Infostart.hu
eur:
386.17
usd:
331.88
bux:
120651.59
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szájmaszkot viselve felszólal az Európai Parlament egynapos plenáris ülésén Brüsszelben 2020. május 27-én. Von der Leyen közölte: az Európai Uniónak 750 milliárd euróra (mintegy 262,5 ezer milliárd forint) van szüksége a koronavírus-járvány okozta példátlan gazdasági és a társadalmi károk utáni helyreállításhoz.
Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Hoslet

Szakértő: szeptember végéig elég lesz az idő a megállapodásra az uniós támogatásokról

Megkeményedtek az álláspontok, de a nyári szünet után helyreáll a rend – mondta Gyévai Zoltán, az EU Monitor főszerkesztője az InfoRádióban.

Csak Magyarország esetében kérte az Európai Bizottság, hogy szeptember végéig tovább folytassák a tárgyalásokat a nemzeti helyreállítási tervről, az EU Monitor főszerkesztője, Gyévai Zoltán az InfoRádió Brüsszeli hét című műsorában azonban féligazságnak nevezte azt, hogy az úgynevezett gyermekvédelmi törvény miatt van a késlekedés.

"Tudjuk, most már nem titok, hogy az Európai Bizottság által kért garanciákról a pénzek szabályos elköltésére vonatkozó szabályokról – ellenőrzés, közbeszerzési szabályok, programok átláthatósága – nem tudtak megállapodni a magyar kormánnyal. Miután ez a helyzet, egyelőre nem zárul le a dosszié, nem fogadják el a magyar tervet a helyreállítási alap pénzeinek felhasználására" – fogalmazott Gyévai Zoltán.

A hírek szerint már Budapestre utazott volna Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szentesíteni a megállapodást, és a Magyarországon illetékes miniszter, Varga Judit is beszélt arról, hogy volt már egy informális megállapodás a látogatásról, miközben arról is szól a kormányzati kommunikáció, hogy a gyermekvédelmi törvény miatt "gáncsolták el" a magyar helyreállítási tervet. A bonyodalom kibogozására használta Gyévai Zoltán a "féligazság" kifejezést, egyetértve a felvetéssel, hogy azért van valami abban, hogy

a gyermekvédelmi törvénynek is köze van a késlekedéshez.

"Tény és való, hogy zajlottak az egyeztetések, amikor az EB küldött egy listát Budapestre azzal, hogy egyes garanciális elemeket kérnek jóváhagyni, és várták a választ. Közben bejött ez a történet, amely megkeményítette a brüsszeli álláspontot, a szakértői szintű egyeztetések megálltak, befagytak, ez igaz, egyértelmű, hogy így történt" – nyomatékosította a szakértő.

Gyévai Zoltán mindemellett "nem ördögtől valónak" nevezte, hogy a megállapodás néhány hónappal kitolódik.

"Azért van most hosszabbítás szeptember 30-ig, mert jön a nyári szünet, de ez már bőnek, elégségesnek tűnik arra, hogy a megállapodás megszülessen" – tette hozzá.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Dánia: „alapvető nézeteltérések” vannak az Egyesült Államokkal, Donald Trump: „továbbra is célunk Grönland megszerzése”

Dánia: „alapvető nézeteltérések” vannak az Egyesült Államokkal, Donald Trump: „továbbra is célunk Grönland megszerzése”

„Alapvető nézeteltérések” vannak az Egyesült Államok és Dánia között Grönland jövőjéről, de folytatódnak a tárgyalások a vita rendezése érdekében – jelentette ki Lars Lokke Rasmussen dán külügyminiszter Washingtonban szerdán éjjel, miután Grönland külügyminiszterének oldalán tárgyalt J. D. Vance amerikai alelnökkel és Marco Rubio külügyminiszterrel. Az Egyesült Államoknak továbbra is célja a Grönland felletti ellenőrzés megszerzése – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök a tárgyalások után.
inforadio
ARÉNA
2026.01.15. csütörtök, 18:00
Káel Csaba
a Müpa vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Új korszak kezdődik az Európai Unió egyik legszegényebb országában

Új korszak kezdődik az Európai Unió egyik legszegényebb országában

Bulgária 2026. január 1-jén az euróövezet 21. tagjává vált, tizenkilenc évvel az Európai Unióhoz való csatlakozása után. A BNP Paribas elemzése alapján az euró bevezetése csökkenti Bulgária finanszírozási kockázatát (megszűnik az euróban denominált adósságok árfolyamkockázata, illetve esnek az államkötvény-hozamok), valamint javítja a befektetői bizalmat és támogatja külföldi tőke beáramlását a balkáni országba. A bolgár gazdasági felzárkózást ugyanakkor továbbra is több tényező hátráltatja, mint például a tartós politikai instabilitás, a gyenge intézményi környezet (korrupció, alacsony beruházások), valamint az aggasztó demográfiai trendekből fakadó munkaerőhiány.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×