Miután februárra ténnyé vált, hogy a brit-svéd fejlesztésű Oxford/AstraZeneca 80-100 millió dózis helyett legfeljebb csak 30 milliót tud az első negyedévben az európai uniós piacra szállítani, a megrendelő Európai Bizottság három stábtagból és kilenc tagállami ellenőrből álló
vizsgálóbizottságot küldött ki a gyár uniós üzemeibe,
annak felmérésére, hogy milyen felelősség állapítható meg a szállítások elmaradásáért. (Egy további, jóllehet, publikusan nem hangoztatott vélelmezés volt, hogy az európai uniós ellátási elmaradás egyik oka esetleg az lehetett, hogy a kész szérumot eleve más – például brit – piacra szállították EU-területről.)
Formálisan a vizsgálat annak tisztázását célozta, vajon a gyár azon állítása, hogy a vállalásai teljesítése érdekében valóban minden tőle telhető erőfeszítést megtett – miként arra szerződéskötéskor kötelezettséget vállalt – mennyiben tekinthető megalapozottnak?
A többhetes vizsgálat, ami az AstraZeneca valamennyi európai (kontinentális) üzemére kiterjedt, gyárlátogatásokkal és rengeteg adategyeztetéssel járt. Mindennek írásba fektetett végső konklúziója a napokban készült el, a dokumentumot pedig utóbb megszerezte és részben leközölte a belga (flamand) Knack nevű hetilap, majd tőle átvette a brüsszeli Politico is.
Az anyagból nyert értesülések szerint
a vizsgálat alapvető okként jelentős kapacitáshiányt állapított meg
az AstraZeneca két (belgiumi és hollandiai) kontinentális üzeme közül a holland gyártelep esetében.
Bár a szállítások januári radikális csökkentésekor kezdetben mindenki a gyár közvetlen előállításiban érintett belgiumi Novasep üzemére mutogatott a tényleges elmaradás a hollandiai Halixnál volt. A gyártási lánc e lába 2020-ban jóformán alig állított elő az AstraZeneca-szerből érdemi mennyiséget, úgyhogy az év végén az amszterdami Európai Gyógyszerügynökség fel is függesztette a vele kapcsolatos engedélyezési eljárást, nem rendelkezvén a hitelesítéshez elegendő mennyiséggel.
A hollandiai láncszem kiesését a gyár az amerikai Marylandben lévő üzeméből pótolta – értesülések szerint voltak hetek, amikor az EU-piacra szánt oltóanyagmennyiség több, mint feléhez innen érkezett szállítmány –, ami valószínűleg sokat megmagyaráz abból, hogy az Európai Bizottság miért viszonyult látszólag elnézőbben az amerikai vakcinaexport-tilalomhoz, szemben a brit üzemek kapcsán mindvégig képviselt kritikus véleménnyel. (Az AstraZeneca oltóanyag európai előállítási láncának további állomásai még az olaszországi – anagni– fiolába töltés, aztán ezt követi a minőségellenőrzés, majd a belgiumi kiszállítás.)
A holland üzem kapacitása februárban kezdett csak fokozatosan feljönni, de akkor meg az első szállítási tételek közvetlenül a cég brit gyáraihoz kerültek, az EU-piac helyett (az AstraZenecának Walesben is van egy fiolázó egysége). Az Európai Bizottság utóbb – a vakcinakivitel ellenőrzésének indoklásakor – azt közölte, hogy március elejéig 9,1 millió adagnyi oltóanyagot szállítottak EU-területről Nagy-Britanniába.
A holland üzem mindenesetre ekkor kapta meg az amszterdami engedélyt is, de ez már késő volt az európai uniós elmaradások pótlásához.
„A rendelkezésre álló információ alapján megállapítható, hogy
az AstraZeneca nem képes az Európai Bizottsággal kötött szerződés szerinti kötelezettségeit az eredetileg kijelölt határidőre teljesíteni”
– idézték sajtójelentések az európai uniós ellenőrök jelentését, amely szerint a gyár meglévő kapacitása erre egyszerűen fizikailag képtelen.
Az AstraZeneca az első félévre közel 300 millió adag szállítására vállalt kötelezettséget – 80-100 millió adagot az első negyedévre, 180 millió dózist a másodikra –, ebből azonban március végéig csak 30 milliót adott át, és ma már lehetetlennek tekintethő, hogy a hiányzó legalább 250 millió adagot a hátralévő 10 hétben szállítani tudják.
A jelentés egyúttal azt is megállapította, hogy jóllehet, a gyárnak
három üzeme is van Nagy-Britanniában, ám ezekből az egész idő alatt egyetlen dózis sem érkezett az EU területére.
Más szóval, mindezidáig csupán a gyár belgiumi és az amerikai, majd újabban a hollandiai üzemeiből érkezett oltóanyag az olaszországi fiolákba töltéshez – húzta alá a vizsgálóbizottság jelentése.
A Politico mindezek fényében állapította meg, hogy tekintve a jelentős elmaradást egyfelől, valamint a szer alkalmazásakor időközben felmerült kockázati tényezőket másfelől, érthető, ha az Európai Bizottság úgy dönt, hogy a szerződés ez év végig kifutása után nem ír alá újabb megállapodás az AstraZenecával.