Kaisz Szaíd tunéziai elnök hétfőn menesztette Brahím Bartadzsi védelmi és Haszná bin Szlimán igazságügyi minisztert, nem sokkal azután, hogy leváltotta Hisám Masísi miniszterelnököt és felfüggesztette harminc napra a parlament működését a "társadalmi béke helyreállítása, az állam és a társadalom megvédése érdekében".
A visszamenőleges hatályú, vasárnaptól érvényes határozat értelmében az érintett minisztériumokat a főtitkárok vagy a tárcák közigazgatási és pénzügyi ügyeivel foglalkozó illetékesek vezetik majd egy új kormány kinevezéséig - derül ki az elnöki hivatal sajtóközleményéből.
Szaíd hétfőn további intézkedéseket jelentett be
Egyebek mellett hétfőtől augusztus 27-ig éjszakai kijárási tilalmat vezetnek be este hét óra és reggel hat óra között, kivételt a sürgős egészségügyi ellátásra szorulók és az éjszakai munkát végzők képeznek. Közlekedési korlátozásokat is elrendelt a városok között a kijárási tilalmon kívüli napszakra. Kivételt ez utóbbi esetben is az alapvető szükségletek kielégítése és a halaszthatatlan egészségügyi okok képeznek. Megtiltották ezen felül, hogy háromnál többen gyülekezzenek a köztereken.
A nap folyamán a tunéziai elnök több száz híve és ellenzője gyűlt össze a törvényhozás épületénél, ahol kövekkel, üvegekkel és tojásokkal dobálták egymást, és a rendőrség ezért fémkordonokat állított fel közéjük.
A parlament puccsról beszél, az elnök közvetlen veszélyre hivatkozik
A parlament elnöksége hétfőn "gyűlöletes puccsnak" minősítette Szaíd kezdeményezését, s felszólította a hadsereget, hogy "tartsa tiszteletben esküjét, hogy megvédi az alkotmányt és megóvja az államot és az intézményeket".
Szaíd az alkotmány 80. cikkelyére hivatkozva vette át a végrehajtói hatalom gyakorlását. Ez "rendkívüli intézkedéseket" tesz lehetővé az elnök számára "közvetlen veszély" esetén, de csakis a kormányfővel és a parlament elnökével való egyeztetést követően.
Rásid Gannúsi házelnök - egyben az Ennahda Mozgalom nevű iszlamista párt vezetője - tagadta, hogy egyeztetett volna ezen ügyben.
Az Európai Bizottság szóvivője hétfőn arra szólította fel a tunéziai politikai szereplőket, hogy tartsák tiszteletben az alkotmányt, és kerüljék el az erőszakot.
Az Arab Liga közleménye szerint a tunéziai külügyminiszter teljes körűen tájékoztatta Ahmed Abul Gheitet, a szervezet főtitkárát a helyzetről. Az Arab Liga felszólította Tunéziát, hogy a lehető leghamarabb állítsa helyre a stabilitást és a nyugalmat az országban.
Washington aggodalmát fejezte ki a fejlemények miatt, és nyugalomra intette az ország vezetését. Jen Psaki, a Fehér Ház szóvivője szerint az Egyesült Államok kormánya még nem döntötte el, hogy puccsként értékelje-e a történteket, s ez ügyben az amerikai külügyminisztérium jogi elemzését kérte.
Franciaország a jogállamiság alapelveinek betartását követelte a tunéziai vezetéstől, egyben pedig felszólította az észak-afrikai ország politikai pártjait, hogy tartózkodjanak az erőszaktól.
Szaúd-Arábia külügyminisztere hétfőn egyeztetett tunéziai hivatali partnerével. Az SPA szaúdi hírügynökség tájékoztatása szerint Rijád a biztonság és a stabilitás helyreállítását szorgalmazta, mondván, mindent támogatni fog, ami ezt szolgálja.
Az elnök vasárnap bejelentette:
maga gyakorolja majd a végrehajtó hatalmat, s új kormányfőt fog kijelölni, egyúttal azonnali hatállyal megfosztotta az összes képviselőt a mentelmi jogától.
Tunéziában vasárnap országszerte tüntetéseket tartottak, és követelték a kormány lemondását a koronavírus-járvány nyomán kialakult egészségügyi válság rossz kezelése, valamint a romló életkörülmények miatt. A megmozdulások során az Ennahda több regionális központját megtámadták és felgyújtották.
Több mint tíz éve, 2011 januárjában Tunéziában kezdődött az arab tavasznak nevezett tüntetéshullám, amelynek során több országban felkelések kezdődtek a hatalmon lévő rendszerek ellen. Tunéziában elmozdították az országot több mint húsz éven át vezető Zejn el-Abidin ben Alit, és elkezdték megváltoztatni a tekintélyelvű rendszert, ám a rendszerváltás a jólétet nem hozta el, ami miatt sokan továbbra is elégedetlenek.