eur:
411.24
usd:
392.8
bux:
0
2024. november 22. péntek Cecília
Az iráni elnöki hivatal által közreadott képen egy mérnök dolgozik a natanzi nukleáris komplexumban a Haszan Róháni iráni elnökkel folytatott videokonferencia közben Teheránban 2021. április 10-én. Irán ezen a napon bejelentette, hogy az atomprogramjáról szóló 2015-ös hathatalmi megállapodást szándékosan megsértve újabb, modernebb, ezáltal gyorsabb urándúsító centrifugákat helyezett üzembe, valamint hogy elkezdte a legújabb fejlesztésű centrifugájának gépészeti próbáját.
Nyitókép: MTI/EPA/Iráni elnöki hivatal

Nagy bejelentést tett Irán az atomprogramjáról

A nyugati országok a héten súlyos aggodalmukat fejezték ki az urándúsítás mértéke miatt.

Irán 60 százalékosra dúsított uránt állított elő - jelentette be Mohammed Kalibaf, az ország parlamentjének elnöke a Twitter közösségi portálon.

Az ország nukleáris programjának vezetője, Ali Akbar Szalehi a bejelentést megerősítette, elemzők azonban felhívják arra a figyelmet, hogy a hírt először a keményvonalasnak számító, korábban a Forradalmi Gárda parancsnoki tisztét is betöltő Kalibaf közölte.

Iránban egyébként júniusban tartanak elnökválasztást, és elemzők Kalibafot is lehetséges indulónak tartják.

Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter-helyettes a héten jelentette be, hogy az iszlám köztársaság 60 százalékos urándúsításba kezd, nem sokkal azt követően, hogy vasárnap szabotázs miatt bekövetkezett, nagy erejű robbanást jelentettek az ország középső részén lévő natanzi nukleáris létesítményből.

A támadással Teherán Izraelt vádolja, amelynek miniszterelnöke, Benjámin Netanjahu többször hangoztatta: országa mindenképpen megakadályozza, hogy Irán atomfegyverre tegyen szert.

Jóllehet Teherán kedden azt is bejelentette, hogy további ezer, az eddigieknél korszerűbb centrifugát helyez üzembe, Haszan Róháni iráni elnök a héten azt mondta, országa ettől függetlenül továbbra is részt vesz a 2015-ös iráni atomalku felújításáról szóló tárgyalásokon, amelyeket a nagyhatalmakkal folytatnak Bécsben.

A múlt héten kezdődött egyeztetések célja hogy Irán és az Egyesült Államok is visszatérjen a hathatalmi megállapodáshoz, amelynek értelmében Irán ígéretet tett arra, hogy legalább tíz évre korlátozza atomprogramját, cserébe az ellene hozott szankciók nagy részének fokozatos feloldásáért.

Az atomalkut Donald Trump előző amerikai elnök 2018-ban egyoldalúan felmondta, azzal vádolva Iránt, hogy nem tartotta be a megállapodásban foglalt kötelezettségeit. Trump egyúttal visszaállította a megállapodás értelmében eltörölt szankciókat Irán ellen. Irán ezt követően fokozatosan elkezdte felmondani a megállapodásban vállalt kötelezettségeit.

A síita állam kitart amellett, hogy nukleáris programja békés célú, ám az atomalku több aláíró országa, az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország súlyos aggodalmát fejezte ki szerdán az urándúsítás mértéke miatt. "A magas tisztaságú urán előállítása fontos lépést jelent az atomfegyver fejlesztésében. Iránnak nincs indokolható szüksége ilyen magas dúsítottsági szintre a polgári felhasználásban" - szögezték le szerdán kiadott közös közleményükben.

Egy kedden közzétett amerikai hírszerzési jelentésben mindazonáltal azt közölték, hogy Irán jelenleg nem folytat nukleáris fegyverek előállítására irányuló kulcsfontosságú tevékenységet.

Az atomfegyverekhez 90 százalékosnál magasabb tisztaságú dúsított urán szükséges. Irán az atomalku értelmében csak az első generációs IR-1-es centrifugákkal folytathat legfeljebb 3,67 százalékos urándúsítást natanzi nukleáris létesítményében, de az amerikai kilépésre válaszul maga is felmondta a megállapodásból fakadó kötelességei teljesítésének egy részét.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Aggódik a világ internetformának teljes egészéért az amerikai ügynöség és nagy döntést hozott

Aggódik a világ internetformának teljes egészéért az amerikai ügynöség és nagy döntést hozott

Az Egyesült Államok Szövetségi Kommunikációs Bizottsága (FCC) új szabályozásról döntött a tenger alatti internetkábelek biztonságának növelésére. A döntés hátterében a növekvő nemzetbiztonsági aggályok állnak, különös tekintettel Kína és más potenciális fenyegetést jelentő országok tevékenységére. Az FCC egyhangúlag szavazta meg a javaslatot, amely a globális internetforgalom több mint 98%-át bonyolító, több mint 400 tenger alatti kábelből álló hálózatot érinti.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×