi elnököt is választottak.

A belügyminisztérium hivatalos közlése szerint a voksolásra jogosult több mint 12 millió olasz valamivel több mint 54 százaléka járult az urnákhoz, ami az öt évvel ezelőtti helyhatósági fordulóhoz képest majdnem hét százalékpontos visszaesést jelent. A szavazók többségét a vasárnap és hétfőn rendezett választáson a nagyvárosokban várták az urnákhoz, de a választási kedv ott volt a leggyengébb: Rómában, Milánóban, Torinóban és Nápolyban is a részvételi arány nem érte el az ötven százalékot.

Giuseppe Sala majdnem kétszer annyi szavazatot kapott mint jobboldali vetélytársa, de a milánói 47 százalékos részvétel a mindenkori legalacsonyabbnak számít.

Elsősorban a nagyvárosok peremkerületeiben maradtak távol a szavazók, akik 2016-ban jobbára az M5S-re szavaztak. Az Öt Csillag Mozgalom most elveszítette Rómát és Torinó városát is.

A politikusok közül elsőként Matteo Salvini a Liga vezetője nyilatkozott. A RAI1 közszolgálati televízió-csatornának azt mondta, a politikának önkritikát kell gyakorolnia azért, hogy az olaszok majdnem fele "nem tartotta hasznosnak" a választásokon való részvételt. A távolmaradást részben a másfél év óta tartó járványhelyzettel magyarázta, hangoztatva, hogy az olaszokat a politikai viták helyett saját hétköznapi problémáik megoldása érdekli. A pártoknak vissza kell térni a "valós élethez" - jelentette ki Matteo Salvini.

Úgy vélte, a jobbközép koalíciónak már most el kell kezdeni a készülést a jövő évi helyhatósági fordulóra a közös jelöltállítás gyorsításával. Megjegyezte, a nagyvárosokban ugyan nem sikerült megtörni a balközép pozícióit, de a kisebb önkormányzatokban a jobbközép jelentős támogatottságra tett szert.

Sajtókommentárok szerint az eredmények a Mario Draghi vezette kormánykoalíció folytatását garantálják.

A parlamentben továbbra is a legnagyobb frakciót képző M5S öt év alatt elveszítette szavazóbázisát, amely részben a Demokrata Párthoz állt át. A jobbközép, amelyet a Liga, az Olasz Testvérek és a Hajrá Olaszország alkot, az országos felmérésekben az első helyen szerepel, most nem tudott jelentősen előretörni, de a baloldali többségű nagyvárosokban kevés eséllyel is indult.

Elemzők unalmasnak tartották a választási kampányt, amelyben a politikai üzeneteket háttérbe szorították az egészségügyi és gazdasági vészhelyzet miatti aggodalmak. A Corriere della Sera napilap úgy vélte, a közgazdász Mario Draghi jelenléte "sterillé" tette a pártpolitikát.

Címlapról ajánljuk
Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense az InfoRádióban arról beszélt, hogy bár folytatódnak a háromoldalú ukrán-amerikai-orosz tűzszüneti egyeztetések, és Mark Rutte NATO-főtitkár is Ukrajna számára biztató kijelentéseket tett, Moszkva egy jottányit sem enged a követeléseiből, miszerint nem léphetnek idegen erők ukrán földre békefenntartó céllal, Kijevnek pedig feltétel nélkül le kell mondania keleti területeiről. Sőt, az orosz vezetés még mindig hisz abban is, hogy képesek lesznek megszüntetni a teljes ukrán államiságot.

Orbán Viktor a Mandiner Klubesten: Magyarország Brüsszel útjában áll, ezért nyílt a választási csata

Szerda este a Mandiner Klubest vendége Orbán Viktor miniszterelnök volt. „Jól állunk, de a csata még nyílt” – mondta a választásokról, hozzátéve: „ha megdolgozunk érte, nyerünk”. A kormányfő szerint Brüsszel beavatkozik a magyar kampányba, sőt még Kijev is. „A tét az, hogy sorsot fogunk választani. Ha letérünk a magyar rendszerről, és brüsszeli rendszert hozunk be, nem lehet majd visszatérni”. „Az én kihívóim Brüsszelben vannak, nem Magyarországon. Küldtek ide valakit” – fogalmazott. Donald Trump esetleges magyarországi látogatásáról azt mondta: „Csalogatom. Adtam időpontokat neki”.
Lejárt az utolsó nukleáris alku Oroszországgal, folytatódnak a béketárgyalások – Háborús híreink csütörtökön

Lejárt az utolsó nukleáris alku Oroszországgal, folytatódnak a béketárgyalások – Háborús híreink csütörtökön

Tegnap az atomfegyverek korlátozásának több mint fél évszázados korszaka ért véget, lejárt ugyanis az Egyesült Államok és Oroszország közötti Új Start-szerződés. Moszkva azt állítja, Washington sajnálatos módon nem reagált Vlagyimir Putyin javaslatára, amely további 12 hónapra fenntartotta volna a rakéta- és robbanófejkvóták korlátait. Biztonságpolitikai szakértők egy potenciális nukleáris fegyverkezési verseny kitörésére figyelmeztettek. Szerdán Abu-Dzabiban mindeközben folytatódott a háromoldalú béketárgyalás Oroszország, Ukrajna és az Egyesült Államok között. Rusztem Umerov, az ukrán nemzetbiztonsági tanács titkára "jelentőségteljesnek" és "produktívnak" nevezte az egyeztetést, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint a folyamat eddigi legfőbb eredménye az orosz-ukrán fogolycsereprogram újraindítása. Cikkünk folyamatosan frissül a legutóbbi fejleményekkel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×