Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Szavazatgyűjtő urna a német szövetségi parlamenti választáson egy gutachi szavazóhelyiségben 2021. szeptember 26-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Ronald Wittek

A német SPD és a CDU/CSU is legkésőbb karácsonyra kormányt alakítana

A Német Szociáldemokrata Párt (SPD), és a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU) szövetsége is kormányalakításra készül Németországban, és mindkét politikai erő legkésőbb karácsonyra lezárná a folyamatot - mondták a pártok vezetői vasárnap este, a szövetségi parlamenti (Bundestag-) választás után.

A ZDF országos köztelevízió által szervezett pártvezetői fórumon Olaf Scholz SPD-s kancellárjelölt és a CDU/CSU jelöltje, Armin Laschet egyaránt megerősítette, hogy a következő szövetségi kormány vezetője akar lenni, és nem kívánja folytatni a nagykoalíciót, a CDU/CSU és az SPD 2013-ban kezdett közös kormányzását.

Mindketten a Zöldekkel és a liberális Szabad Demokrata Párttal (FDP) kívánnak együttműködni.

Christian Lindner, az FDP elnöke kijelentette, hogy mivel pártja és a Zöldek programja között vannak a legnagyobb eltérések, ezért először nekik kell megállapodniuk arról, hogy miként kormányozhatnak együtt.

Annalena Baerbock, a Zöldek társelnöke és kancellárjelöltje egyetértett a javaslattal.

Hangsúlyozta, hogy a következő kormányt alkotó pártoknak nem a programok közötti átfedések minimumára, a "legkisebb közös többszörösre" kell építeniük az együttműködést, hanem arra kell vállalkozniuk, hogy elindítsák Németországot a két évtizeden belül elérendő klímasemlegesség felé.

Christian Lindner rámutatott, hogy a CDU/CSU gyengülésével már egy nagy néppárt sem maradt, a kereszténydemokraták és a szociáldemokraták támogatottsága is 25 százalék körül van, azaz mindenképpen olyan kancellárja lesz Németországnak, akire a választók 75 százaléka nem szavazott.

Ugyanakkor "jó hír", hogy a széleken álló pártok gyengültek, és a társadalom közepét képviselő erők erősödtek a Bundestag-választáson.

Armin Laschet hangsúlyozta, hogy nem kíván lemondani a CDU-elnöki tisztségről, annak ellenére sem, hogy pártja és a bajor testvérpárt szövetsége minden korábbinál gyengébben teljesített, hanem pártelnökként kívánja folytatni a kormányalakítást célzó megbeszéléseket, majd később a koalíciós tárgyalásokat.

Mint mondta, az lesz kancellár, aki többséget tud szervezni maga köré a Bundestagban. Ezért ezzel a kérdéssel kell foglalkozni, és nem a pártokban betöltött tisztségekkel.

Olaf Scholz a szociáldemokraták kormányalakítási szándékát indokolva a többi között kiemelte, hogy az SPD, a Zöldek és az FDP erősödött a választáson, "mások viszont nem".

Azzal kapcsolatban, hogy a kormányalakítás a legutóbbi, 2017-es választás után rekordhosszú ideig, 172 napig tartott, a szociáldemokrata és a kereszténydemokrata jelölt is kiemelte, hogy ezúttal jóval hamarabb, legkésőbb karácsonyig le kell zárni a folyamatot.

A részeredmények alapján készített késő esti eredménybecslések szerint az SPD a szavazatok 25,8-26 százalékát szerezhette meg, bő öt százalékponttal előrelépve a 2017-es - történelmi mélypontot jelentő - 20,5 százalékhoz képest.

A CDU/CSU 24,2-24,5 százalékos eredménnyel végezhetett a második helyen. Ez jelentős csökkenés a négy évvel korábbi 32,9 százalékhoz képest, és a legrosszabb eredmény a Bundestag-választáson 1949 óta induló pártszövetség történetében.

A Zöldek 13,9-14,3 százalékon állnak a két országos köztelevízió (ARD, ZDF) megbízásából készített eredménybecslések szerint, ez bő másfélszerese a 2017-ben elért 8,9 százaléknak.

Az FDP 11,5-11,7 százalékot szerezhet a négy évvel ezelőtti 10,7 százalék után.

A jobbközép CDU/CSU-tól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) párt elveszítette támogatói számottevő részét, a 2017-es 12,6 százalék után a szavazatok 10,5-10,6 százalékát gyűjtötte össze, és akárhogy is alakul a kormányalakítás, biztosan nem lesz a Bundestag legnagyobb ellenzéki frakciója.

Jelentősen gyengült a balközép SPD-től balra álló Die Linke (Baloldal) is, amelynek választói támogatottsága a négy évvel korábbi 9,2 százalék után 5 százalékra, a parlamenti bejutási küszöb szintjére süllyedt.

Címlapról ajánljuk

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Digitális bankolás Magyarországon: ezt várják el az ügyfelek 2026-ban

Digitális bankolás Magyarországon: ezt várják el az ügyfelek 2026-ban

Mit várnak el 2025-ben az ügyfelek a digitális befektetési szolgáltatásoktól, és mennyire alapelvárás a gyors, átlátható felület? Elég-e ma egy korszerű app a befektetések indításához, TBSZ és NYESZ megnyitásához, vagy továbbra is szükség van személyes jelenlétre? Mekkora költségekkel számolhatunk, milyen kockázatokat vállal ma a lakosság, és mely termékek a legkeresettebbek? A Portfolio Business mai adásában a banki digitalizáció friss trendjeiről beszélgetünk a Gránit Bank ügyvezető igazgatójával, Szabó Tamással.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×