Az európai tározók összességében 117 milliárd köbméter gáz tárolására képesek, és tavaly adott is volt a feltöltöttségük. Idén azonban az összmennyiség 70 milliárd köbméteren áll, ami éppen csak 60 százalékos tartaléknak felel meg – idézte a brit The Guardian az európai energiaipari lobbiszervezet, a Gas Infrastructure Europe jelentését.

A lap mindezek fényében idézte Jack Sharplest, az oxfordi energiatanulmányok intézetének (Oxford Institute for Energy Studies) vezető kutatóját, akinek véleménye szerint

gázellátás szempontjából „Európai tojáshéjon jár”, és nem kell sok majd ahhoz, hogy felbillenjen az ellátási biztonság.

„Elég annyi, ha néhány olyan folyékonygáz-ellátó kapacitás, amelyet jelenleg karbantartás miatt kivontak a kínálatból, nem tud visszalépni időre, vagy ha valahol előre nem látott üzemzavar áll be, és máris hiány keletkezhet" – vélte nyilatkozatában a szakértő, aki adott tartalék mellett hasonló következményekkel számol „egy esetleges különlegesen hideg tél esetében is”.

Energiafogyasztás szempontjából európai szinten tavaly is keménynek minősült a tél, a világpiacon alaposan meg is ugrott a gáz ára, de az európai ellátás ezt akkor csak kevésbé érezte meg, mivel a gondosan feltöltött tárolók győzték tartalékkal a szükséges kiegészítéseket.

Mindez azonban jelentős részt a koronavírus-járványnak volt köszönhető, ami mellett sok helyen a gazdaság energiaigényes része is leállt, és ez csökkentőleg hatott a gázkeresletre is. Idén azonban

megindult a piaci gázár fölfelé,

és Sharples szerint, ha nem töltik vissza a tározókat legalább 80 százalékos szintre, egy újabb kemény tél további áremelkedést hozhat.

Főként, hogy most már az ipar is ismét rákapcsolt, ami magasabb szintre emelte az állandó keresletet, ráadásul ezt globálisan az idei természeti katasztrófák sora is közvetve, közvetlenül, de tovább növelte.

A brit lap ez utóbbi kapcsán idézte Mike Fullwoodot, az oxfordi intézet egy másik kutatóját, aki elmondta, hogy például az idei rekordszárazság Braziliában elapasztotta a vízi energiatermelést, úgyhogy folyékony gázból tetemes többletvásárlásra szorultak. Márpedig ezzel egy időben

a világ folyékonygáz-ellátását biztosító technológia mintegy 20 milliárd köbméternyi kapacitását érintő része fenntartási vagy javítási munkák miatt meg kiesett egy időre a kínálatból.

Ehhez társul, hogy Európában a kontinens legnagyobb (norvégiai) gázkitermelő egysége július vége óta szintén előre nem kalkulált karbantartást folytat, és egyelőre nem látszik, hogy mikorra lesznek készen. Pár nappal később – augusztus 6-án – az orosz Gazpromnak kellett drámai csökkentést bejelentenie a Fehéroroszországon és Lengyelországon áthaladó Jamal olajvezetékre, a nyugat-szibériai gázfeldolgozókat sújtó óriási erdei tüzek miatt.

A héten aztán tovább növelte az európai gázárakat, hogy

a Gazprom közölte: szeptembertől az Ukrajnán áthaladó kapacitás egy töredékét kötötték csak le.

Ez ugyan Fulwood szerint összefügghet azzal, hogy a Gazprom már bekalkulálja az Északi Áramlat-2 vezeték idénre tervezett belépését, de amíg az utóbbi kapcsán nem lehet biztosat tudni, addig az ukrán tranzit csökkentése önmagában egyelőre szintén kínálatszűkítésként (tehát árfelhajtóként is) jelenik meg a piaci kalkulációkban.