eur:
408.11
usd:
374.98
bux:
0
2024. november 5. kedd Imre
Az afgán védelmi minisztérium által 2021. május 3-án közreadott képen egy amerikai (j) és egy afgán katona kezet fog az Antonik támaszpont átadásán május 2-án. Joe Biden amerikai elnök április közepén jelentette be, hogy a NATO országaival közösen kivonulnak Afganisztánból a New York- i terrortámadás huszadik évfordulójáig, szeptember 11-ig.
Nyitókép: MTI/EPA/Afgán védelmi minisztérium

Polgárháború fenyeget a Nyugat által magára hagyott Afganisztánban

Hatalmas hiba lesz ha elhanyagoljuk Afganisztánt és várhatóan ismét polgárháború robban ki a nyugati erők kivonulása nyomán – erre figyelmeztetett a brit elhárítás volt főnöke, aki szerint növekszik majd a Nyugatra leselkedő terrorfenyegetés is.

Sir Alex Younger, a brit MI6 kémszervezet volt vezetője szerint a nyugati koalíciós erők távozása után polgárháború robbanhat ki az egyre inkább teret nyerő tálibok és a Nyugat által támogatott afgán kormány között. Ugyanezt jósolta Austin Miller tábornok, az amerikai erők parancsnoka.

Az amerikai haderőt szeptember 11-ig – a 2001-ben történt megrázó terrortámadások évfordulójáig – akarja kivonni a Biden-kormányzat.

Ez volt Amerika leghosszabb háborúja, de úgy tűnik,

Washingtonnak sem sikerült felszámolnia az iszlamista fenyegetést, ahogy az 1980-as években Szovjetuniónak sem

– amellyel szemben Amerika annak idején a mudzsahed-harcosokat támogatta.

Kommentátorok szerint a 20 éven át tartó „nemzetépítés” ellenére a radikális tálibokkal vívott háború nem ért véget, hanem éppenséggel egyre intenzívebbé válik.

Közben úgy tűnik, vasárnapra csendben kivonták az amerikaiak mellett a legtöbb véráldozatot elszenvedő brit erőket – ahogy az Observer című brit lap megjegyezte:

„a hátsó ajtón át, mindenféle fanfár és ünnepség nélkül”.

Amerikai függetlenségi napját, július 4-ét pedig „Afganisztán magára hagyása napjának is lehetne nevezni” – tette hozzá keserédes iróniával az újság.

Ez viszont hatalmas hiba lehet – mondta Sir Alex Younger volt brit kémfőnök a Sky Newsnak, aki a 2001-ben indult „terror elleni háború” veteránja.

Younger egyszerre ismerte el burkoltan, hogy a múlt századi szovjet invázió is az iszlamizmus megfékezését célozta, miközben „nagyon aggódik”, hogy „Oroszország kihasználhatja a helyzetet és árthat a briteknek és az amerikaiaknak”. Szeptember 11. mellett 1989. február 16. – a szovjet kivonulás napja – a másik jelentős dátum. A Nyugat utána hátat fordított Afganisztánnak, ami nyomán ott létrejöhettek az Al-Kaida terrorista kiképző táborok. Sikeresen visszaszorítottuk a terrorcsoportokat, de ezek képesek újra erőre kapni és nőhet a Nyugat elleni fenyegetés – fejtegette.

Emellett elismerte:

a nemzetközi közösség kudarcot vallott, nem volt realista elképzelés az afgán állam újjáépítése.

Donald Trump volt amerikai elnök pedig hibát követett el azzal, hogy konkrét kivonulási dátumot határozott meg, ahelyett, hogy a kivonulás ígéretével próbált volna nyomást gyakorolni a tálibokra.

Azt követően, hogy Joe Biden amerikai elnök két hete bejelentette a NATO-erők szeptemberi kivonulási dátumát, a tálibok masszív offenzívába kezdtek a közép-ázsiai volt szovjet tagállamok, Türkmenisztán, Üzbegisztán és Tádzsikisztán határai mentén. Egy sor elhagyott afgán katonai bázist foglaltak el a hátrahagyott haditechnikával együtt és június 22-én és 27-én határposztok felett szerezték meg az ellenőrzést, amikor az azokat védő afgán katonát átmenekültek Tádzsikisztánba és Üzbegisztánba.

A Demokráciavédelmi Alapítvány nevű szervezet felmérése szerint az ország 419 körzetéből 140 már a kezükben van és 170-ért folyik a harc. Ez azt jelenti, hogy

az afgán kormány mindössze az ország egynegyedét irányítja.

Közép-Ázsiára az jelent veszélyt, hogy bár a tálibok főként a pastu etnikai csoportból kerültek ki, immár feltűntek vele szövetséges helyi üzbég és tádzsik iszlámista csoportok is, amelyek destabilizálhatják a közép-ázsiai államokat – ez viszont aggodalommal tölti el a szomszédos Oroszországot.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Az már egyáltalán nem számít rendkívülinek, hogy hétről hétre csökken a hárompárti német kormánykoalíció támogatottsága, és az Olaf Scholz kancellár vezette, a szociáldemokrata SPD-ből, a Zöldek Pártjából és a szabad demokrata FDP-ből álló koalíció felbomlása kevesebb mint egy évvel a jövő őszi parlamenti választások előtt szinte állandóan napirenden van. Ráadásul nem az ellenzék kényszeríti erre a kormányt, hanem Christian Lindner pénzügyminiszter.

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×