Infostart.hu
eur:
387.18
usd:
328.84
bux:
111335.09
2025. december 29. hétfő Tamara, Tamás
Egészségügyi dolgozók várakoznak, mielőtt tömegesen beoltják az embereket az AstraZeneca svéd-brit gyógyszergyártó koronavírus elleni vakcinájával Belgrádban 2021. március 27-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Andrej Cukic

Idáig fajult a szerbiai vakcinaturizmus

Óriási sorok alakultak ki a hét végén Szerbia határain, ugyanis ingyen és előzetes regisztráció nélkül is megkaphatják a koronavírus elleni vakcinát, akár külföldiek is. A tapasztalatokról Guszton Andrást, az Újvidéki Rádió magyar adásának főszerkesztőjét kérdezte az InfoRádió.

A hétvégi tumultust a szerb gazdasági kamara akciója okozhatta, amely keretében, együttműködve a kormányzattal, mintegy 10 ezer vakcinát kínáltak föl a Belgráddal együttműködő gazdasági vállalatoknak. Ugyan a felhívásra csak 8500-an jelentkeztek, végül 22 ezer külföldi állampolgár beoltására került sor előzetes regisztráció nélkül.

Vagyis Szerbia minden jel szerint dugig van védőoltással,

amelyre viszont nem megfelelő az érdeklődés - fogalmazott az InfoRádiónak Guszton András. A közel 7 millió lakosú délkelet-európai államban ugyanis a hivatalos adatok szerint eddig 2 324 000 – zömében kínai – védőoltást adtak be, de ez csupán 1,4 millió embert jelent az első oltás tekintetében. A főszerkesztő szerint a nagyobbik baj, hogy csupán 1,6 millió szerb jelentkezett az oltásra. Szombaton és vasárnap AstraZenecával oltottak.

A gazdasági kamara felhívása egyébként meghatározott országokra vonatkozott, így a Szerbiával együttműködő vajdasági térségre, mindenekelőtt Boszniára, Macedóniára, Montenegróra, Albániára és Koszovóra. Bár utóbbi ezt a lehetőséget nyilvánosan visszautasította, de hírek szerint például Albániából charterjáratok is érkeztek. A belgrádi és niši vakcinaturizmus azonban alapvetően a Boszniából és Macedóniából érkezőkből tevődött össze, kiváltképp a szombati napon sorokat okozva.

Guszton András szerint a mostani alkalom egyszerinek tekinthető, ami sajnos vagy nem sajnos, meglátása szerint a szerbiai államfőn állt, aki „igyekszik időnként megjátszani a régi, nagy titói szerepet”, és próbálja felölelni a nyugat-balkáni térséget, annak vezetőjévé válni. A mostani vakcinaügy is részben ezt a célt szolgálhatta, amit viszont az emberek – párthovatartozástól függően – nagyon felemásan fogadtak: természetesen a hatalom szavazói azt hangoztatták, hogy mindenkin segíteni kell, míg az ellenzék azt rótta föl, hogy mennyire veszélyes több ezer külföldit járvány idején az országba beengedni, illetve hogy a kormány nem elég erélyes a vakcinaellenes lobbival szemben sem.

Szerbiában valószínűsíthetően legalábbegymillió vakcina áll még rendelkezésre raktáron, emellett pedig folyamatosan érkeznek utánpótlások is, elsősorban Kínából és Oroszországból.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
80 évesen agyműtét után sem áll le: így verte ki a nyeregből minden ellenfelét a dél-amerikai vezető

80 évesen agyműtét után sem áll le: így verte ki a nyeregből minden ellenfelét a dél-amerikai vezető

Amerika két legnépesebb országában 2026-ban fontos választásokat tartanak. Brazíliában októberben elnököt, képviselőket, szenátorokat és kormányzókat választanak, míg az USA-ban félidős választások jönnek. A 79 éves Donald Trump népszerűsége második ciklusa mélypontján áll, miközben a brazil elnök, Luiz Inácio Lula da Silva az októberi elnökválasztás első számú esélyesévé lépett elő. Történt mindez úgy, hogy a brazilok többsége nem kérne a vezetéséből, de az alternatíva a börtönben ülő exelnök és az utódjaként kijelölt fia, akit még saját oldala sem fogad el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×