Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 5. vasárnap Emese, Sarolta
Jair Bolsonaro brazil elnök szájmaszkban távozik az Alvorada elnöki rezidenciáról Brazíliavárosban 2020. május 225-én. A 65 éves Bolsonaro 2020. július 7-én bejelentette, hogy pozitív lett a koronavírustesztje.
Nyitókép: MTI/EPA-EFE/Joedson Alves

Véget vethet a brazil legfelsőbb bíróság az elnök "álhírterjesztésének"

Jair Bolsonaro brazil elnök folyamatosan bizonyítékok nélkül támadja az ország választási rendszerét.

Vizsgálat indítását rendelte el Jair Bolsonaro brazil elnök ellen hamis hírek terjesztéséért szerdán a brazil legfelsőbb bíróság egyik bírája, amiért Bolsonaro bizonyítékok nélkül folyamatosan támadja az ország választási rendszerét.

Döntését Alexandre de Moraes bíró a legfelsőbb választási bíróság (TSE) hétfői kérelme alapján hozta meg. A testület aznap maga is vizsgálatot indított, amiért az államfő "politikai és gazdasági hatalmával visszaélve" azt hangoztatja, hogy ellenfelei az elektronikus választási rendszert kihasználva el akarják csalni a jövő évi választásokat.

A bíró azt mondta, a legfelsőbb bíróság vizsgálatának célja megállapítani, hogy tettével Bolsonaro elkövette-e egyebek között a "sértegetés, rágalmazás és becsületsértés" bűncselekményét.

"A köztársaság elnöke törvénysértő cselekedetekkel gyanúsította a legfelsőbb bíróság tagjait a tömegtájékoztatási eszközökön és a közösségi hálózatokon keresztül, hogy aláássa a bírói hatalmat és veszélyeztesse annak függetlenségét" - írta határozatában Moraes bíró.

A vizsgálatnak ki kell terjednie arra a múlt csütörtöki, Facebookon közvetített több mint kétórás egyenes adásra is, amelyben Bolsonaro a legkisebb bizonyíték nélkül hosszasan beszélt arról: meggyőződése, hogy az 1996-ban bevezetett elektronikus urnák segítségével csalások történtek az előző két elnökválasztás során.

A TSE azt követően voksolt a Bolsonaro elleni nyomozás megindítása mellett, hogy az elnök egy olyan választási rendszer fenntartásával vádolta a bíróság tagjait, amelynek célja Luiz Inácio Lula da Silva korábbi baloldali elnök újbóli hatalomra segítése.

A hivatalban lévő jobboldali elnök nyomtatott bizonylatok kötelezővé tételét követeli, amelyekkel szerinte - vitatott eredmények esetén - igazolhatók lennének az elektronikusan leadott szavazatok. Hozzátette: előfordulhat, hogy nem fogadja el a következő évben esedékes elnökválasztás eredményét, ha nem eszközölnek változtatásokat a rendszeren. Korábban azt is mondta: ha nem lesznek nyomtatott bizonylatok, akkor választások sem lesznek 2022-ben.

Bolsonaro javaslatáról csütörtökön szavaz egy kongresszusi bizottság. Az elnök hívei több városban tüntettek a hétvégén, támogatásukról biztosítva a felvetést.

Címlapról ajánljuk
A franciák nagy nehezen lebirkózták Paraguayt, és a legjobb 8 közé jutottak a labdarúgó-világbajnokságon

A franciák nagy nehezen lebirkózták Paraguayt, és a legjobb 8 közé jutottak a labdarúgó-világbajnokságon

A németeket tizenegyesekkel kiejtő Paraguay remekül védekezett a francia szupersztárok ellen is, akik csak Mbappé 70. percben lőtt büntetőjével tudták feltörni a védelmet, ezzel 1-0-ra győztek a labdarúgó-vb nyolcaddöntőjében. Mbappé ezzel utolérte Messit és hétgólos, a franciák a Kanadát 3-0-ra legyőző Marokkóval játszanak a négy közé jutásért.

Várhatóan még nyáron új államfőt választ az Országgyűlés: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit – videó

Magyar Péter miniszterelnök videón és 12 pontban tette közzé a módosítások részleteit. Kevesebb sarkalatos törvény lesz, az országgyűlési képviselők mandátumát három ciklusra (12 évre) korlátozzák. A mai képviselők mandátumát ez nem érinti, de a következő választásoktól alkalmazandó lesz. Mennek a vármegyék és a főispánok.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Tisza-kormány: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit

Tisza-kormány: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit

Szombaton sincs megállás a belpolitikában: az egyetemi kuratóriumi pályázatok kiírása mellett továbbra is az uniós források és a költségvetés helyzete áll a fókuszban. Emellett napvilágot látott a kormány átfogó energiatörvény-tervezete, amely a dinamikus tarifák bevezetésével és komoly bürokráciacsökkentéssel reformálná meg a hazai árampiacot. Ezzel párhuzamosan az energiahatékonysági szabályok is szigorodnak, így az állami szervek az uniós értékhatár felett már csak közel nulla energiaigényű épületeket vásárolhatnak vagy bérelhetnek. A nap egyik legfontosabb politikai fejleményeként Magyar Péter fog beszélni arról, hogy a kormány benyújtja az Alaptörvény 17. módosítását, amelynek részleteit délután 16 órakor ismerteti egy rendkívüli bejelentésben. Szombati híreink a kormányzati munkáról percről percre.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×