Infostart.hu
eur:
381.42
usd:
321.78
bux:
128831.58
2026. február 1. vasárnap Ignác
Mezőgazdasági munkagép kerekeinek nyoma egy szántóföldön Ebes határában 2020. november 3-án.
Nyitókép: MTI/Czeglédi Zsolt

Uniós agrárpolitika: reform vagy forradalom? – egyelőre egyik sem

Szemben a sajtóhírekkel nem az egész EU agrárreform bukott meg múlt héten, hanem annak még nyitva álló 10 százaléka késlelteti a vita lezárását. Igaz viszont, hogy ez utóbbi érintheti elsősorban a kistermelőket és a környezetvédőket.

Élénk visszhangja volt a nemzetközi médiában, hogy pénteken négynapnyi folyamatos egyeztetés – no meg három évnyi megelőző tárgyalás – után is megegyezés nélkül álltak fel az asztaltól az Európai Parlament, a tagállami EU-tanács és az Európai Bizottság küldöttségei. Nem sikerült véglegesíteni a kilátásba helyezett EU-s agrárreform egészét.

A látszólagos totális döntésképtelenség mögött azonban igazából négy szűkebb téma lezáratlansága áll a csomag véglegesítésének az útjában, amiket a brüsszeli EU-Monitor tudósítása szerint Norbert Lins (néppárti, német), az Európai Parlament agrár szakbizottságának elnöke a dosszié kevesebb mint 10 százalékaként jellemzett.

Igaz, ezek kapcsán viszont elsősorban európai parlamenti részről akkora az elszánás, hogy az EP küldöttsége – a többségi parlamenti álláspont védelmében – egyelőre késznek mutatkozik bizonytalan időre akár az egész csomagot is túszul ejteni.

EP-megítélés – és a mögöttük álló érdekvédelmi szervezetek álláspontja – szerint ugyanis az egész

közös agrárpolitika (KAP) aktuális reformja leginkább ettől a 10 százaléktól kapna tényleges értelmet,

ez képviselhetné benne az érdemi megújulás legfontosabb elemét.

Mikről is van szó?

Mindenekelőtt a KAP „kizöldítését” célzó törekvéseket – élén a biodiverzitás erősítését – szolgáló intézkedésekről és ezek finanszírozásáról. A múlt heti meddő alkudozás részben e körül forgott, egész pontosan arról, vajon a gazdáknak járó közvetlen kifizetések mekkora hányadát kelljen kötelezően öko-gazdálkodásra elkülöníteni?

Az EP sokáig ragaszkodott a 30 százalékhoz, a tagországok nevében tárgyaló portugál féléves elnökség 20 százalékról indított (a kettő közötti különbség öt év alatt 20 milliárd eurót is kitehet), amit aztán tagországi oldalon – kompromisszumos felkiáltással – készek volt felvinni 25 százalékra. Tekintve azonban, hogy az EU-tanács a 25 százalékot csak két év „betanulási idő” után kezdené alkalmazni, az EP viszont a reform 2023. január 1-i életbe lépésétől kezdődő teljes ötéves periódust ezzel számítaná, az álláspontok az alkudozás negyedik napjára sem tudtak találkozni.

Hasonló volt a helyzet a másik kényes dosszié, a kisgazdaságok kiegészítő támogatásának mértéke kapcsán is. Itt a tét alapvetően az, hogy mióta az európai uniós közös agrárpolitika szabályozásában a gazdák korábbi teljesítmény alapú támogatásáról átálltak a területalapú támogatásra – az előbbi a 2000-es évek elejére már egyes szektorokban tűrhetetlen túltermeléshez vezetett –,

a közvetlen kifizetések több mint 80 százaléka a gazdák töredékét kivető nagygazdaságoknak jut.

Bizottsági és európai parlamenti részről már évek óta keresik a mindenkinek elfogadható módszert, amellyel elérhető, hogy a nagygazdaságok a nekik jutó területalapú támogatás egy részét átengedjék a kisgazdaságok számára. A most asztalon lévő javaslatok közül az Európai Parlamenté 12 százalékot csípne le a „nagyoktól” a „kisgazdáknak”, míg az EU-tanácsi ajánlat 7,5 százalékra szól.

A kompromisszum valahol 10 százalék körül lenne, kérdés, hogy a felek készek lesznek-e végül e körül találkozni. Múlt héten még láthatóan nem voltak azok.

Még közelebb vannak – de eddig még nem találkoztak – az álláspontok a tekintetben, hogy a teljes KAP-keretnek hány százalékát különítsék el vidékfejlesztésre? Az EP 37 százalékot szeretne, az EU-tanács megmakacsolta magát 35 százaléknál. Egyelőre itt is merevek a frontok.

Ami a negyedik nyitott témát illeti, ez alapvetően szociális alapon biztosítana támogatást az agrárszektor legrosszabbul fizetett, rossz körülmények között dolgozó munkavállalóinak – EU-szinten mintegy 4 millió emberről van szó, jellemzően ilyenek a szezonmunkások például –, de ez ügyben sem sikerült közös nevezőre jutni.

Az újabb, kudarccal zárult forduló miatt

egyelőre mindkét fél a másikat hibáztatja.

A brüsszeli Euractiv idézte például az európai parlamenti Herbert Dorfmannt (néppárti, olasz), aki arra panaszkodott, hogy meglátása szerint „egyes tagországok részéről zéró, de igazán zéró a készség bármilyen változtatás elfogadására”. Pedig – érvelt a szintén EP-képviselő Luke Ming Flanagant (ír, egyesült baloldali frakció) – a tagországoknak úgymond igenis „szembesülniük kell azzal, hogy korszakváltás idejét éljük meg”, amiben „vagy komolyan veszik a környezeti fenntarthatóságot, vagy az árat mindörökre szólóan az emberiség egésze fizeti meg”.

Cserébe Julia Klöckner német agrárminiszter arra panaszkodott a brüsszeli sajtónak, hogy

szerinte az EP „forradalmat” erőltet, holott reformokról lenne szó.

A klímaváltozásra és környezetvédelemre hivatkozó „túlzott követelések” szerinte éppen a reformokat teszik lehetetlenné – tette hozzá.

Az EU-tanácsi tárgyalóküldöttséget vezető portugál miniszter, Maria Do Céu Antunes szintén úgy fogalmazott, hogy „mint minden tárgyaláson, itt is minden félnek engedményeket kell tudnia tenni”, és ezt szerinte a tagországok múlt héten meg is tették.

Ettől függetlenül, mind a portugál féléves EU-elnökség, mind pedig Janusz Wojchiekowski uniós agrárbiztos bizakodásának adott hangot, hogy a következő forduló most már meghozza a megállapodást. „Még a portugál elnökség (június 30-án véget érő) félévében lezárjuk a tárgyalást” – vélte Do Céu Antunes.

A közös agrárpolitika valamilyen fokú kiigazítása amúgy elvben rutinfeladat minden egyes hétéves közösségi keretköltségvetés kezdetén. Az idén indult újabb hétéves költségvetési ciklusra készülve is megkezdődtek már három éve a reformegyeztetések, csak ezúttal minden sokkal lassabban haladt.

Kezdetben a klímaváltozással összefüggő követelések jelentették a fő akadályt, utóbb a koronavírus okozta közvetlen tárgyalási akadályok nehezítették a folyamatot. El odáig, hogy a felek végül megállapodtak, hogy ezúttal két évvel elhalasztják a reformok végrehajtását, és nem a 2021-es kezdéskor, hanem csak 2023 január elsején léptetik életbe (hét év helyett öt évre) a majdan kitárgyalt változtatásokat.

A végtelenségig azonban így sem lehet húzni az alkudozást, miként erre a legutóbbi forduló után a portugál miniszter asszony is emlékeztetett. Az új agrárpolitikai rendtartás jegyében

a tagországoknak legkésőbb jövő év január 1-ig be kell nyújtaniuk agrárpolitikai stratégiai tervüket,

amihez azonban elengedhetetlen, hogy addigra már felálljanak a módosított jogi keretek – mutatott rá Maria Do Céu Antunes.

Címlapról ajánljuk
Borul sok minden, felkészültünk erre? – augusztustól jönnek a visszaváltható ételhordók

Borul sok minden, felkészültünk erre? – augusztustól jönnek a visszaváltható ételhordók

Az Európai Unió szerint a csomagolások életciklusát fenntarthatóvá kell tenni, ösztönözve a hulladékmentességet és a valódi körforgásos gazdaságot. Ennek érdekében hamarosan életbe lép az a rendelet, amely kötelezővé teszi az újrahasználható rendszerek alkalmazását. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az éttermeknek, büféknek vagy saját visszaváltó rendszert kell kiépíteniük, vagy csatlakozniuk kell professzionális edénymegosztó hálózatokhoz. Jánosi István, a Körkörös.hu egyik alapítója az InfoRádióban ötletként felvetette: a többször használatos edényeket is be lehetne vonni a visszaváltási rendszerbe, és akkor visszakerülnének a körforgásba.

Donald Trump „venezuelai helytartója”: Marco Rubio bizarr pénzügyi megoldásról beszélt

Donald Trump külügyminisztere lett a venezuelai beavatkozás kulcsfigurája: Marco Rubio a Nicolás Maduro-rendszer bukásának fő stratégája volt, és most ő felügyeli, pontosan végrehajtják-e Washington utasításait, az olajhoz való hozzáféréstől a biztonsági és politikai átmenetig. A héten egy tett egy ellentmondásos kijelentést arról, hová kerül az eladott venezuelai olajból származó pénz.
inforadio
ARÉNA
2026.02.02. hétfő, 18:00
Tárnok Balázs
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet kutatásért felelős igazgatója
Fontos bejelentést tett Volodimir Zelenszkij, folytatódik a diplomáciai nagyüzem - Vasárnapi híreink az ukrán frontról percről percre

Fontos bejelentést tett Volodimir Zelenszkij, folytatódik a diplomáciai nagyüzem - Vasárnapi híreink az ukrán frontról percről percre

Steve Witkoff szerint szombaton Floridában „konstruktív” tárgyalást folytattak az orosz különmegbízott Kirill Dmitrijevvel az ukrajnai háború lezárását célzó amerikai közvetítés részeként, de részleteket nem közöltek. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap jelezte: a háromoldalú béketárgyalások jövő hét szerdán és csütörtökön folytatódnak majd Abu-Dzabiban. Közben orosz dróntámadásban két ember meghalt Dnyipróban, és nagy áramkimaradások bénítottak meg több ukrán várost, illetve Moldova egy részét; a hatóságok ezt egy Ukrajna–Moldova távvezetékhibával magyarázták, a következő napokban pedig extrém hideget várnak. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború vasárnapi fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×