eur:
392.78
usd:
363.43
bux:
72237.38
2024. július 4. csütörtök Ulrik
Az örmény parlament jereváni épületébe behatolt tüntetők berendezési tárgyakat rongálnak meg az ülésteremben 2020. november 10-én. A tüntetők az ellen tiltakoznak, hogy Nikol Pasinján örmény miniszterelnök Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnökkel és Vlagyimir Putyin orosz államfővel megállapodást írt alá a hegyi-karabahi fegyveres konfliktus lezárásáról. Azerbajdzsán és Örményország között régóta fennálló területi vita miatt tört ki ismét fegyveres konfliktus 2020. szeptember 27-én. A túlnyomórészt örmények lakta Hegyi-Karabah 1996-ban kikiáltotta függetlenségét, de ezt egyetlen ország, még Örményország sem ismerte el. Azerbajdzsán továbbra is saját területének tekinti a hegyi-karabahi enklávét.
Nyitókép: MTI/AP/Dmitrij Loveckij

Előrehozott választással tennének pontot a válság végére Örményországban

Június 20-án tartják.

Előrehozott parlamenti választást tartanak június 20-án Örményországban annak érdekében, hogy véget vessenek a belpolitikai válságnak – jelentette be Nikol Pasinján miniszterelnök.

"Az örmény elnökkel, a kormányzó Én Lépésem frakciójával és az ellenzéki Virágzó Örményország képviselőcsoportjának vezetőjével folytatott egyeztetéseim alapján különleges törvényhozási választás lesz június 20-án" – írta a kormányfő a Facebook-oldalán.

Hozzátette, szerinte ez a legjobb módja annak, hogy véget vessenek a belpolitikai válságnak a kaukázusi országban.

Örményországot válságba sodorta, hogy a hadsereg vereséget szenvedett az Azerbajdzsán által a Hegyi-Karabah visszaszerzéséért indított őszi háborúban, s a kormányfőnek nem maradt más lehetősége, mint aláírni a Moszkva által javasolt háromoldalú békemegállapodást, ami ellenzéke szerint teljes kapitulációval ért fel. Február 25. óta folyamatosak a tömegtüntetések Pasinján ellen, de mellette is.

Onik Gaszparján vezérkari főnök és helyettesei februárban lemondásra szólították Pasinjánt, aki ezt puccskísérletnek nevezte, s többször kezdeményezte Armen Szárkiszján államfőnél Gaszparján menesztését. Egy héttel ezelőtt Pasinján közölte, hogy Gaszparján már fel van mentve, mert az államfő nem írta ugyan alá a megadott határidőig a felmentésről szóló kérését, de nem is utalta az alkotmánybíróság elé az ügyet.

Az örmény közigazgatási bíróság csütörtökön azonban úgy döntött, hogy a miniszterelnök által felmentett vezérkari főnök a végleges bírósági döntésig megtarthatja tisztségét, és folytathatja hivatali teendőinek ellátását.

Címlapról ajánljuk
Feledy Botond: akár a harmadik legnagyobb frakció is lehet a Patrióták Európáért

Feledy Botond: akár a harmadik legnagyobb frakció is lehet a Patrióták Európáért

Több párt érdeke, hogy az Európai Parlament kitolja a frakciók bejelentésének időpontját. Eredetileg július 4. éjfélkor jár le az informális határidő, az EP alakuló ülésére pedig július közepén kerülhet sor – mondta Feledy Botond. Arra is felhívta a figyelmet, hogy egy frakció megléte és a létszáma meghatározza azt, hogy pénzügyi forrásokban, pozíciókban, felszólalásokban milyen erőt képviselhet majd az Európai Parlamentben.

Lapértesülés: a Schadl-ügy egyik tanúja vesztette életét az Árpád hídi tragédiában

B. Ervin a Suzukiban ült, hírek szerint az élettársával, mindketten azonnal meghaltak. A férfit korábban Schadl György biztatta arra, hogy pályázzon végrehajtónak.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.07.04. csütörtök, 18:00
Varga Zs. András
a Kúria elnöke
Egekbe szöktek a szolgáltatásárak itthon – De miért vagyunk rekorderek?

Egekbe szöktek a szolgáltatásárak itthon – De miért vagyunk rekorderek?

Ha a szolgáltatások nem drágulnának olyan ütemben, ahogy azt teszik 2024-ben, már valószínűleg teljesült volna a Magyar Nemzeti Bank (MNB) inflációs célja. A szolgáltatásinfláció Magyarországon volt a legmagasabb uniós összevetésben májusban. De vajon tényleg a bankok és a telekommunikációs cégek visszamenőleges áremelései tehetnek minderről?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×