Infostart.hu
eur:
363.27
usd:
326.03
bux:
143453.78
2026. november 7. szombat Rezső
Afgán katona a bagrami légi támaszpont egyik kapujánál 2021. június 25-én. A tálibok ellen harcoló, az Egyesült Államok vezette nemzetközi erők központjaként szolgáló támaszpontról csaknem húsz év után hamarosan távozik az utolsó amerikai katona is.
Nyitókép: MTI/AP/Rahmat Gul

Kína készül kiterjeszteni befolyását a nyugati csapatkivonás után Afganisztánban

Kína készül betölteni a hatalmi vákuumot Afganisztánban az ott állomásozó nemzetközi erők kivonását követően, Kabul hamarosan csatlakozhat az "Egy övezet, egy út" (BRI, más néven: Új Selyemút) nevű kínai gazdasági és infrastruktúra-fejlesztési programhoz - jelentette a The Daily Beast című amerikai portál.

Afgán kormányzati források arról számoltak be a portálnak, hogy a hatóságok egyre intenzívebb tárgyalásokat folytatnak Pekinggel a BRI keretében megvalósuló, 62 milliárd dolláros Kína-Pakisztán Gazdasági Folyosó (CPEC) kiterjesztéséről. Ennek célja a jobb közúti, vasúti és energetikai összeköttetés megteremtése az érintett két ország, illetve majd esetleg a szomszédos Afganisztán között.

Az amerikai csapatok közel húsz év után pénteken elhagyták az afganisztáni Bagram légi támaszpontot, amely az al-Kaida nemzetközi terrorhálózat és a tálibok ellen indított háború egyik központja volt. Sajtójelentések szerint mostanra már elhagyta az országot az Egyesült Államok katonáinak többsége, a szeptember 11-i céldátum előtt.

A The Daily Beast munkatársa bennfentes, de meg nem nevezett tisztségviselőkre hivatkozva arról írt, hogy az egyik legfőbb projekt, amelyről Peking és Kabul tárgyal, egy, Afganisztánt az északnyugat-pakisztáni Pesavárral összekötő út megépítése. "Szó van egy autópályáról Pesavár és Kabul között, ez Afganisztán hivatalos csatlakozását jelentené a CPEC-hez" - jelentette ki a névtelenséget kérő forrás.

"Más szavakkal: az afgán kormány a színfalak mögött tárt karokkal fogadja Kínát, közvetlenül azután, hogy búcsút mondott Amerikának" - írta a lap.

Kína már évek óta győzködi Afganisztánt a BRI-hez csatlakozásról, az amerikai támogatású kormány azonban eddig vonakodott, feltételezhetőn tartva a washingtoni reakcióktól.

"Folyamatos kapcsolat volt az afgán kormány és a kínaiak között az utóbbi években, ez pedig gyanússá tette Asraf Gáni elnök kormányzatát az Egyesült Államok szemében. Gáninak szüksége van erőforrásokkal, hatalommal rendelkező szövetségesekre, akik katonai támogatást tudnak nyújtani kormányának" - idézett a The Daily Beast egy illetékest.

Az amerikai csapatkivonás bejelentését követően Csao Li-csien, a pekingi külügyminisztérium szóvivője a múlt hónapban megerősítette, hogy országa egyeztet bizonyos felekkel, köztük Afganisztánnal is, a CPEC kiterjesztéséről.

A 2013-ban indított, több mint hatvan országra kiterjedő BRI keretében több százmilliárd dollárt fordítanak világszerte infrastruktúra-fejlesztésre.

A cikk szerint ugyan korábban sikerült megakadályozni az afgán csatlakozást, a fejlemények tükrében azonban Kína nagy valószínűséggel meggyőzi majd Kabult erről, különösen, ha a nemzetközi erők kivonása nyomán a szélsőséges iszlamista tálibok kerülnek újfent hatalomra, akikkel jelentések szerint élénk kapcsolatban állnak a kínai tisztségviselők.

"A tálibok bizonyosan egységesebb partnert jelenthetnek a kínaiak számára" - emelte ki a portál szerzője, egy elemzőt idézvén, aki szerint a lázadók korábban azt mondták, hogy támogatni fogják a fejlesztési projekteket, ha azok a nemzeti érdekeket szolgálják.

A lap információi szerint kínai tisztségviselők 2020 februárja óta - amikor az akkori amerikai elnök, Donald Trump kormányzata békemegállapodást írt alá a tálibokkal - kínai tisztségviselők gyakori kapcsolatban állnak a tálibok képviselőivel.

"Washington távozása Afganisztánból stratégiai lehetőséget jelent Peking számára" - nyilatkozta a The Daily Beastnek Michael Kugelman, az amerikai Wilson Központ dél-ázsiai kutatásokkal foglalkozó intézetének igazgató-helyettese. A portál megszólaltatta Sudha Ramachandran indiai politikai elemzőt is, aki úgy vélekedett, hogy "tekintettel a Pakisztánhoz fűződő stratégiai kapcsolataira, Kína sikeresebb lehet Afganisztánban, mint az Egyesült Államok".

Címlapról ajánljuk
Ügynökakták – olyan nevek is előkerültek, amelyek a történészt is meglepték

Ügynökakták – olyan nevek is előkerültek, amelyek a történészt is meglepték

Tényfeltáró bizottságot hoz létre a Mazsihisz az ügynöklisták nyilvánosságra kerülése után. A Zsidó Emlékezet Bizottsága azt vizsgálja majd, hogyan működött együtt az állambiztonság a rendszerváltás előtt a magyarországi zsidó felekezeti intézményekkel és közösségekkel.
Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)

Egyre nyitottabbak a banki ügyfelek arra, hogy a mesterséges intelligencia segítse őket pénzügyeik intézésében – mutat rá az NRC által a Gránit Bank számára készített digitális bankolási kutatás. A Gránit Guruhoz érkező kérdések elemzéséből az is kiderül, milyen segítséget várnak a felhasználók a virtuális pénzügyi asszisztensektől.
inforadio
ARÉNA
2026.11.09. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Tisza-kormány: beidézték Rogán Antalt, 400 millió euró jön Magyarországra

Tisza-kormány: beidézték Rogán Antalt, 400 millió euró jön Magyarországra

Már 2012-ben tudtak a bicskei gyermekotthonban történt szexuális bántalmazásokról és azok eltussolásáról, az erről készült ombudsmani jelentést pedig Balog Zoltán akkori miniszter és Polt Péter legfőbb ügyész is megkapta – derült ki a kegyelmi botrányt vizsgáló parlamenti bizottság pénteki ülésén. Budapestre látogatott az Európai Beruházási Bank elnöke, Nadia Calviño, akinek részvételével négy, összesen közel 400 millió euró értékű finanszírozási megállapodást kötöttek magyarországi beruházásokra. Eközben december 17-re beidézték Rogán Antal volt minisztert a végrehajtási visszaéléseket vizsgáló parlamenti bizottság elé. Polyák Gábor, az NMHH elnöke pedig bejelentette, hogy a hatóság a teljes magyar médiapiac átvilágításába kezd, többek között a KESMA, a 4iG és az Indamedia felvásárlásának vizsgálatával. Belpolitikai hírfolyamunk pénteken.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×