eur:
403.06
usd:
349.46
bux:
95317.22
2025. június 16. hétfő Jusztin
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke (legfelül) az uniós tagállamok vezetőivel a fehérorosz válsággal kapcsolatban rendezett rendkívüli videokonferenciáján Brüsszelben 2020. augusztus 19-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Hoslet

Visszaesett a közbizalom az Európai Unió iránt

A vakcinabeszerzés körüli gondok aláásták a bizalmat az uniós intézményekben – derült ki az ECFR felméréséből. Különösen aggasztó a németek és a franciák hozzáállása.

Csalódottság, fásultság – a kontinens jövőjére nézve meglehetősen kedvezőtlen tavaszi közhangulatról számol be a Külkapcsolatok Európai Tanácsának (ECFR) frissen közzétett tanulmánya. A 12 tagállamot, köztünk hazánkat is magába foglaló részben áprilisban, részben májusban készült felmérés szerint a koronavírus-járvány következtében megingott az Európai Unióba vetett hit – írja a Népszava.

Hat tagállamban, Ausztriában, Bulgáriában, Franciaországban, Hollandiában, Németországban és Olaszországban

többségbe kerültek az eleve bizalmatlanok és a bizalmukat elvesztők.

A bizalmi válság mélységét mutatja, hogy a franciák, olaszok és spanyolok zöme azt mondta, hogy az uniós és a hazai politikai intézményrendszerből egyaránt kiábrándult, a németek javarésze pedig úgy véli, hogy az EU rendszere rosszul működik. Márpedig ezek eléggé aggasztó jelek Európa jövőjére nézve, teszi hozzá a lap.

„Az európai projekttel szembeni növekvő bizalmatlanság túlmutat az euroszkeptikus szavazókon és beszivárgott a politika fősodrába. Amint az adatokból kiderül, az uniós együttműködés szükségességébe vetett hit a francia-német motor állampolgárai körében a leggyengébb. Az EU-nak sürgősen fel kell lépnie, ha túl akar élni” – vélekedett Susi Dennison, az ECFR vezető elemzője, a tanulmány egyik társszerzője.

A kutatás az év elején lassan és kaotikusan beinduló oltási programra vezeti vissza az elégedetlenséget,

amit tovább fokozott, hogy a közösségből frissen kilépett Egyesült Királyság eközben gyorsan oltotta saját lakosságát. Dennison szerint ezért az európai vezetők nem engedhetik meg maguknak, hogy ugyanilyen hibákat kövessenek el, amikor a gazdasági újraindítására kerül a sor. A helyreállítás sikere viszont pozitívan befolyásolhatja az EU megítélését 12 tagállamból nyolcban, köztük hazánkban is azt várja a válaszadók zöme, hogy az unió kulcsfontosságú segítséget nyújt a koronavírus-járványból való kilábaláshoz. A legtöbb országban tavalyhoz képest nőtt azok aránya, akik számítanak a közösségre, de vannak kivételek is – például Németországban 17 százalékról 12-ra csökkent az így gondolkodók száma, miközben 48 százalékról 59-re ugrott azok aránya, akik szerint az ország csak magára számíthat.

Általában véve mindenesetre továbbra is mély elkötelezettség tapasztalható az EU iránt: a 12 felmért országból 11-ben a többség egyértelműen úgy ítélte meg, hogy hazája számára hasznos az uniós tagság, Magyarországon is 56 százalék osztotta ezt az álláspontot. Az egyedüli kivételnek Franciaország számít, ahol a legtöbben nem tudtak egyértelmű választ adni a kérdésre.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk

Orbán Viktor: Izrael, Irán és az újabb brüsszeli hülyeség

"A közel-keleti háború teljesen új helyzetet teremtett, Magyarország ezért hivatalosan kezdeményezi, hogy az új helyzetre tekintettel Brüsszel vegye le a napirendről az orosz energiahordozók végleges kivezetésére vonatkozó javaslatát, és haladéktalanul készítsen hatástanulmányt a közel-keleti háború következményeiről és a veszély elhárításának összeurópai módozatairól" - írta Orbán Viktor a Facebook-oldalán.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.06.16. hétfő, 18:00
Ugrósdy Márton
a Miniszterelnöki Kabinetiroda helyettes államtitkára
Rommá bombázza Teheránt az izraeli légierő, ballisztikus rakétákat lőtt ki Irán - Híreink a Közel-Keletről vasárnap

Rommá bombázza Teheránt az izraeli légierő, ballisztikus rakétákat lőtt ki Irán - Híreink a Közel-Keletről vasárnap

Szombat éjszaka újabb iráni válaszcsapás érte el Izraelt: tíz ember meghalt, húsz eltűnt, kétszáz megsérült. Izraeli támadások során találatot kapott az iráni védelmi minisztérium épülete (vélhetően válaszként Teherán hasonló tegnapi akciójára) illetve egy olajdepó. Mindkét fél elhúzódó háborúra készül. A szakértők attól tartanak, hogy Irán elzárhatja a fosszilis tüzelőanyagok szállításában kulcsfontosságú Hormuzi szorost. A nap folyamán az izraeli légierő súlyos támadásokat mért Teheránra, Irán pedig ballisztikus rakétákat lőtt ki Izrael államra. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti konfliktus legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×