eur:
408.43
usd:
375.06
bux:
73838.69
2024. november 5. kedd Imre
Soós Zoltán háziorvos előkészíti az AstraZeneca koronavírus elleni vakcinákat nyíregyházi rendelőjében 2021. április 1-jén.
Nyitókép: MTI/Balázs Attila

EU-dokumentum: túlvállalta magát az AstraZeneca

Kapacitáshiánnyal vállalt kötelezettséget az Oxford/AstraZeneca közel 300 millió adag szérum európai uniós leszállítására az első félévben, majd az elmaradás észlelésénél sem voltak készek a hiányt a brit területen lévő üzemekből pótolni – derült ki az EU vizsgálatából.

Miután februárra ténnyé vált, hogy a brit-svéd fejlesztésű Oxford/AstraZeneca 80-100 millió dózis helyett legfeljebb csak 30 milliót tud az első negyedévben az európai uniós piacra szállítani, a megrendelő Európai Bizottság három stábtagból és kilenc tagállami ellenőrből álló

vizsgálóbizottságot küldött ki a gyár uniós üzemeibe,

annak felmérésére, hogy milyen felelősség állapítható meg a szállítások elmaradásáért. (Egy további, jóllehet, publikusan nem hangoztatott vélelmezés volt, hogy az európai uniós ellátási elmaradás egyik oka esetleg az lehetett, hogy a kész szérumot eleve más – például brit – piacra szállították EU-területről.)

Formálisan a vizsgálat annak tisztázását célozta, vajon a gyár azon állítása, hogy a vállalásai teljesítése érdekében valóban minden tőle telhető erőfeszítést megtett – miként arra szerződéskötéskor kötelezettséget vállalt – mennyiben tekinthető megalapozottnak?

A többhetes vizsgálat, ami az AstraZeneca valamennyi európai (kontinentális) üzemére kiterjedt, gyárlátogatásokkal és rengeteg adategyeztetéssel járt. Mindennek írásba fektetett végső konklúziója a napokban készült el, a dokumentumot pedig utóbb megszerezte és részben leközölte a belga (flamand) Knack nevű hetilap, majd tőle átvette a brüsszeli Politico is.

Az anyagból nyert értesülések szerint

a vizsgálat alapvető okként jelentős kapacitáshiányt állapított meg

az AstraZeneca két (belgiumi és hollandiai) kontinentális üzeme közül a holland gyártelep esetében.

Bár a szállítások januári radikális csökkentésekor kezdetben mindenki a gyár közvetlen előállításiban érintett belgiumi Novasep üzemére mutogatott a tényleges elmaradás a hollandiai Halixnál volt. A gyártási lánc e lába 2020-ban jóformán alig állított elő az AstraZeneca-szerből érdemi mennyiséget, úgyhogy az év végén az amszterdami Európai Gyógyszerügynökség fel is függesztette a vele kapcsolatos engedélyezési eljárást, nem rendelkezvén a hitelesítéshez elegendő mennyiséggel.

A hollandiai láncszem kiesését a gyár az amerikai Marylandben lévő üzeméből pótolta – értesülések szerint voltak hetek, amikor az EU-piacra szánt oltóanyagmennyiség több, mint feléhez innen érkezett szállítmány –, ami valószínűleg sokat megmagyaráz abból, hogy az Európai Bizottság miért viszonyult látszólag elnézőbben az amerikai vakcinaexport-tilalomhoz, szemben a brit üzemek kapcsán mindvégig képviselt kritikus véleménnyel. (Az AstraZeneca oltóanyag európai előállítási láncának további állomásai még az olaszországi – anagni– fiolába töltés, aztán ezt követi a minőségellenőrzés, majd a belgiumi kiszállítás.)

A holland üzem kapacitása februárban kezdett csak fokozatosan feljönni, de akkor meg az első szállítási tételek közvetlenül a cég brit gyáraihoz kerültek, az EU-piac helyett (az AstraZenecának Walesben is van egy fiolázó egysége). Az Európai Bizottság utóbb – a vakcinakivitel ellenőrzésének indoklásakor – azt közölte, hogy március elejéig 9,1 millió adagnyi oltóanyagot szállítottak EU-területről Nagy-Britanniába.

A holland üzem mindenesetre ekkor kapta meg az amszterdami engedélyt is, de ez már késő volt az európai uniós elmaradások pótlásához.

„A rendelkezésre álló információ alapján megállapítható, hogy

az AstraZeneca nem képes az Európai Bizottsággal kötött szerződés szerinti kötelezettségeit az eredetileg kijelölt határidőre teljesíteni”

– idézték sajtójelentések az európai uniós ellenőrök jelentését, amely szerint a gyár meglévő kapacitása erre egyszerűen fizikailag képtelen.

Az AstraZeneca az első félévre közel 300 millió adag szállítására vállalt kötelezettséget – 80-100 millió adagot az első negyedévre, 180 millió dózist a másodikra –, ebből azonban március végéig csak 30 milliót adott át, és ma már lehetetlennek tekintethő, hogy a hiányzó legalább 250 millió adagot a hátralévő 10 hétben szállítani tudják.

A jelentés egyúttal azt is megállapította, hogy jóllehet, a gyárnak

három üzeme is van Nagy-Britanniában, ám ezekből az egész idő alatt egyetlen dózis sem érkezett az EU területére.

Más szóval, mindezidáig csupán a gyár belgiumi és az amerikai, majd újabban a hollandiai üzemeiből érkezett oltóanyag az olaszországi fiolákba töltéshez – húzta alá a vizsgálóbizottság jelentése.

A Politico mindezek fényében állapította meg, hogy tekintve a jelentős elmaradást egyfelől, valamint a szer alkalmazásakor időközben felmerült kockázati tényezőket másfelől, érthető, ha az Európai Bizottság úgy dönt, hogy a szerződés ez év végig kifutása után nem ír alá újabb megállapodás az AstraZenecával.

Címlapról ajánljuk
Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Az már egyáltalán nem számít rendkívülinek, hogy hétről hétre csökken a hárompárti német kormánykoalíció támogatottsága, és az Olaf Scholz kancellár vezette, a szociáldemokrata SPD-ből, a Zöldek Pártjából és a szabad demokrata FDP-ből álló koalíció felbomlása kevesebb mint egy évvel a jövő őszi parlamenti választások előtt szinte állandóan napirenden van. Ráadásul nem az ellenzék kényszeríti erre a kormányt, hanem Christian Lindner pénzügyminiszter.

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×