Infostart.hu
eur:
387.53
usd:
330.6
bux:
109547.02
2025. december 18. csütörtök Auguszta
Matteo Salvini, az olasz ellenzéki Liga párt vezetője nyilatkozik a római képviselőházban, miután Mario Draghi kijelölt miniszterelnökkel tárgyalt 2021. február 6-án.
Nyitókép: MTI/EPA/LaPresse pool/Roberto Monaldo

Matteo Salvini elmondta, milyen Európát szeretne

A Liga is aláírta az Európa jövőjéről szóló közös nyilatkozatot.

A Liga és európai szövetségesei igent mondanak Európára, melyben azonban "főszereplők" akarnak lenni, nem pedig "utolsók a sorban" a párt vezetője, Matteo Salvini szerint, aki az uniós tagországok tizenhat pártjának Európa jövőjéről aláírt korábbi közös nyilatkozatáról beszélt.

Matteo Salvini kijelentette: "igent mondunk Európára, igent az atlanti szövetségre, igent a NATO-ra, de főszereplőként, nem pedig utolsóként a sorban, ahogyan egyesek bennünket szeretnének látni".

A Liga vezetője hangoztatta, hogy pártja továbbra is támogatja a Mario Draghi által vezetett római kormányt, amelynek február óta a tagja. Hozzátette azonban: "nem támogatjuk azokat a Brüsszelben tanulmányozott reformokat, amelyek kárt okoznak Olaszországnak". Hozzátette: téved, aki azt hiszi, hogy vissza lehet térni a koronavírus-járvány előtti szigorú gazdasági-pénzügyi politikához. "Nem azért, mert euroszkeptikusok vagy szuverenisták vagyunk, egyszerűen azért, mert a jelenlegi válsághelyzetben a nemzeti érdeknek minden mást felül kell múlnia" - hangsúlyozta.

A jobboldali politikus hozzátette,

az identitásra, szabadságra, családra, népekre, fejlődésre épülő Európában hisz,

ahol kevesebb az adó, kevesebb a bürokrácia, jobban működik az igazságügy, és nem létezik "vad, szabályok nélküli bevándorlás".

Matteo Salvini, aki a dél-olasz Puglia tartományban a Liga által kezdeményezett igazságügyi népszavazás aláírásgyűjtési kampányán vesz részt, azokra az olaszországi kommentárokra reagált, melyek a pártok és a sajtó részéről a pénteken Európa jövőjéről aláírt közös nyilatkozatot követték, melyhez többek között a Liga, a Giorgia Meloni vezette Olasz Testvérek (FdI), a lengyel Jog és Igazságosság (PiS), a francia Nemzeti Tömörülés (RN), valamint a Fidesz is csatlakozott.

Lorenzo Fontana, a Liga politikusa a Libero című jobboldali napilapban - amely a magyar kormánynak az EU jövőjéről szóló hétpontos javaslatcsomagját is közölte - elmondta: a Liga célja, hogy Európában nagyobb erővel tudjon fellépni.

"A kiáltvány segítségével kiléphetünk az elszigeteltségből, és a második csoportjává válhatunk az Európai Parlamentnek (..) Európa növekedésén, jólétén dolgozunk közös értékek mentén"

- jelentette ki.

A jobboldali Il Giornale úgy látta, a 16 párt közös nyilatkozata nem EU-ellenes, "csak olyan Európát vázol fel, amely eltér a baloldalétól (..) inkább az Európai Néppárttól (PPE) kellene megkérdezni, kivel akar lenni: a baloldallal tart, vagy ahogyan a PPE történetének logikája diktálná, a konzervatív erőkkel".

A nyilatkozathoz nem csatlakozott a Hajrá Olaszország (FI) alelnöke. Antonio Tajani jelentősnek tartja, hogy a közös charta aláírói nem akarnak kilépni az EU-ból. A nyilatkozat "első lépés, de a PPE nélkül nem lehet sehova eljutni, nem lehet a baloldalt legyőzni"- nyilatkozta Tajani az Il Messaggerónak, emlékeztetve arra, hogy Silvio Berlusconi pártvezető ezzel egy időben az olasz jobboldali és jobbközép pártok szövetségének megteremtésén dolgozik. Az FI másik politikusa, Mariastella Gelmini, a tartományokkal való kapcsolattartásért felelős miniszter a Corriere della Sera napilapnak leszögezte, hogy az FI az Európai Néppártban marad. Gelmini a közös nyilatkozatot "idejét múltnak" találta, megjegyezve, hogy Matteo Salvini jelenleg a Hajrá Olaszországgal közösen Mario Draghi "erősen európai" kormányának a tagja.

Címlapról ajánljuk
Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával

Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával

A nyugati félteke védelme nagyobb hangsúlyt kapott az Egyesült Államok nemzetbiztonsági stratégiájában, mint korábban – erről is részletesen beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Magyarics Tamás külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora. Sorra vette Washington terveit a nagy óceáni átjáróknál, megvilágította a Kínát, Grönlandot, Venezuelát érintő amerikai célok hátterét.

Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Európai egység alakult ki a gazdatársadalomban a mostani brüsszeli tiltakozást illető két ügyben: senki nem szeretne nagy mennyiségű, ellenőrizetlen dél-amerikai élelmiszer ellen küzdeni a piacért, illetve a green dealből adódó átállás anyagi terheit sem vállalnák a jelenlegi formájában. A tüntetés eredeti programját borították az éjszakai akciózások, amelyek jelenleg ott zajlanak, ahol a zárolt orosz vagyont Brüsszelben őrzik. Helyszíni tudósítás.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.19. péntek, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Megforgatták a forintot, megjött a fordulat is

Megforgatták a forintot, megjött a fordulat is

Jelentős mértékben gyengült a magyar fizetőeszköz árfolyama az elmúlt napokban az euróval és a dollárral szemben. A piaci mozgás hátterében nagyrészt az MNB keddi sajtótájékoztatóján elhangzott gondolatok állnak, amelyek a magyar jegybank lazuló előretekintő iránymutatását és - az adatok megfelelő alakulása esetén - a kamatcsökkentési ciklus megkezdését vetítették előre. Az MNB kommunikációs hangvételének puhulására erős piaci reakció érkezett: a forint árfolyama a döntés óta közel 6 egységet emelkedett az euróval és a dollárral szemben is, ami körülbelül 1,5 százalékos gyengülésnek felel meg. A forint gyengülő tendenciája kezdetben ma is folytatódott (az euró jegyzése már az október vége óta nem látott 390-es szint felett is járt), Kurali Zoltán MNB-alelnök óvatosságot hangsúlyozó megszólalása azonban fordulatot hozott a devizapiacokon. Végül erősödéssel állt meg az árfolyam.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×