eur:
411.68
usd:
395.29
bux:
79551.8
2024. november 23. szombat Kelemen, Klementina
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke (legfelül) az uniós tagállamok vezetőivel a fehérorosz válsággal kapcsolatban rendezett rendkívüli videokonferenciáján Brüsszelben 2020. augusztus 19-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Hoslet

Visszaesett a közbizalom az Európai Unió iránt

A vakcinabeszerzés körüli gondok aláásták a bizalmat az uniós intézményekben – derült ki az ECFR felméréséből. Különösen aggasztó a németek és a franciák hozzáállása.

Csalódottság, fásultság – a kontinens jövőjére nézve meglehetősen kedvezőtlen tavaszi közhangulatról számol be a Külkapcsolatok Európai Tanácsának (ECFR) frissen közzétett tanulmánya. A 12 tagállamot, köztünk hazánkat is magába foglaló részben áprilisban, részben májusban készült felmérés szerint a koronavírus-járvány következtében megingott az Európai Unióba vetett hit – írja a Népszava.

Hat tagállamban, Ausztriában, Bulgáriában, Franciaországban, Hollandiában, Németországban és Olaszországban

többségbe kerültek az eleve bizalmatlanok és a bizalmukat elvesztők.

A bizalmi válság mélységét mutatja, hogy a franciák, olaszok és spanyolok zöme azt mondta, hogy az uniós és a hazai politikai intézményrendszerből egyaránt kiábrándult, a németek javarésze pedig úgy véli, hogy az EU rendszere rosszul működik. Márpedig ezek eléggé aggasztó jelek Európa jövőjére nézve, teszi hozzá a lap.

„Az európai projekttel szembeni növekvő bizalmatlanság túlmutat az euroszkeptikus szavazókon és beszivárgott a politika fősodrába. Amint az adatokból kiderül, az uniós együttműködés szükségességébe vetett hit a francia-német motor állampolgárai körében a leggyengébb. Az EU-nak sürgősen fel kell lépnie, ha túl akar élni” – vélekedett Susi Dennison, az ECFR vezető elemzője, a tanulmány egyik társszerzője.

A kutatás az év elején lassan és kaotikusan beinduló oltási programra vezeti vissza az elégedetlenséget,

amit tovább fokozott, hogy a közösségből frissen kilépett Egyesült Királyság eközben gyorsan oltotta saját lakosságát. Dennison szerint ezért az európai vezetők nem engedhetik meg maguknak, hogy ugyanilyen hibákat kövessenek el, amikor a gazdasági újraindítására kerül a sor. A helyreállítás sikere viszont pozitívan befolyásolhatja az EU megítélését 12 tagállamból nyolcban, köztük hazánkban is azt várja a válaszadók zöme, hogy az unió kulcsfontosságú segítséget nyújt a koronavírus-járványból való kilábaláshoz. A legtöbb országban tavalyhoz képest nőtt azok aránya, akik számítanak a közösségre, de vannak kivételek is – például Németországban 17 százalékról 12-ra csökkent az így gondolkodók száma, miközben 48 százalékról 59-re ugrott azok aránya, akik szerint az ország csak magára számíthat.

Általában véve mindenesetre továbbra is mély elkötelezettség tapasztalható az EU iránt: a 12 felmért országból 11-ben a többség egyértelműen úgy ítélte meg, hogy hazája számára hasznos az uniós tagság, Magyarországon is 56 százalék osztotta ezt az álláspontot. Az egyedüli kivételnek Franciaország számít, ahol a legtöbben nem tudtak egyértelmű választ adni a kérdésre.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Takács Ernő: 2025 hozhatja fellendülést az ingatlanfejlesztési piacon

Takács Ernő: 2025 hozhatja fellendülést az ingatlanfejlesztési piacon

Az ipari ingatlanoké most a slágerpiac, az iroda-, a vásárlóközpont-, szállodafejlesztés közül a legtrendibb – mondta Takács Ernő, az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában. Természetesen elemezte más szegmensek helyzetét is, így a lakás- és szállodapiaci helyzetet és az irodabérléssel kapcsolatos újdonságokat is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×