Infostart.hu
eur:
385.47
usd:
331.77
bux:
122130.34
2026. január 16. péntek Gusztáv
Jair Bolsonaro brazil elnök szájmaszkban távozik az Alvorada elnöki rezidenciáról Brazíliavárosban 2020. május 225-én. A 65 éves Bolsonaro 2020. július 7-én bejelentette, hogy pozitív lett a koronavírustesztje.
Nyitókép: MTI/EPA-EFE/Joedson Alves

Véget vethet a brazil legfelsőbb bíróság az elnök "álhírterjesztésének"

Jair Bolsonaro brazil elnök folyamatosan bizonyítékok nélkül támadja az ország választási rendszerét.

Vizsgálat indítását rendelte el Jair Bolsonaro brazil elnök ellen hamis hírek terjesztéséért szerdán a brazil legfelsőbb bíróság egyik bírája, amiért Bolsonaro bizonyítékok nélkül folyamatosan támadja az ország választási rendszerét.

Döntését Alexandre de Moraes bíró a legfelsőbb választási bíróság (TSE) hétfői kérelme alapján hozta meg. A testület aznap maga is vizsgálatot indított, amiért az államfő "politikai és gazdasági hatalmával visszaélve" azt hangoztatja, hogy ellenfelei az elektronikus választási rendszert kihasználva el akarják csalni a jövő évi választásokat.

A bíró azt mondta, a legfelsőbb bíróság vizsgálatának célja megállapítani, hogy tettével Bolsonaro elkövette-e egyebek között a "sértegetés, rágalmazás és becsületsértés" bűncselekményét.

"A köztársaság elnöke törvénysértő cselekedetekkel gyanúsította a legfelsőbb bíróság tagjait a tömegtájékoztatási eszközökön és a közösségi hálózatokon keresztül, hogy aláássa a bírói hatalmat és veszélyeztesse annak függetlenségét" - írta határozatában Moraes bíró.

A vizsgálatnak ki kell terjednie arra a múlt csütörtöki, Facebookon közvetített több mint kétórás egyenes adásra is, amelyben Bolsonaro a legkisebb bizonyíték nélkül hosszasan beszélt arról: meggyőződése, hogy az 1996-ban bevezetett elektronikus urnák segítségével csalások történtek az előző két elnökválasztás során.

A TSE azt követően voksolt a Bolsonaro elleni nyomozás megindítása mellett, hogy az elnök egy olyan választási rendszer fenntartásával vádolta a bíróság tagjait, amelynek célja Luiz Inácio Lula da Silva korábbi baloldali elnök újbóli hatalomra segítése.

A hivatalban lévő jobboldali elnök nyomtatott bizonylatok kötelezővé tételét követeli, amelyekkel szerinte - vitatott eredmények esetén - igazolhatók lennének az elektronikusan leadott szavazatok. Hozzátette: előfordulhat, hogy nem fogadja el a következő évben esedékes elnökválasztás eredményét, ha nem eszközölnek változtatásokat a rendszeren. Korábban azt is mondta: ha nem lesznek nyomtatott bizonylatok, akkor választások sem lesznek 2022-ben.

Bolsonaro javaslatáról csütörtökön szavaz egy kongresszusi bizottság. Az elnök hívei több városban tüntettek a hétvégén, támogatásukról biztosítva a felvetést.

Címlapról ajánljuk
Bendarzsevszkij Anton: Kína nyomás alá tudta helyezni Oroszországot

Bendarzsevszkij Anton: Kína nyomás alá tudta helyezni Oroszországot

Külső tényezők növelik Ukrajna és Oroszország kompromisszumkötésre való hajlandóságát – mondta az InfoRádióban Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a posztszovjet térség szakértője. Beszélt annak jelentőségéről is, hogy Kína leállította az orosz áram vásárlását.

A legtöbb helyen nem szabad a jégre menni a tavainkon, folyóinkon

Az életével játszik, aki sétálgat a Duna jegén. A hévégén is kitart a kemény fagy és sokan foglalkozhatnak azzal a gondolattal, hogy előveszik a korcsolyájukat és ellátogatnak valamelyik befagyott természetes vízhez, ehhez azonban előzetesen több dolgot tudni kell. Például a legnagyobb tavakon nem alakult ki ehhez elég vastag jég, máshol pedig néhány praktikát érdemes észben tartani.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

A brit Spectator magazin arról ír: Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben, ukrán erőműveket és lakóházakat egyaránt célba véve. A válságos energiahelyzet közepette sok ukrán nehéz döntés elé kényszerül: maradjon, vagy hagyja el az országot. Miközben a határátkelők forgalma körülbelül 27%-kal nőtt, a lap szerint az Vlagyimir Putyin "ördögien cinikus" stratégiája, hogy megfossza az ukránokat a lakóhelyüktől, és a humanitárius menekültválság révén politikai nyomást gyakoroljon az európai fővárosokra. Mindeközben Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be, "és Európának fizikailag vége lenne." Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap reagált Donald Trump azon kijelentésére, miszerint ő állna a békekötés útjában. Mint mondta, "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×