eur:
411.54
usd:
395.17
bux:
79740.73
2024. november 22. péntek Cecília
Magyar katonák megérkeznek Puli Humriból a Camp Marmal táborba Mazari-Sarifban, hogy leadják felszerelésüket 2013. március 3-án. A magyar vezetésű Tartományi Újjáépítési Csoport (PRT) ez év tavaszán fejezi be a feladatát, a Magyar Honvédség kivonja PRT-kontingensét Baglán tartományból. Ezzel egy időben Magyarország a tartományi fejlesztési tevékenységét is befejezi Afganisztánban.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Ismét Afganisztán felé vehetik az irányt a magyar honvédek

Bár döntés még nincs, nem kizárt, hogy ismét jelentősebb magyar kontingens szolgálhat majd Afganisztánban a NATO-kivonulás után.

Nem cáfolta a Külgazdasági és Külügyminisztérium a Népszava érdeklődésére, hogy nemrég felmerült: magyar katonák mehetnek Afganisztánba a kabuli repteret őrizni azt követően, hogy az amerikai csapatok kivonulnak az országból.

Hétfőn a Közel-Kelettel foglalkozó, londoni székhelyű Middle East Eye arról írt, hogy Recep Tayyip Erdogan nemrég meglebegtette: Magyarországgal és Pakisztánnal karöltve Törökország szerepet vállalna a reptér védelmében. A portál megjegyezte, erre nagy szükség lenne, hiszen a NATO-csapatok távozása után a repülőtér kulcsfontosságú az afgán főváros stabilitása szempontjából, melynek szolgáltatásait nemcsak a Kabulban található követségek, de a civil szervezetek is igénybe veszik.

Ismeretes, a magyar miniszterelnök a június 13-i NATO-csúcs előtt külön egyeztetett Erdogannal, a távirati iroda beszámolója szerint az egyik fő téma a katonai együttműködés volt. A Middle East Eye egyenesen úgy tudja, hogy Orbán Viktor ennek során vetette fel, hogy magyar katonákat is bevethetnének – teszi hozzá a lap.

„A NATO csapatok kivonulása több súlyos kérdést is felvet Afganisztán és Európa jövőbeli biztonsága szempontjából is. Ezek közül legsúlyosabb a terrorizmus térnyerése miatti újabb migrációs hullámok veszélye. A terrorveszélyt és a migrációs hullámok kialakulását meg kell akadályozni” – válaszolta a külügy a Népszava azon kérdsére, hogy igazak-e a Middle East Eye hírportál értesülései. „Már zajlanak az egyeztetések, a döntés azonban nem született még meg”. Arról nincs információ, hogy mekkora kontingens jöhetne szóba; korábban Magyarország 150 katonával vett részt az afganisztáni misszióban.

A Népszava emlékeztet, a kabuli küldetés rendkívüli veszélyeket rejt magában. Mivel a tálibok legyőzésére irányuló, 20 éve tartó amerikai vezetésű misszió nem járt sikerrel, Afganisztánt ismét polgárháború fenyegeti.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Bár csütörtök reggel még arról szólak a jelentések, hogy Oroszország - a történelem során először - interkontinentális ballisztikus rakétával (ICBM) támadta meg Ukrajnát, mostanra az amerikai forgatókönyv vált valószínűbbé: Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy egy Oresnyik közepes hatótávolságú ballisztikus rakétával támadták Ukrajnát. Az is kiderült, hogy a rakéta indítása előtt harminc perccel Moszkva értesítette Washingtont, bár erre a lépésre a nemzetközi egyezmények szerint (melyekből egyébként a Kreml kilépett) csak ICBM-ek esetén lett volna szükség. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×