Infostart.hu
eur:
379.25
usd:
321.78
bux:
131714.52
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
Magyar katonák megérkeznek Puli Humriból a Camp Marmal táborba Mazari-Sarifban, hogy leadják felszerelésüket 2013. március 3-án. A magyar vezetésű Tartományi Újjáépítési Csoport (PRT) ez év tavaszán fejezi be a feladatát, a Magyar Honvédség kivonja PRT-kontingensét Baglán tartományból. Ezzel egy időben Magyarország a tartományi fejlesztési tevékenységét is befejezi Afganisztánban.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Ismét Afganisztán felé vehetik az irányt a magyar honvédek

Bár döntés még nincs, nem kizárt, hogy ismét jelentősebb magyar kontingens szolgálhat majd Afganisztánban a NATO-kivonulás után.

Nem cáfolta a Külgazdasági és Külügyminisztérium a Népszava érdeklődésére, hogy nemrég felmerült: magyar katonák mehetnek Afganisztánba a kabuli repteret őrizni azt követően, hogy az amerikai csapatok kivonulnak az országból.

Hétfőn a Közel-Kelettel foglalkozó, londoni székhelyű Middle East Eye arról írt, hogy Recep Tayyip Erdogan nemrég meglebegtette: Magyarországgal és Pakisztánnal karöltve Törökország szerepet vállalna a reptér védelmében. A portál megjegyezte, erre nagy szükség lenne, hiszen a NATO-csapatok távozása után a repülőtér kulcsfontosságú az afgán főváros stabilitása szempontjából, melynek szolgáltatásait nemcsak a Kabulban található követségek, de a civil szervezetek is igénybe veszik.

Ismeretes, a magyar miniszterelnök a június 13-i NATO-csúcs előtt külön egyeztetett Erdogannal, a távirati iroda beszámolója szerint az egyik fő téma a katonai együttműködés volt. A Middle East Eye egyenesen úgy tudja, hogy Orbán Viktor ennek során vetette fel, hogy magyar katonákat is bevethetnének – teszi hozzá a lap.

„A NATO csapatok kivonulása több súlyos kérdést is felvet Afganisztán és Európa jövőbeli biztonsága szempontjából is. Ezek közül legsúlyosabb a terrorizmus térnyerése miatti újabb migrációs hullámok veszélye. A terrorveszélyt és a migrációs hullámok kialakulását meg kell akadályozni” – válaszolta a külügy a Népszava azon kérdsére, hogy igazak-e a Middle East Eye hírportál értesülései. „Már zajlanak az egyeztetések, a döntés azonban nem született még meg”. Arról nincs információ, hogy mekkora kontingens jöhetne szóba; korábban Magyarország 150 katonával vett részt az afganisztáni misszióban.

A Népszava emlékeztet, a kabuli küldetés rendkívüli veszélyeket rejt magában. Mivel a tálibok legyőzésére irányuló, 20 éve tartó amerikai vezetésű misszió nem járt sikerrel, Afganisztánt ismét polgárháború fenyegeti.

Címlapról ajánljuk
Kiterjesztik az energiatároló-pályázatot, kitiltanak három ukrán katonai vezetőt
Kormányinfó

Kiterjesztik az energiatároló-pályázatot, kitiltanak három ukrán katonai vezetőt

Részletesen szó volt a Kormányinfón az energiatárolási pályázat bővítéséről, a hathavi fegyverpénz és a nyugdíjak utalásáról, a februári emelt bérekről, a nemzeti petícióról, illetve a kárpátaljai sorozás következményeiről. A közvélemény-kutatók 8-20 százalékot tévedtek 4 éve, így érdemes követni a kutatók eredményeit a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter és Vitályos Eszter újságírói kérdésekre is válaszol. Tartson velünk percről percre!

Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense az InfoRádióban arról beszélt, hogy bár folytatódnak a háromoldalú ukrán-amerikai-orosz tűzszüneti egyeztetések, és Mark Rutte NATO-főtitkár is Ukrajna számára biztató kijelentéseket tett, Moszkva egy jottányit sem enged a követeléseiből, miszerint nem léphetnek idegen erők ukrán földre békefenntartó céllal, Kijevnek pedig feltétel nélkül le kell mondania keleti területeiről. Sőt, az orosz vezetés még mindig hisz abban is, hogy képesek lesznek megszüntetni a teljes ukrán államiságot.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×