eur:
409.43
usd:
374.83
bux:
74343.85
2024. november 5. kedd Imre
Emmanuel Macron francia elnök részt vesz az amerikai kezdeményezésű, videokapcsolaton keresztül zajló nemzetközi klímavédelmi csúcstalálkozón a párizsi Elysée-palotában 2021. április 22-én.
Nyitókép: MTI/EPA POOL/Ian Langsdon

Történelminek tartott gesztust tett Emmanuel Macron

Az elnök Franciaország nevében elnézést kért azoktól az algériai muzulmán veteránoktól, akik az algériai függetlenségi háborúban (1954–1962) Franciaország oldalán harcoltak, de később a francia kormány magukra hagyta őket.

Az államfő ígéretet tett egy úgynevezett helyreállítási törvény elfogadására is, amelynek alapján kártérítést kaphatnak a kisemmizett veteránok.

A bejelentést elemzők történelminek értékelték, miután egyértelműen szakít azzal a kétértelmű emlékezetkultúrával, amelyet a francia politika az elmúlt hatvan évben gyakorolt Algériával kapcsolatban.

"A veteránoknak szeretném kifejezni a hálámat: nem felejtjük el őket. Elnézést kérek, és nem felejtjük el őket" – mondta Macron az elnöki hivatalban rendezett ünnepélyes megemlékezésen, a veteránok, leszármazottaik, és az őket képviselő egyesületek képviselői előtt. Ígéretet tett arra, hogy a parlament még az év vége előtt elfogad egy helyreállítási törvényt, amelyben Franciaország kifejezi háláját az úgynevezett harkiknak, az algériai veteránoknak.

"A harkik tiszteletét be kell vésni a nemzeti történelembe" – hangsúlyozta az elnök, aki szerint "a sebeket az igazság kimondásával, emlékezeti gesztusokkal és igazságtétellel" kell beforrasztani.

Francois Hollande előző államfő 2016-ban már elismerte a francia kormányok felelősségét, amiért magukra hagyta a harkikat.

Emmanuel Macron szerint azonban "a nemzet elmulasztotta a feladatát" azzal, hogy mostanáig nem kért elnézést tőlük.

Az algériai függetlenségi háborúban 1954 és 1962 között mintegy 200 ezer algériai harcolt Franciaország oldalán az algériai nacionalistákkal szemben. A háborút követően többségük véres leszámolás áldozata lett Algériában, miután a francia kormány magukra hagyta őket. Mintegy 60 ezernek családostul sikerült a hazatelepített francia telepesek közé vegyülve átszöknie Franciaországba, de úgy érezték, hogy a francia politikai elit elárulta őket. Jelenleg is kisemmizve érzik magukat, amiért veszteségeiket a francia állam a mai napig nem ismerte el.

A harkikat, akiket Algériában a mai napig kollaboránsnak és árulónak tekintenek, s nem engedik a hazatérésüket, Franciaország eleinte nem akarta befogadni. Akiknek sikerült átjutniuk Algériából Franciaországba, azokat nem kezelték egyenjogú állampolgárként, hanem az ország déli vidékein, méltatlan körülmények között, menekülttáborokba zárták, az integrációjukat hosszú időre megnehezítették, miközben a francia kormány elkezdett algériai vendégmunkásukat az országba hívni, akik akkoriban a nagyvárosok menti sátortáborokban éltek.

A köztársasági elnök által életre hívott munkacsoport 2018 júliusában szolidaritási alap létrehozását javasolta mintegy 40 millió eurós összegben a veteránok és leszármazottjaik kártérítésére, de az összeget az algériaiak egyesületei kevesellték, s jelezték: folytatják a küzdelmet az üldöztetéseik és az elszenvedett károk teljes elismeréséig.

A francia elnök bocsánatkérése után öt nappal ünnepli Franciaország a harkik nemzeti emléknapját, amelyről 2003-ban született törvény. A megemlékezéseket Dél-Franciaországban tartják, ahol a veteránok és családjaik többsége él. Számuk több százezerre tehető.

"Emmanuel Macron választási nagyvonalúsága nem állítja helyre az évtizedekig tartó megvetést" – írta a Twitteren Marine Le Pen, a Nemzeti Tömörülés államfőjelöltje a hét hónap múlva esedékes francia elnökválasztásra utalva.

Címlapról ajánljuk

Horn Gábor: a tendenciák alapján az amerikai elnökválasztáshoz hasonló párharc lehet itthon is 2026-ban

A Republikon Intézet legfrissebb közvélemény-kutatása szerint a Fidesz-KDNP 37, míg a Tisza Párt 36 százalékon áll a biztos pártválasztók között. A mostani felmérés alapján még a Mi Hazánk és a DK jutna be a parlamentbe, ha most vasárnap tartanák a választásokat. A Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke az InfoRádióban elmondta: ha Orbán Viktor–Magyar Péter kérdéssé szűkül le a választás bő másfél év múlva, a többi párt nagyon nehéz helyzetbe kerülhet.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.06. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Amerika Kutatóintézetének tudományos munkatársa
Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A küzdelem rendkívül szorosnak ígérkezik: a billegő államokban és az országos pollokban is fej-fej mellett vannak a jelöltek. Az első, Dixville Notchból érkező eredmény döntetlen is lett. Ideális esetben holnap reggelre lehet már látni, ki lesz a következő elnök, de nem teljesen kizárható, hogy ismét kell néhány napot várnunk. Közben a választás folyamatát vihar, áradás, technikai problémák és bombafenyegetések hátráltatják. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×