Kis-Benedek József szerint – annak ellenére, hogy az úgynevezett Öt Szem hírszerzői közösség, melynek mások mellett az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, valamint Ausztrália is a tagja, bizonyosan minden lehetőséget kihasznál, hogy információkra tegyen szert az afganisztáni terrorszervezetekről, és egyáltalán a térségről – szinte lehetetlenség megakadályozni egy öngyilkos merényletet, hiszen a végrehajtó személye nem ismert. A csütörtöki kabuli merénylet során az elkövetők ráadásul a nemzetközi repülőtéren uralkodó káoszt is igyekezhettek kihasználni, ami nagyban hozzájárulhatott ahhoz, hogy sikeresen végre tudják azt hajtani, megfelelve azoknak a céloknak, amik egy terrorszervezet esetében fennállnak, úgy, mint a pánikkeltés és a minél nagyobb veszteségokozás – magyarázta a szakember.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem címzetes egyetemi tanára az elkövetőkkel kapcsolatban megjegyezte: a merényletet a Horaszán Tartomány Iszlám Állama nevű terrorszervezete, röviden ISIS-K vállalta magára, amely 2015-ben alakult, tevékenysége pedig több országra is kiterjed: Afganisztánon kívül Pakisztánra, valamint az északi „szánokra”, ami miatt óhatatlanul is összetűzésbe kerülnek Oroszországgal is. Visszakanyarodva a csütörtöki, több mint száz halottal járó kabuli merényletre, hozzátette:

a magas veszteség arra utalhat, hogy az egy jól megszervezett támadásról volt szó,

igaz, jelen helyzetben, hogy Afganisztánban nem működnek a biztonsági erők – a korábbi már nincs, az új pedig még nem állt fel –, nem igazán jelenthetett különösen nehéz szervezést.

Mint ismert, az áldozatok között sok a civil, de meghalt 13 amerikai katonai, valamint – saját elmondásuk szerint – a tálib mozgalom 28 tagja is. Kis-Benedek József emiatt

nem tartja valószínűnek, hogy a terroristák összejátszottak volna a tálibokkal,

ugyanis ők pillanatnyilag abban érdekeltek, hogy legyen egy nemzetközi összefogás-elfogadás az irányukba, és amennyire lehet, a Nyugat segítse őket. Ráadásul az sem elfelejtendő – emlékeztetett a szakember –, hogy a terrort végrehajtó szervezet, illetve egyáltalán

az Iszlám Állam és a tálibok között közel sem jó a kapcsolat,

tekintve, hogy mindkettőjük célja a hatalom megszerzése, amiben Afganisztánban az utóbbiak vannak nyerőbb helyzetben. „Most alakul meg a kormány […], úgyhogy nem hiszem hogy összejátszás történt volna” – ismételte meg Kis-Benedek József, aki arra is rámutatott, úgy egyébként sem a tálibok használják föl céljaik érdekében a terrorszervezeteket, hanem épp fordítva.

A fentiekhez kapcsolódóan a nemzetbiztonsági szakértő azt sem valószínűsíti, hogy rövid távon a tálibok megtorolnák a merényletet, hiszen elsőként rendbe kellene tenniük az országot. Sokkal inkább az Egyesült Államok, hiszen Kenneth McKenzie tábornok, az amerikai hadsereg Középső Parancsnokságának (Centcom) vezetője már jelezte, a merényletet meg fogják bosszulni.

„Azt, hogy tizenhárom, de elképzelhető, hogy jóval több amerikai tengerészgyalogos meghalt, az amerikaiak nem fogják lenyelni.”

Végezetül arról is szó esett, hogy miután az augusztus 31-i határidőből a tálibok nem engednek, – elsősorban az amerikaiak részéről – gyorsított ütemben fog folytatódni a következő napokban a kimenekítés Afganisztánból. „Akik az ügyesebbek csoportjába tartoznak, és a magyarok ide tartoznak, azok már kihozták az embereiket.”