Az Ipsos április havi méréséből kiderül, hogy a kormány által bejelentett fokozatos nyitástól függetlenül tartja a személyes védekezésre vonatkozó szokásait a felnőtt lakosság, odafigyel a maszkviselésre és a kézmosásokra, újra nagyobb arányban kerüli a személyes találkozókat és a tömegközlekedést. Az általános óvatosság mutatója azonban, a továbbra is magas megbetegedési és halálozási értékek ellenére sem közelíti meg az év eleji lokális csúcsot.

Ábra: Az alábbi tevékenységek közül melyik igaz önre? (A felnőtt lakosság bázisán, N=1000 fő / hónap)

A kutatási számok alapján a lakosság egyre jobban nyit a védőoltások irányába. Az idén áprilisban mért vakcinációs hajlandóság minden korábbinál magasabb, ezzel szemben az ellenzők és bizonytalanok tábora egyaránt csökkent. Az Ipsos mérése szerint jelenleg 58 százalékos réteg oltáspárti, szemben a körülbelül egyharmadnyi ellenzővel.

Ábra: Ön beoltatná magát a hazánkban jelenleg elérhető koronavírus elleni vakcinával? (A felnőtt lakosság bázisán, N=1000 fő / hónap)

Az oltási kedv javulásával párhuzamosan a regisztrációs hajlandóság is fokozatosan növekedett az elmúlt két hónapban, azonban

a pozitív trend nem minden lakossági szegmensben azonos dinamikájú.

Az 1992 után született lakosság 42 százaléka kéri a vakcinát (ez 7 százalékos növekedés februárhoz képest), de 52 százalékos többség továbbra is ellenzi azt (1 százalékpontos növekedés). A bizonytalanok aránya a többi korcsoport átlagának megfelelő. A 18–39 felnőttek mindössze negyede regisztrált oltásra (24 százalék), és a fiatal oltáspártiak körében is csak 57 százalék volt hajlandó megadni az adatait az online regisztrációs felületen (szemben a 75 százalékos teljes lakossági átlaggal). Ezzel szemben a 60 év felettiek 72 százaléka szeretne oltást kapni (vagy már kapott legalább egyet), és körükben 87 százalék jelezte is ilyen szándékát a hivatalos weboldalon.

Ábra: Ön beoltatná magát a hazánkban jelenleg elérhető koronavírus elleni vakcinával? (Budapest és Észak-Mo. felnőtt lakosságának bázisán, N=183 fő és 118 fő)

A legkisebb bizonytalanság és a legmagasabb oltási szándék az átoltottságban vezető fővárosban mérhető (77 százalék, szemben a 21 százalék elutasítóval), és a legmagasabb regisztrációs hajlandóságot is Budapest lakossága mutatja (66 százalék az oltáspártiakon belül, 51 százalék a teljes budapesti lakossági szegmensben). Az ország régiói közül Észak-Magyarország lakossága a legszkeptikusabb (46 százalék oltáspártival szemben 45 százalék ellenző), ami a regisztrációs számokban is érzékelhető (39 százalék).

A magyar lakosság 57 százaléka úgy véli, hogy augusztusig véget érnek a korlátozások Magyarországon, és minden visszatér a korábbi rendbe, míg májusi nyitásra mindössze 21 százalék számít. A kérdés megosztónak bizonyult, körülbelül egyötödnyi tábor (18 százalék) nem tudta megtippelni a nyitás dátumát,

8 százalék szerint pedig soha nem áll vissza a korábbi állapot,

maradnak bizonyos szintű korlátozások. A lakossági várakozásokat összegezve a teljes nyitás legvalószínűbb dátumának június tűnik honfitársaink számára.

Ábra: Az Ön véleménye szerint mikor érhetnek véget Magyarországon a korlátozó intézkedések, és térhet vissza minden a korábbi rendbe?

A legoptimistább lakossági szegmens a 40–49 éveseké, akik közül minden negyedik lakos két hónapon belüli nyitást vár, 44 százalékuk pedig három hónapon belül tudja elképzelni a korlátozások teljes eltörlését. A nyugat-dunántúli lakosság hasonlóan látja a jövőt (30 százalék és 46 százalék). A 30 év alatti felnőtt lakosság (16 százalék és 32 százalék) és a dél-dunántúli régió (4 százalék és 23 százalék) a szkeptikus ellenpólust képviselik.

Az Ipsos havi rendszerességű Omnibusz kutatásának eredményei reprezentálják a hazai 18 éven felüli magyar népességet a legfontosabb társadalmi-demográfiai mutatók (így életkor, nem, iskolai végzettség, lakóhely szerinti régió, településtípus) szerint.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!