Az amerikaiak kivonulásának megkezdését követően a tálibok offenzívát indítottak az afgán kormányerők ellen – emelte ki Tálas Péter. Mint mondta: 421 afgán járásból a tálibok ma már 223-at ellenőriznek, vagyis nagyjából a terület 53 százalékát. Vitatott a területek mintegy 28 százaléka, a kormányerők pedig 68 járásban, vagyis az ország területének 16 százalékán tartják még magukat.
Mivel az afgán gazdaság nagyon erősen függ a külföldi segélyektől, a táliboknak is mérsékelniük kell majd magukat – tette hozzá a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutató Intézetének vezetője. Tálas Péter szerint ezt teszik egyébként most is, elsősorban annak érdekében, hogy a környező országok és a nemzetközi közösség ismerje el őket. Kínában például nem teszik szóvá az ujgur kérdést.
Nem Irán lesz egyébként sem az a nagyhatalom, amely a jövő Afganisztánjának sorsába nagymértékben beleszólhat. Sokkal inkább Kínától és Oroszországtól várható, illetve természetesen Pakisztántól, hogy valami módon kezeljék az afganisztáni helyzetet – vélekedett Tálas Péter. Hozzátette: ennek ellenére sem várja azt, hogy bárki a nagyhatalmak közül fegyveresen beavatkozzon.
Mint mondta, az egyik legnagyobb probléma, hogy mi lesz azokkal, akik a tálib rendszer elől kénytelenek menekülni, mert együttműködtek az amerikaiakkal, például tolmácsként – hívta fel a figyelmet a szakértő. Az Egyesült Államok és a koalíciós erők közül néhányan bejelentették, hogy igyekeznek az együttműködőket, elsősorban a tolmácsokat, kimenekíteni.
Nagy probléma lesz a menekültkérdés: ez Törökországot, a környező országokat, de Európát is fogja érinteni. Erre a kihívásra a nemzetközi közösségnek fel kell készülnie – vélekedett Tálas Péter, aki szerint az egyes országok és nagyhatalmak elsősorban a különböző kisebbségeken keresztül próbálják majd befolyásolni az afgán bel- és külpolitikát.