A vilniusi minisztériumi közlemény szerint Litvánia minden jel szerint egy új „kelet-európai frontvonallá” kezd válni az illegális menekültvonulásban. Míg tavaly csak 74, 2019-ben pedig csupán 37 ilyen határátlépést tapasztaltak, addig idén júniusban egy hónap alatt 412 esetet jegyeztek fel, az összesített első féléves adat pedig meghaladja a hatszázat – számolt be a litván jelentésről a brüsszeli EUobserver.

A legtöbb illegálisan érkező menekült Irakból jött, de növekvő számban vannak közöttük szíriaiak, gambiaik, guineaiak és indiaiak is.

A litván minisztérium tudni véli, hogy

a menekülteket repülővel vitték Bagdadból és Isztambulból a fehérorosz fővárosba, Minszkbe, onnan indultak tovább a litván határ felé.

A vilniusi jelentés ennek kapcsán megjegyzi, hogy június 1. és 19. között kilenc utasszállító gép érkezett Bagdadból Minszkbe, jóllehet, korábban egyáltalán nem létezett menetrendszerinti járat a két város között. Isztambulból 63 járat landolt a fehérorosz fővárosban, duplája a korábbiaknak.

Mindez időben egybeesett azzal, hogy az Európai Unió minden korábbinál szigorúbb és átfogóbb szankciókat jelentett be Lukasenka rendszere ellen, amire válaszul a fehérorosz kormány egyebek között felmondta a bevándorlási együttműködést az uniós országokkal, így beszüntette az illegális menekültek visszavételének kötelezettségét is.

Sajtójelentések – mellesleg összhangban a hivatalos litván kormányzati értékeléssel – úgy vélik, hogy

valójában fehérorosz „megtorló intézkedésről” van szó, amit a nemzetközi sajtó hasonló helyzetekben csupán „menekültbombaként” szokott emlegetni.

A kifejezést először állítólag még Kadhafi hajdani líbiai elnök alkalmazta, midőn az Európai Unióra és különösen az olasz kormányra igyekezett nyomást gyakorolni, hogy számára kedvező döntéseket hozzanak, például pénzügyi-gazdasági támogatások tekintetében. Hasonló fenyegetés elhangzott egyes török politikusok részéről is, hogy amennyiben az EU nem a török elvárások szerint próbál együttműködni Ankarával, akkor az utóbbi „ráengedheti” az unióra a nála táborozó menekültek millióit.

A közelmúltban a marokkói kormány engedett szabad folyást a marokkói Ceutában lévő spanyol enkláve menedéket kérők által történt megrohanásának.

Megfigyelők szerint Litvánia nem csupán földrajzi helyzeténél fogva válhatott ilyen típusú fehérorosz retorzió első számú célpontjává, hanem mert

számos fehérorosz polgárjogi menekült, köztük Lukasenka legismertebb ellenlábasa, Szvjatlana Cihanouszkaja is Litvániában talált menedéket.

Dél-európai összehasonlításban persze félév alatt 600 menekült nem számít soknak, de egy 2,7 milliós népességű országban, ahol korábban egyáltalán nem találkoztak a menekültek érkezésének problémájával, már ennyi is gondokat tud felvetni. Az eddig érkezettek számára sátortábort állítottak fel, de a növekvő menekültszám mellett már ez is feszültségekkel, incidensekkel jár – a litván külügyminisztérium jelentése szerint. És persze a nagy kérdés, hogy hány érkezhet még?

Litvánia és Fehéroroszország között amúgy 678 kilométeres határ húzódik, amit nem tagolnak természetes határvonalak, és ahol a litván határvédelem a jelenlegi eszközellátottsága mellett egy időben

csupán a határ harmadát tudja folyamatos megfigyelés alatt tartani.

Hírek szerint az EU közös határvédelmi ügynöksége, a varsói bázisú Frontex első körben 30 szakértőt készül a litván határ megerősítésére kiküldeni, ez a szám később még emelkedhet.

Szakértők közben már arra figyelmeztetnek, hogy a fehérorosz „menekültbombát” Minszk hamarosan bevetheti a további két balti állam, valamint Lengyelország ellen is.