eur:
409.24
usd:
375.37
bux:
74240.87
2024. november 5. kedd Imre
Mohammad Naim, Mavlavi Sahabuddin Dilavar és Szuhail Sahín, az afganisztáni radikális iszlamista tálib mozgalom politikai irodája küldöttségének tagjai (b-j) egy moszkvai sajtóértekezleten 2021. július 9-én.
Nyitókép: MTI/AP/Alekszandr Zemljanyicsenko

Tálas Péter: fel kell készülni az afgán menekültek áradatára

Viszonylagos megnyugvást az jelenthet Afganisztánban, ha a tálibok átveszik a hatalmat – mondta az InfoRádiónak Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutató Intézetének vezetője.

Az amerikaiak kivonulásának megkezdését követően a tálibok offenzívát indítottak az afgán kormányerők ellen – emelte ki Tálas Péter. Mint mondta: 421 afgán járásból a tálibok ma már 223-at ellenőriznek, vagyis nagyjából a terület 53 százalékát. Vitatott a területek mintegy 28 százaléka, a kormányerők pedig 68 járásban, vagyis az ország területének 16 százalékán tartják még magukat.

Mivel az afgán gazdaság nagyon erősen függ a külföldi segélyektől, a táliboknak is mérsékelniük kell majd magukat – tette hozzá a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutató Intézetének vezetője. Tálas Péter szerint ezt teszik egyébként most is, elsősorban annak érdekében, hogy a környező országok és a nemzetközi közösség ismerje el őket. Kínában például nem teszik szóvá az ujgur kérdést.

Nem Irán lesz egyébként sem az a nagyhatalom, amely a jövő Afganisztánjának sorsába nagymértékben beleszólhat. Sokkal inkább Kínától és Oroszországtól várható, illetve természetesen Pakisztántól, hogy valami módon kezeljék az afganisztáni helyzetet – vélekedett Tálas Péter. Hozzátette: ennek ellenére sem várja azt, hogy bárki a nagyhatalmak közül fegyveresen beavatkozzon.

Mint mondta, az egyik legnagyobb probléma, hogy mi lesz azokkal, akik a tálib rendszer elől kénytelenek menekülni, mert együttműködtek az amerikaiakkal, például tolmácsként – hívta fel a figyelmet a szakértő. Az Egyesült Államok és a koalíciós erők közül néhányan bejelentették, hogy igyekeznek az együttműködőket, elsősorban a tolmácsokat, kimenekíteni.

Nagy probléma lesz a menekültkérdés: ez Törökországot, a környező országokat, de Európát is fogja érinteni. Erre a kihívásra a nemzetközi közösségnek fel kell készülnie – vélekedett Tálas Péter, aki szerint az egyes országok és nagyhatalmak elsősorban a különböző kisebbségeken keresztül próbálják majd befolyásolni az afgán bel- és külpolitikát.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Horn Gábor: a tendenciák alapján az amerikai elnökválasztáshoz hasonló párharc lehet itthon is 2026-ban

Horn Gábor: a tendenciák alapján az amerikai elnökválasztáshoz hasonló párharc lehet itthon is 2026-ban

A Republikon Intézet legfrissebb közvélemény-kutatása szerint a Fidesz-KDNP 37, míg a Tisza Párt 36 százalékon áll a biztos pártválasztók között. A mostani felmérés alapján még a Mi Hazánk és a DK jutna be a parlamentbe, ha most vasárnap tartanák a választásokat. A Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke az InfoRádióban elmondta: ha Orbán Viktor–Magyar Péter kérdéssé szűkül le a választás bő másfél év múlva, a többi párt nagyon nehéz helyzetbe kerülhet.

Elemzők az Arénában: a budapesti csúcson újra kell fogalmaznia a stratégiáját a vezető nélküli Európának

Az amerikai elnökválasztás végeredménye már az e heti budapesti EU-csúcson is éreztetheti a hatását, és meghatározza a magyar soros elnökség sikerét is – hangzott el az InfoRádió Aréna című műsorában, amelynek Böcskei Balázs politológus, az Idea Intézet stratégiai igazgatója és Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója volt a vendége.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×