eur:
411.04
usd:
394.53
bux:
79365.5
2024. november 22. péntek Cecília
Mohammad Naim, Mavlavi Sahabuddin Dilavar és Szuhail Sahín, az afganisztáni radikális iszlamista tálib mozgalom politikai irodája küldöttségének tagjai (b-j) egy moszkvai sajtóértekezleten 2021. július 9-én.
Nyitókép: MTI/AP/Alekszandr Zemljanyicsenko

Tálas Péter: fel kell készülni az afgán menekültek áradatára

Viszonylagos megnyugvást az jelenthet Afganisztánban, ha a tálibok átveszik a hatalmat – mondta az InfoRádiónak Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutató Intézetének vezetője.

Az amerikaiak kivonulásának megkezdését követően a tálibok offenzívát indítottak az afgán kormányerők ellen – emelte ki Tálas Péter. Mint mondta: 421 afgán járásból a tálibok ma már 223-at ellenőriznek, vagyis nagyjából a terület 53 százalékát. Vitatott a területek mintegy 28 százaléka, a kormányerők pedig 68 járásban, vagyis az ország területének 16 százalékán tartják még magukat.

Mivel az afgán gazdaság nagyon erősen függ a külföldi segélyektől, a táliboknak is mérsékelniük kell majd magukat – tette hozzá a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutató Intézetének vezetője. Tálas Péter szerint ezt teszik egyébként most is, elsősorban annak érdekében, hogy a környező országok és a nemzetközi közösség ismerje el őket. Kínában például nem teszik szóvá az ujgur kérdést.

Nem Irán lesz egyébként sem az a nagyhatalom, amely a jövő Afganisztánjának sorsába nagymértékben beleszólhat. Sokkal inkább Kínától és Oroszországtól várható, illetve természetesen Pakisztántól, hogy valami módon kezeljék az afganisztáni helyzetet – vélekedett Tálas Péter. Hozzátette: ennek ellenére sem várja azt, hogy bárki a nagyhatalmak közül fegyveresen beavatkozzon.

Mint mondta, az egyik legnagyobb probléma, hogy mi lesz azokkal, akik a tálib rendszer elől kénytelenek menekülni, mert együttműködtek az amerikaiakkal, például tolmácsként – hívta fel a figyelmet a szakértő. Az Egyesült Államok és a koalíciós erők közül néhányan bejelentették, hogy igyekeznek az együttműködőket, elsősorban a tolmácsokat, kimenekíteni.

Nagy probléma lesz a menekültkérdés: ez Törökországot, a környező országokat, de Európát is fogja érinteni. Erre a kihívásra a nemzetközi közösségnek fel kell készülnie – vélekedett Tálas Péter, aki szerint az egyes országok és nagyhatalmak elsősorban a különböző kisebbségeken keresztül próbálják majd befolyásolni az afgán bel- és külpolitikát.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Alapvető akadályokba ütközik Benjamin Netanjahu tényleges felelősségre vonása - nemzetközi jogász

Alapvető akadályokba ütközik Benjamin Netanjahu tényleges felelősségre vonása - nemzetközi jogász

A korábbi fenyegetését beváltva csütörtökön nemzetközi elfogatóparancsot adott ki a hágai Nemzetközi Bíróság Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök, Joáv Galant volt védelmi miniszter és Mohammed Deif, a Hamász – izraeli források szerint – már likvidált katonai vezetője ellen. Tóth Norbert nemzetközi jogász az InfoRádióban tette világossá, Izrael nem része annak a statútumnak, amely alapján értesítést küldtek 125 országnak az izraeli miniszterelnök eljárás alá vonásáról.

Aki fittyet hány a hóhányásra, csúnyán megjárhatja

A hirtelen jött hideg és hóesés nem csak az autósokat, a tömegközlekedőket, de a gyalogosokat is próbára teszi. Az ingatlantulajdonosoknak pedig fokozott figyelmet kell fordítaniuk a környezetükre, hiszen a havas vagy jeges járdák csúszásmentesítése az ő feladatuk, jogi felelősség terhelhetik őket, ha valaki elesik és megsérül.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Bár csütörtök reggel még arról szólak a jelentések, hogy Oroszország - a történelem során először - interkontinentális ballisztikus rakétával (ICBM) támadta meg Ukrajnát, mostanra az amerikai forgatókönyv vált valószínűbbé: Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy egy Oresnyik közepes hatótávolságú ballisztikus rakétával támadták Ukrajnát. Az is kiderült, hogy a rakéta indítása előtt harminc perccel Moszkva értesítette Washingtont, bár erre a lépésre a nemzetközi egyezmények szerint (melyekből egyébként a Kreml kilépett) csak ICBM-ek esetén lett volna szükség. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×