Infostart.hu
eur:
363.02
usd:
307.63
bux:
139499.37
2026. április 15. szerda Anasztázia, Tas
Szavazatgyűjtő urna a német szövetségi parlamenti választáson egy gutachi szavazóhelyiségben 2021. szeptember 26-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Ronald Wittek

Két exit poll: döntetlen vagy szociáldemokrata győzelem Németországban

Exit poll: fej-fej mellett a szociáldemokraták és a kereszténydemokraták Németországban.

Nagyjából azonos eredményt ért el a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) és a Kereszténydemokrata Unió és a Keresztényszociális Unió (CSU) szövetsége a vasárnapi németországi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választáson a szavazókörökből kilépő választók megkérdezésén alapuló felmérések (exit poll) urnazárás után közzétett eredménye szerint.

Az ARD országos köztelevízió megbízásából végzett kutatás alapján az SPD és a CDU/CSU is a szavazatok 25 százalékát gyűjtötte össze. A másik országos köztelevízió, a ZDF exit pollja szerint az SPD 26 százalékot, a CDU/CSU 24 százalékot szerzett.

A harmadik helyen a Zöldek állnak, az ARD szerint 15 százalékkal, a ZDF szerint 14,5 százalékkal.

A liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) az ARD adatai alapján 11 százalékos, a ZDF felmérése szerint 12 százalékos eredményt ért el.

A jobbközép CDU/CSU-tól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) párt az ARD szerint 11 százalékot, a ZDF szerint 10 százalékot szerzett.

Az SPD-től balra álló Die Linke (Baloldal) mindkét exit poll szerint 5 százalékon, a bejutási küszöbön áll, így az is előfordulhat, hogy kiesik a Bundestagból.

Amennyiben a végeredmény nagyjából egyezik az első felmérésekkel, a legnagyobb kérdés az lesz, hogy a 16 éve megszakítás nélkül kormányzó CDU/CSU megpróbál-e ismét kormányt alakítani. A választás előtti utolsó nyilatkozatokban a bajor CSU-nál kiemelték: nem tartják elképzelhetőnek, hogy a pártszövetség egyértelmű választási győzelem nélkül fellépjen a kormányalakítás szándékával.

Az urnazárás után viszont Markus Blume, a CSU főtitkára jelezte, hogy a szorosnak ígérkező eredményt tekintve bármi előfordulhat még.

Markus Blume a CSU müncheni székházában és a CDU főtitkára, Paul Ziemiak pártja berlini központjában egyaránt hangsúlyozta, hogy "hosszú lesz a választási éjszaka", sokat kell még várni, mire világosak lesznek az erőviszonyok.

Lars Klingbeil, az SPD főtitkára a szociáldemokraták eredményváró rendezvényén kijelentette: felmérések azt mutatják, hogy a választók az SPD-t bízták meg a kormányalakítással.

Az exit pollok alapján biztosnak tűnik, hogy a CDU/CSU és az SPD tovább folytathatná a 2013-ban kezdett közös kormányzást, ezt azonban egyik párt sem akarja igazán.

Lehetséges egy SPD-Zöldek-FDP és a CDU/CSU-Zöldek-FDP koalíciós összetétel is.

Az SPD, a Zöldek és a Baloldal várhatóan akkor sem tudna parlamenti többségre támaszkodó kormányt alakítani, ha a Baloldal megőrizné képviseletét a Bundestagban.

Varásnap helyi törvényhozási választást is tartottak két tartományban, Berlinben és Meckelnburg-Elő-Pomerániában. Berlinben számos szavazókörnél hosszú sorok alakultak ki, és nem sikerült befejezni a választást a törvány szerinti határidőre, 18 órára. A választási hatóság döntése szerint mindenki szavazhatott, aki 18 óráig beállt a sorba. A fennakadás legfőbb oka, hogy Berlinben nemcsak az országos és a helyi törvényhozási választás mellett a kerületi képviselőtestületek megválasztásán is részt lehetett venni, valamint egy helyi népszavazáson, amelyen egy lakásüzemeltető cég köztulajdonba vételéről döntenek, így a valamennyi ügyben voksoló szavazóknak a Bundestag-választás két szavazólapja - egyéni körzet, pártlisták - mellett három másik szavazólapot kell kitölteni.

Az exit pollok szerint Berlinben a Zöldek szerepeltek a legjobban, a szavazatok 23,5 százalékát gyűjtötték össze, a második az SPD 21 százalékkal. Meckelnburg-Elő-Pomerániában messze az SPD a legerősebb, 37 százalékkal, a második az AfD 18,5 százalékkal.

Címlapról ajánljuk

Alkotmányjogász: minden közjogi méltóság leváltható, de komoly feltételei vannak

Magyar Péter, a Tisza Párt miniszterelnök-jelöltje már vasárnap este követelte számos közjogi méltóság és független állami intézmény vezetőjének lemondását. Valamennyi állami tisztségviselő és közjogi méltóság esetében van lehetőség az elmozdításukra, de Stánicz Péter alkotmányjogász az InfoRádióban jelezte, ehhez sok feltételre van szükség, egyes esetekben az alaptörvény módosítására is.
inforadio
ARÉNA
2026.04.16. csütörtök, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Újra erősödésben a forint a Tisza bejelentése után

Újra erősödésben a forint a Tisza bejelentése után

A választást követő harmadik kereskedési nap mérsékelt gyengüléssel telt a magyar devizának, egészen addig, amíg az alakulóban lévő Tisza-kormány pénzügyminisztere be nem jelentette, hogy megkezdte a tárgyalásokat Varga Mihály jegybankelnökkel. Bár a következő napokban várhatóan egyre inkább visszaszivárognak a hazai devizapiacra is a zűrzavaros geopolitikai hírek, ami megakadályozhatja a drasztikus erősödést, a piacok alapvetően jól reagálnak az eddig konstruktívnak mutatkozó együttműködésre.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×