Infostart.hu
eur:
380.04
usd:
322.44
bux:
125733.91
2026. február 22. vasárnap Gerzson
Egy fiatal megkapja a német-amerikai fejlesztésű Pfizer-BioNTech koronavírus elleni oltóanyag, a Comirnaty-vakcina első adagját a salgótarjáni Szent Lázár Megyei Kórház oltópontján 2021. május 13-án. Ezen a napon 101 kórházi oltóponton megkezdődött azoknak a 16-18 éveseknek az oltása, akik már regisztráltak és időpontot is foglaltak.
Nyitókép: MTI/Komka Péter

A jutalmazás kevés volt, jönnek az oltatlanokra rótt szankciók

Ingyen mobiladat, készpénz. stadionlátogatások és egyebek szerepeltek eddig az európai országok ösztönzőprogramjaiban: mindez kevésnek bizonyult, a delta terjed tovább a kontinensen.

A francia bárokba és éttermekbe való belépéshez, valamint a hosszú vonatozáshoz és repüléshez augusztustól szükséges az ország kiállította egészségügyi igazolás, amely az oltásokról, a betegségen való átesésről vagy a friss negatív teszteredményről szól.

"A lehető legjobban ki fogjuk terjeszteni az egészségügyi igazolás használatát, hogy minél többeket arra ösztönözzünk, hogy menjenek el beoltatni magukat" - magyarázta Emmanel Macron francia elnök július közepén, amikor bejelentette a jogszabályt. Azt is elmondta, hogy az oltást szeptember 15-től kötelezővé teszik az egészségügyi dolgozók számára, és utalt arra, hogy a járvány súlyosbodása esetén mindenki számára kötelezővé tehetik az oltást. Más országok is hasonló intézkedéseket vezetnek be: a CNN összeállítása ezeket foglalja össze.

Terjed a szemlélet

Görögország szintén kötelezővé tette az oltást az egészségügyben dolgozók számára, és már korábban úgy döntött, hogy oltatlanul sem a mozik, sem az éttermek, sem a kávézók vagy bárok nem látogathatók.

Olaszországban már áprilisban előírás volt a patikákban és egészségügyben dolgozók számára az, hogy beoltassák magukat: múlt héten azt is bejelentették, hogy az immunitásukat igazolni nem tudó olaszokat sem engednek majd be bizonyos beltéri helyszínekre.

Korábban elképzelhetetlennek tűnt, hogy nyugati államokban eltiltsanak embereket ilyen lehetőségektől,

ami sok tüntetést is eredményezett, valamint vitát nyitott arról, vajon kötelezhető-e egy ember arra, hogy beoltassa magát.

"Nagyon érdekes lesz látni, mennyire fogadják el az emberek az oltási igazolványok létét, hisz 2020 márciusában senki sem gondolta, hogy nyugati országokban lezárásokat lehet bevezetni, és mégis pontosan ez történt" - mondta a CNN-nek Oliver Watson, a londoni Imperial College a koronavírus átvitelét modellező kutatója. Az sem világos, hogy beválik-e a taktika: szakértők szerint nehéz eldönteni, hogy az oltási igazolások milyen hatással vannak a vakcinák felvételére, mivel az ilyen intézkedéseket általában nagyobb médiafigyelem és több vita kíséri, ami szintén oka lehet a hajlandóság változásának.

Kérdéses, hogy hatásos-e a módszer

Emmanuel Macron bejelentésének hatására mindenesetre nőtt a franciák körében az oltás felvételére való hajlandóság: az azt követő hétben 3,7 millió ember kért vakcinát.

Clement Beaune, Franciaország európai ügyekért felelős államtitkára szerint a megemelkedett foglalásszám azt mutatja, hogy a be nem oltott emberek között nagyon kevesen vannak oltásellenesek. Ezt a kijelentést a közelmúltban végzett közvélemény-kutatások is alátámasztják, amelyek azt mutatják, hogy a franciák kezdenek megbarátkozni a koronavírus elleni vakcinák gondolatával, miután a világjárvány korábbi szakaszában a szkeptikusabb európai országok közé tartoztak.

Az oltáskritikus hozzáállás egyes európai országokban hosszú évekre nyúlik vissza.

Deepti Gurdasani, a londoni Queen Mary Egyetem közegészségügyi szakértője és epidemiológusa szerint a vakcinákkal kapcsolatos tétovaság kezeléséhez szükség van a közösség bevonására, hogy valóban megértsük az okokat, és foglalkozzunk velük ahelyett, hogy az embereket tudatlanokként vagy önzőként utasítanánk el. Gurdasani szerint a delta megjelenése miatt már 85 százalékos átoltottság kellene a nyájimmunitás eléréséhez.

Sietni kell

Az unió polgárainak hozzávetőlegesen 57 százaléka van jelenleg teljesen immunizálva. A cél továbbra is az, hogy EU elérje a 70 százalékos szintet a nyár végére.

Franciaországban az új koronavírusos esetek több mint fele a 10-29 év köztiek körééből kerül ki. Németországban szintén

a fiatalok körében terjed a fertőzés,

itt egyre nagyobb a félelem azzal kapcsolatosan is, hogy a fiatalok oltási hajlandósága alacsony marad.

Nagy-Britanniában, ahol a világon az egyik legmagasabb az átoltottsági mutató, szeptembertől a fiatalokat csak oltási igazolással engedik majd be az éjszakai klubokba, és felmerült az is, hogy a 20 ezer főnél nagyobb résztvevőszámmal rendezett eseményeken is követelmény legyen az oltás: a Premier League az elsők közt fogja bevezetni ezt az intézkedést, ha meghozzák.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Otthon Start: magasabb önerőt kérhetnek a bankok, ha rossz az energetikai tanúsítvány

Otthon Start: magasabb önerőt kérhetnek a bankok, ha rossz az energetikai tanúsítvány

Az egyes pénzintézetek előírhatják, hogy ingatlanvásárlásnál mely településeken vehető igénybe a kedvező, 10 százalékos önerő, és adott esetben dönthetnek úgy, hogy ennél magasabb hozzájárulást kérnek az ügyfelektől – mondta az InfoRádióban Garam Dániel. A money.hu hitelszakértője szerint a probléma főleg vidéken és a rosszabb energetikai besorolású ingatlanok esetében állhat fenn, de a falusi csok igénylése megfelelő alternatíva lehet.

Döntött az Energiabiztonsági Tanács, amelyet a kormányfő hívott össze

Szijjártó Péter szerint az Orbán Viktor által összehívott Energetikai Tanács ülésén világossá vált: Ukrajna nem indítja újra a Barátság vezetéken érkező kőolajszállítást, amit Budapest politikai zsarolásnak tekint.
inforadio
ARÉNA
2026.02.23. hétfő, 18:00
Áder János
volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke
Íme azok, akik bármi áron átvennék a hatalmat Donald Trumptól – Hosszú a sor a világ legerősebb pozíciójáért

Íme azok, akik bármi áron átvennék a hatalmat Donald Trumptól – Hosszú a sor a világ legerősebb pozíciójáért

Sokaknak érződhet úgy, mintha Donald Trump csak most nyerte volna meg a 2024-es amerikai elnökválasztást. A „Trump-tornádó” visszatérése óta eltelt időszak szempillantásnak tűnhet, jóllehet a volt ingatlanmogul már több mint egy éve hivatalba állt, és kormányzata talán már túl is van teljesítménye csúcsán. Erről pedig bő 8 hónap múlva ítéletet fognak mondani az amerikaiak a félidős kongresszusi választáson, ami a törvényhozási többség elvesztésével fenyegeti a republikánusokat. Egyszóval a novemberi szavazás után meglehet, hogy Trumpnak demokrata párti Kongresszussal kell majd viaskodnia ciklusa hátralévő részében, de közben arról sem érdemes elfeledkezni: egy év múlva ilyenkor már javában lökdösődni fognak az elnökjelölt-aspiránsok mindkét oldalon, hogy 2028-ban ők mérethessék meg magukat. Hisz maga Trump is a 2022-es félidős voksolás után pár nappal jelentette be, hogy újraindul. Bármennyire is korainak hat, végigvettük, kik zárhatják le vagy folytathatják a Trump-korszakot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×