Infostart.hu
eur:
381.42
usd:
321.78
bux:
128831.58
2026. január 31. szombat Gerda, Marcella
Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője az új többéves keretköltségvetésről és az unió külső fellépéseinek finanszírozásáról tartott brüsszeli sajtóértekezleten 2020. június 2-án.
Nyitókép: MTI/EPA pool/Olivier Hoslet

Navalnij-ügy: uniós szankciók jönnek

Az EU a jövőben több támogatást nyújt mindazoknak, akik a védelmükbe vették a politikai és polgári szabadságjogokat Oroszországban.

Az uniós külügyminiszterek hétfői tanácskozásukon megállapodásra jutottak arról, hogy szankciókat vezetnek be mindazokkal szemben, akik felelősek Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus elítéléséért és bebörtönzéséért - jelentette be az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője.

Josep Borrell az európai uniós országok külügyminisztereinek egynapos brüsszeli találkozóját követően tartott sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: a konkrét személyek ellen irányuló, bevezetni kívánt korlátozó intézkedések előkészítése megkezdődött.

A konkrét javaslataikról a tagállamok írásbeli eljárás útján akár egy héten belül dönthetnek - tette hozzá.

Szavai szerint Oroszország a tekintélyelvű rendszerek irányába sodródik, és határozottan távolodik Európától. Moszkva részéről semmilyen szándék nem mutatkozik a konstruktív párbeszéd folytatására az Európai Unióval. A szakminiszterek tudomásul vették, hogy Moszkva nem érdekelt a kapocsaltok javításában - mondta.

Tájékoztatása szerint az unió Oroszországgal kapcsolatban elutasítja a nemzetközi kötelezettségek, köztük az emberi jogok és a jogállamiság figyelmen kívül hagyását, ellenáll, ha Moszkva nyomást akarna gyakorolni a közösségre dezinformációk terjesztése, vagy kibertámadások által, és megvédi érdekeit. Hozzátette, az EU a jövőben több támogatást nyújt mindazoknak, akik a védelmükbe vették a politikai és polgári szabadságjogokat Oroszországban. Ezzel egy időben el kíván kerülni minden összeütközést szomszédjával, amely - mint fogalmazott - "sajnálatos módon az ellenségeskedés mellett döntött".

Elmondta, a tanácsüléshez videokonferencia keretében csatlakozott Antony Blinken, az Egyesült Államok külügyminisztere. Egyetértettek abban, hogy a koronavírus-járvány elleni hatékony fellépésen, a gazdasági és társadalmi károk helyreállításán, a klímaváltozás okozta kihívások megoldásán, a demokratikus érékek támogatásán kell dolgozniuk, illetve azon, miként tudják megerősíteni transzatlanti biztonságot.

Az iráni atomalkut érintő tanácsi vitapontot illetően elmondta: az unió prioritása az, hogy Irán visszatérjen a nukleáris megállapodás szerinti kötelezettségei teljes körű teljesítéséhez, továbbá azt is vizsgálja, miként mozdíthatja elő az amerikai szankciók feloldását. Ez a globális biztonság megőrzésének egyetlen módja.

Megerősítette, hogy az unió informális tanácskozás összehívásán dolgozik az Iránnal 2015-ben megkötött nukleáris megállapodás aláíró államai, köztük az Egyesült Államok részvételével.

Címlapról ajánljuk
Nem posztolni kell a gyerekről, hanem megismerni, mit csinál – Koltay András a „sharentingről”

Nem posztolni kell a gyerekről, hanem megismerni, mit csinál – Koltay András a „sharentingről”

Az online megosztással és a sharentinggel, vagyis a szülői túlposztolás korunk egyik legelterjedtebb, ugyanakkor legellentmondásosabb jelenségével is részletesen foglalkozik a Gondolat Kiadó Médiatudományi könyvek sorozatában megjelent Digitális szülőség című kötet. A Lendvai Gergely Ferenc médiajogász, valamint Koltay András, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke által szerkesztett hiánypótló mű több nézőpontból vizsgálja a digitalizált gyermekkorból adódó lehetőségeket, kihívásokat és konfliktushelyzeteket. A kiadványban a szülői jogokról, kötelezettségről, valamint a közoktatásról is találhatók tudományos igényű gondolatok. Koltay András NMHH-elnök az InfoRádióval is megosztott néhányat.

Bécset ostromolja Orbán Viktor legfőbb politikai szövetségese

Politikai földrengésként értékelik az osztrák elemzők a legfrissebb pártpreferencia-adatokat, melyek szerint a bevándorlásellenes Osztrák Szabadságpárt nemcsak országosan, hanem a hagyományosan baloldali fellegvárnak számító Bécsben is átvette a vezetést. A mérések szerint az FPÖ és a szociáldemokrata SPÖ jelenleg fej-fej mellett, 25,9 százalékon áll a fővárosban.
inforadio
ARÉNA
2026.02.02. hétfő, 18:00
Tárnok Balázs
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet kutatásért felelős igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×