Infostart.hu
eur:
397.3
usd:
337.75
bux:
101371.24
2025. július 24. csütörtök Kincső, Kinga
Recep Tayyip Erdogan elnök támogatói török zászlókat lengetnek az isztambuli Taksim téren 2016. július 16-án. A török hadsereg egy része július 15-én megkísérelte átvenni a hatalmat, és összecsapásokat folytatott a rendőrséggel Ankarában és Isztambulban. A Recep Tayyip Erdogan elnök ellen lázadó katonák államcsínykísérletét meghiúsították. Az összecsapásokban több mint 200 ember életét vesztette.
Nyitókép: MTI/EPA/Marius Becker

Török puccskísérlet: öt év után sincs megállj a megtorlásban

Elfogatóparancsot adott ki hétfőn Törökországban az isztambuli és az izmiri főügyészség újabb 532 ember, köztük 459 aktív szolgálatos katona és csendőr, valamint 73 volt hadapród ellen azzal a gyanúval, hogy kapcsolatban álltak a 2016. július 15-ei puccskísérletért a török hatóságok által felelőssé tett nemzetközi hálózattal – jelentette az Anadolu török állami hírügynökség.

A hatósági fellépés a szárazföldi erők, a haditengerészet, a légierő, a csendőrség, a parti őrség és a védelmi minisztérium sorait érinti. A gyanúsítottak között szerint négy ezredes, egy alezredes és kilenc őrnagy is van. A hétfői razzia Törökország 81 tartományából 62-re terjed ki.

Ankara az 1999 óta az Egyesült Államokban élő, török származású Fethullah Gülen muszlim hitszónok mozgalmát vádolja a 2016-os – meghiúsult – hatalomátvételi kísérletért. Gülen azonban tagadja, hogy bármi köze volt a történtekhez. A hivatalos török álláspont szerint a terrorszervezetnek nyilvánított hálózat tagjai céltudatosan, hosszú évek alatt szivárogtak be az állami és a magánszférába.

Az immár lassan öt éve tartó megtorlás nem közvetlenül csak a puccsistákat sújtotta és sújtja, hanem a gülenista mozgalom feltételezett tagjait és támogatóit is. A hatóságok az elmúlt években százezreket vettek őrizetbe, tízezreket zárattak börtönbe, ezreket ítéltek szabadságvesztésre, köztük katonákat, rendőröket, bírákat, ügyészeket, orvosokat, tanárokat, üzletembereket és újságírókat, ami miatt az ankarai kormányzatot számos nemzetközi bírálat érte.

Címlapról ajánljuk

Prága magyarázkodik: ezért marad ki a gázai rendezést sürgető nyilatkozatból

Csehország nem csatlakozott ahhoz a nemzetközi felhíváshoz, amely a háború azonnali lezárását sürgeti a gázai övezetben. A nyilatkozatot eredetileg huszonöt ország és az Európai Bizottság adta ki, és elítéli a civil lakosság elleni embertelen gyilkolást, valamint az izraeli oldal által akadályozott humanitárius segélyezést. Bár a dokumentumhoz azóta további országok, köztük Szlovákia is csatlakoztak, Csehország távolmaradását több bírálat is érte, legfőképpen odahaza, az ország vezetői között.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.07.25. péntek, 18:00
Balogh László
az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×