eur:
411.21
usd:
392.76
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szájmaszkot viselve felszólal az Európai Parlament egynapos plenáris ülésén Brüsszelben 2020. május 27-én. Von der Leyen közölte: az Európai Uniónak 750 milliárd euróra (mintegy 262,5 ezer milliárd forint) van szüksége a koronavírus-járvány okozta példátlan gazdasági és a társadalmi károk utáni helyreállításhoz.
Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Hoslet

Szakértő: szeptember végéig elég lesz az idő a megállapodásra az uniós támogatásokról

Megkeményedtek az álláspontok, de a nyári szünet után helyreáll a rend – mondta Gyévai Zoltán, az EU Monitor főszerkesztője az InfoRádióban.

Csak Magyarország esetében kérte az Európai Bizottság, hogy szeptember végéig tovább folytassák a tárgyalásokat a nemzeti helyreállítási tervről, az EU Monitor főszerkesztője, Gyévai Zoltán az InfoRádió Brüsszeli hét című műsorában azonban féligazságnak nevezte azt, hogy az úgynevezett gyermekvédelmi törvény miatt van a késlekedés.

"Tudjuk, most már nem titok, hogy az Európai Bizottság által kért garanciákról a pénzek szabályos elköltésére vonatkozó szabályokról – ellenőrzés, közbeszerzési szabályok, programok átláthatósága – nem tudtak megállapodni a magyar kormánnyal. Miután ez a helyzet, egyelőre nem zárul le a dosszié, nem fogadják el a magyar tervet a helyreállítási alap pénzeinek felhasználására" – fogalmazott Gyévai Zoltán.

A hírek szerint már Budapestre utazott volna Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szentesíteni a megállapodást, és a Magyarországon illetékes miniszter, Varga Judit is beszélt arról, hogy volt már egy informális megállapodás a látogatásról, miközben arról is szól a kormányzati kommunikáció, hogy a gyermekvédelmi törvény miatt "gáncsolták el" a magyar helyreállítási tervet. A bonyodalom kibogozására használta Gyévai Zoltán a "féligazság" kifejezést, egyetértve a felvetéssel, hogy azért van valami abban, hogy

a gyermekvédelmi törvénynek is köze van a késlekedéshez.

"Tény és való, hogy zajlottak az egyeztetések, amikor az EB küldött egy listát Budapestre azzal, hogy egyes garanciális elemeket kérnek jóváhagyni, és várták a választ. Közben bejött ez a történet, amely megkeményítette a brüsszeli álláspontot, a szakértői szintű egyeztetések megálltak, befagytak, ez igaz, egyértelmű, hogy így történt" – nyomatékosította a szakértő.

Gyévai Zoltán mindemellett "nem ördögtől valónak" nevezte, hogy a megállapodás néhány hónappal kitolódik.

"Azért van most hosszabbítás szeptember 30-ig, mert jön a nyári szünet, de ez már bőnek, elégségesnek tűnik arra, hogy a megállapodás megszülessen" – tette hozzá.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×